A címkéhez 2 198 idézet tartozik


Van, aki azt mondja: "A fogyatékos gyerek az ég ajándéka." És ők ezt nem viccből mondják. Nekik rendszerint nincs fogyatékos gyerekük. Ha az ember megkapja ezt az ajándékot, legszívesebben az égre kiáltaná: "Ó! Ezt azért nem kellett volna..."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten karja sosem túl rövid. Bárkihez képes elérni. Meríts erőt ebből! Merj próbát tenni, és merj olyan magasra emelkedni, ahová képzeleted röpít. Számíthatsz a kihívásokra, az akadályokra, de fogadd úgy ezeket, mint "jellemépítő tapasztalatokat". Tanulj belőlük, emelkedj föléjük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor sikerül a feldolgozás, ha időnként foglalkozunk a fájdalmas érzésekkel: ki kell bírni, túl kell élni őket, időt kell adni a fájdalom érzésének és megtapasztalásának. Újra meg újra. Nemcsak egyszer, hanem ismételten, amíg a fájdalom alább nem hagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kétféle ember van a világon (...). Van, aki adja, és van, aki kapja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kint az éjszaka leplébe burkolva, mely fekete, mint a sír, bármilyen Istenek is vigyázzák legyőzhetetlen lelkemet, megköszönöm nekik. Az események kegyetlen hullámverésébe keveredve az arcizmom sem rezdült, nem sírtam fel hangosan. A véletlen husángjaitól véres a fejem, de meg nem hunyászkodom. A harag és a könny díszletei mögött átdereng az árnyak ködös foltja. A harag és könny birodalmában derengő árnyak iszonyata az ópium. Az évek fenyegető vonulása, a vágyak és a kényszerek szorítása sem gyengített el. Nem számít, mennyire keskeny a kapu, hogy milyen súlyos büntetésekkel van teleróva végzetem pergamenje, én vagyok a Sorsom Ura, Lelkem Kapitánya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelembe esés valami különös megvilágosodás vagy megszállottság: lehet a szerelmünk sáros lábú libapásztorlány vagy egyetemi oktató, de mi rendkívülinek, egyedülinek, és megismételhetetlennek látjuk őt. Ő és csak ő kell nekünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És mi van, ha feltesszük magunknak a kérdést, és azt a választ kapjuk, amit reméltünk? Hát, ott kezdődik a boldogság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megmaradok a bosszú egyenesén, egy napon találkozni fogok apámmal. Mindennek megvan a maga pályája, mindennek megvan a maga rendeltetése. Én is megtaláltam a magamét. Olyan képet őriztem erről a leendő találkozásról, mintha ágyúgolyók lennénk. Egy robbanás. Egyenlő nagyságú, ellentétes irányú ellenhatás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig félünk az újtól, attól, amit nem ismerünk, vagy még nem tapasztaltunk. De ha nem vágunk bele, soha nem tudjuk meg, hogy megéri-e a kockázatot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megállapítottuk, meddig terjed a felelősségünk, képesek leszünk eleget tenni kötelességeinknek, és elengedni azokat a dolgokat, amelyekért nem mi vagyunk a felelősek. Így több örömünket lelhetjük abban, ha támogatjuk embertársainkat, és harmonikusabb együttműködésen alapuló kapcsolatot létesíthetünk velük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eddig csak azt tudta, hogy előítélet van. Hogy a legkisebb gyanú igazságtalan tettekre ragadtatja az embereket. Most ennek a fordítottját tapasztalta. A hitet. A minden bizonyosság nélküli, sőt minden bizonyíték ellenére megingathatatlan hitet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Voltam már börtönben. Csak három hetet, de amikor az embernek napi két sakkpartit kell lenyomnia egy tőszavakban beszélő West Ham-drukkerrel, akinek az egyik kezére a HALÁL szó van tetoválva, a másikra meg az, hogy HALÁL - mindezt olyan sakk-készlettel, amiből hiányzik hat gyalog, az összes bástya és két futó -, akkor hirtelen azon kapja magát, hogy elkezdi igen nagyra becsülni az élet apró örömeit. Azt például, amikor nem kell börtönben lennie.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bár egy olyan hely, ahol az emberek találkoznak, megosztják egymással, amijük van, és hálásak, mert tudják, hogy nincsenek egyedül. Azt hiszem, az egyszerű emberek hétköznapi megbecsülése számunkra a jövő kulcsa. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem vagyunk már gyerekek, és értjük, hogy az élet nem tart örökké. Tudjuk, mit jelent ez. De ma este a világnak ebben az aprócska zugában, apám bárjában fényesen égnek a lámpák. Mert rájöttünk, amit ő nyilván mindig is tudott: az élet nem mindig oszt jó lapokat az embernek, az a fontos, hogy jól játsszuk ki azt a keveset, amit kapunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az ember kinyit egy kaput, vagy egy kórházi szoba ajtaját, egy hálószobaajtót, és ott találja az Igazit. Találsz egy fickót, aki ott ül veled, amikor épp padlón vagy, amikor az arcod olyan, mint egy felpuffadt bokszzsák, és amúgy is teljesen le vagy pusztulva, de ő még akkor is képes azt mondani, hogy nem ő lesz az utolsó férfi, akibe beleszeretsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság gyors fájdalma elmúlhatik, de a hazugság lassú, maró gyötrelme végtelen, kiapadhatatlan fájdalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legendák csupán álmok, csont és bőr alakot öltve, melyek a valóság durva napja alatt elrohadnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én már sohasem fogom róni a meghitt fehérvári járdát, amely úgy ismerte már lépéseim ütemét, mint a szerelmes kedvese szívdobogását. Elsüllyedt sziget mindez. Mint a fuldokló a szalmaszálhoz, úgy kapok, kapaszkodok minden emlékhez, ami Hozzád és édesanyámékhoz köt. Másom úgysem lesz, csak az emlék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magad is jól tudod, hogy a boldogság nem olyasmi, amit egyszerűen zsebrevághat az ember, hogy elővegye, amikor szüksége van rá. Lesznek jobb és rosszabb napjaid is!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet. Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én óráim olyanok, mint az ősz késői kalászai, az ön napjai meg, mint a tavaszi vetés. Mégis megtörténhetik, hogy önt előbb takarítja be szérűjébe a Halál, mint engem, hiszen kaszája éppúgy levágja a zsengét, mint az érettet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az kell neked, hogy a feleséged lényed értékes érmének másik lapja legyen, aki veled egyesülve, a tökéletesség hiányzó része gyanánt foglalja el mivoltodban azt, ami most benned tökéletlenség, akinek szerelme fölérjen mindazzal, ami becses benned, s aki annyit adjon neked, amennyit kap tőled.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Nem is tudom, miért acsarognak úgy a kutyák a postásra (...)
- Mert van logikájuk. A kutya értelmes lény; a maga szempontjai szerint vonja le következtetését. Hamar megtanulja, hogy van, akinek szabad belépnie a házba - van, akinek nem. Eh bien, ki az a személy, aki leggyakrabban akar belépni, néhanapján kétszer-háromszor is bezörög - és soha be nem engedik? A postás. Kutyaszempontból tehát nyilvánvaló, hogy nemkívánatos személy, akinek az ajtón kívül a helye. Nem engedik be: mégis minduntalan visszatér. Mi tehát a derék kutya kötelessége: segít elkergetni a nem kívánt látogatót, sőt, lehetőleg igyekszik meg is harapni - hogy móresre tanítsa. Módfelett logikus gondolkodásra vall.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ bizalmát igazában csak akkor szerzi meg az ember, ha házigazda és családapa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Apám azt mondta, hogy kétféle ember van: adakozó és elfogadó. Lehet, hogy az elfogadó jobbakat eszik, de az adakozó jobban alszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodoznom kell, el kell érnem a csillagokat, de ha ez nem sikerül, majd megkapaszkodom a felhőkben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El voltunk rá szánva, hogy fütyülünk arra, amire fütyülnünk kell, hogy új világot építünk a semmiből, ha ebből a meglévő világból semmit se lehet megmenteni, életem egyik legjobb napja volt, amelynek során éltem az életemet anélkül, hogy egy másodpercre is eszembe jutott volna az életem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át,
Fáradt, gyenge napjaimon vezess át.
Csak fogd a kezem, s maradj
Mellettem, amíg érzed,
Hogy zajos a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Alapjában véve jó ember vagyok, vagy nem vagyok elég jó? Eleve bennem van a jóság, vagy az olyasvalami, aminek eléréséért keményen meg kell küzdenem? (...) Ha komoly probléma merül