A címkéhez 842 idézet tartozik


Az ember legtöbbször a maga képzelgéseire haragszik, s aztán ott terem a valóság, s kiderül, hogy sokkal csenevészebb, sokkal törpébb, hogysem megérdemelné áldozatos haragunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzeletnek pedig csak egy szögre van szüksége, hogy ráakaszthassa szivárványszín fátyolát. Hogy aranyszög-e vagy csak rozsdás vas, nem fontos! Ha a fátyol beleakad, egyformán fogva van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy jó, amilyen vagy. Ezért tudnám elképzelni, hogy ne csak a feleséged legyek, hanem a szeretőd is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg - épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzelet táplálta meggyőződés sokszor gyötrőbb, mint a bizonyított tény, mert attól meg nem szabadul, abból ki nem gyógyul az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldogság érzése fogott el, az öröm melege futotta el szívemet, és jólesően hatolt el ereimben. Reményem ez egyszer valóra vált. A valóságos öröm kézzelfogható darabkáját tartottam kezemben: nem álom volt, nem elmém szülte ábrándkép, nem a képzelet vetítette árnyék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan gyönyörű, mintha nem is anyától lett volna, mintha maga szülte volna a költők szilaj, csapongó képzelete, mely átröpül a mindenség fölött, tündérvilágoktól válogat színeket az archoz és ajkhoz, a mennybolttól kölcsönzi a homlok alakját, a suhogó nádtól a termet délcegségét, gyémánttól a szemek ragyogását, mandolától az alakjukat, sötét éjszakától a színüket és ami szépet kölcsönkér a rózsától, a rubinttól, a harmattól, napsugártól, mindazt vétkes vakmerősséggel öt betűvel fejezi ki "ideál"-nak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem kér folyton segítséget, hanem megold mindent egyedül, fegyelmezetten, legfeljebb utólag, siker esetén sokat beszél róla, és hajlong a képzeletbeli színpadán, tomboló sikert remélve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megesik, hogy olyasmi történik, amire már nem is számítasz. Mert elképzelhetetlen volt számodra, hogy egy réges-rég elfeledett érzés valahonnan mélyről még felsejlik és erőre tud kapni benned annyi "nyűglődve" töltött év után. Nem tudod, mit kezdj vele, hova tedd, mert hát a kirakatba mégsem lehet... Hogyan kell viselni, kezelni, hogyan kell ahhoz viszonyulni, akihez legszívesebben sehogy sem viszonyulnál? Rengeteg átláthatatlan kérdés, amire nincs válasz. Ám mégis, van válasz. Van válasz, mégpedig benned. Mert ezekre a kérdésekre senki sem válaszolhat helyetted. Csak te. És te pontosan tudod a választ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember gyakran elképzeli, hogy miről szeretne álmodni. Éberen annyira vágyunk bizonyos álmokra, amelyek aztán sohasem látogatnak meg bennünket, amikor lehunyjuk a szemünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak bátran fel! Te adj útmutatást,
vesd el a képzelet minden koloncát,
működjék szenvedély, érzés, tudás
s, ezt jól jegyezd meg: egy adag bolondság!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Napjainkban, amikor az olcsó tájékoztató könyvek foglalkoznak a világon minden elképzelhető témával, legtöbbünk többnyire tisztában van vele, hogy miként viselkedjék az élet apró válságainak idején. Csak magunkat hibáztathatjuk, ha nem tudjuk, mitévők legyünk, amíg az orvos megérkezik, vagy miként készítsünk a babának csinos télikabátot a nagypapa tavalyi jégeralsójából, vagy mely módon bánhatunk el leghatékonyabban a fagyasztott birkahússal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki voltam szolgáltatva ennek a nőnek, a hamiskás mosolyának, amikor a sötétben fekve úgy tett, mintha eltévesztené a nevemet. Adtam a sértődöttet, de valójában teljesen kétségbeestem. Ilyenkor még vadabbul szorítottam a karomba, mint előzőleg a képzeletemben. Ha az egyikünk így játszadozott, akkor a másik rendszerint szenvedett. Teljesen abszurd volt az egész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek végül mindig csak maguk miatt ejtenek könnyeket. Még ha úgy is tűnik, hogy valaki más miatt sírnak, valójában csak azért sírnak, mert képzeletben megtapasztalják a másik fájdalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki az álmát keresi, abból merít ihletet, amit csinál, nem pedig abból, hogy elképzeli, mit csinálna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szüntelenül működik bennem egy elképzelt világ, és az a fontosabb. Ez az élet itt szürke, vacak és ostoba!... Nem tudom, van-e másik... Biztosan van, mert én állandóan abban járok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a társunk váratlanul beleszeret valakibe, meg kell értenünk, hogy nem vált hirtelen rossz emberré: lehet, hogy csak nem képes teljesen átlátni, vagy nem tudja irányítani a helyzetét. Amikor egy harmadik személy lép be egy párkapcsolatba, akkor erős karmák dolgoznak a háttérben. Előző életeinkben együtt voltunk velük, ezért a korábbi közelség miatt most is vonzódunk hozzájuk. Elképzelhető, hogy mostani párunkkal előző életünkben csak felületes vagy rövid viszonyunk volt, ám ha olyasvalaki kerül a közelünkbe, akivel korábban egy egész életen keresztül jól megértettük egymást, akkor természetes módon erősen vonzódni kezdünk hozzá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embert a szimbólumok - elsősorban a szavak - használata röpíti el a múltba, a jövőbe vagy a képzelet birodalmába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felkelni nap mint nap úgy, hogy szeretünk valakit, aki nem is biztos, hogy viszontszeret, akinek nem tudjuk garantálni a biztonságát, aki megmaradhat az életünkben, de el is hagyhat minket egy figyelmeztető szó nélkül, aki vagy hű lesz halála napjáig, vagy elárul minket holnap - na ez a sebezhetőség. És ha szeretünk valakit, akkor bizony érzelmileg kiszolgáltatottak leszünk. Igen, ez ijesztő, és igen, ez azt jelenti, hogy tárt karokkal várjuk, hogy akár bántsanak is minket - de őszintén, el tudunk képzelni olyan életet, amiben nem adunk és nem kapunk szeretetet?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha már minden józan ésszel felépített elképzelés kudarcot vallott, akkor egy őrült terv is sikerrel járhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeressük egymást, azt mondom. Szeressük így sejtve, érezve, félreértve, "átképzelve", és ismeretlenül. Így, vakon tapogatózva is szeressük egymást és bocsássuk meg minden hibánkat és tévedéseinket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden harmadik ember álomvilágban él. Tisztában van az élettel, eltelnek a napjai, mégis, monoton életükben egyfajta felüdülést jelent az a néhány pillanat, amikor elképzeli, más életet él, mással, úgy, ahogy szeretne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megvalósulás mindig más, mint az elképzelés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az agyban nem volna tere a képzeletnek, akkor a borzalom sem volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi is hát az első szerelem, ha nem az a "lelki aktus", amellyel az ember a szerveiben, képzeletében fölzsongó vágyakat egy élő személyre rávetíti?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi faj Istentől való félelme megszűnt. Meg is kapta érte azután a büntetését; hiszen önmagától kezdett félni, életre hívta a fantasztikumot, most pedig saját képzeletének e teremtményétől reszket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor a házasságról álmodozott, mindig egy kis vidéki házat képzelt el, és egy olyan férfit, aki más, mint az apja, és éppen csak annyit keres, hogy el tudja tartani a családját, aki már attól is boldog, ha vele lehet, a kandallóban pedig ég a tűz, és együtt gyönyörködnek a hófödte hegyekben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem nem történik meg csak úgy egy olyan lánnyal, akinek a reményei álmodozáson alapulnak. Igazság szerint mindenkinek van valami gondja, de hogy kitaláltam egy álompasit, aki tökéletes, az mind közül a legnagyobb gond... A szerelem olyanokhoz jön el, akik elég reálisak és okosak, hogy megnyissák a szívüket és az eszüket, és akik belátják, hogy egy igazi kapcsolat az egy valódi csoda. Én nem találtam még ilyen kapcsolatot, de talán sikerült leráznom a képzeletbeli lovag árnyát és rátaláltam önmagamra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az évek során megtanultam, hogy az életet és a halált, a kivételes szépséget és az elképzelhetetlen rútságot, a legártatlanabb helyszínt és a rémisztő vérfürdőt csak egy hajszálvékony fal választja el egymástól. És ez a fal egy szempillantás alatt átszakadhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valóság szerintem olyan, mint a képzelet,
Egy határtalan utazás, de nem mindig élvezed.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valójában nem tudjuk elképzelni, pontosan milyen is lenne a korlátlan bőség. Az agyunk a szűkösségre van programozva; azokra a dolgokra összpontosítunk, amiből nincs elég: az időre, a pénzre stb. Ez ösztönöz minket. Ha megkapjuk, amire vágyunk, hamar elveszíti értékét, mi pedig új elérendő célok után nézünk. Az motivál, amink nincs, nem az, amink van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a "boldognak lenni és boldognak maradni" illúzióját feladod, és elfogadod, hogy életed és kapcsolatod célja nem más, mint hogy az évek folyamán "teljes" emberré válj, akkor nagyjából realisztikus elképzelésed lesz mindarról, amit elvárhatsz. A konfliktusokat ekkor már nem fenyegetésnek tekinted a kapcsolatra nézve, hanem elfogadod, hogy hozzátartoznak; segíthetnek neked abban, hogy a teljesség felé vezető úton továbbhaladj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valaha mindannyian megcsináltuk a balhéinkat, ha mégsem, akkor legalább elképzeltük. Voltunk ifjak, léhák, bűnösek, őrültek, ha csak egy percig, egy éca erejéig is. Erre emlékeznünk kéne, míg élünk, könnyebben elviselnénk önmagunkat és másokat, akár még a bigottságunkat is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzelet jó szolga, de rossz gazda!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás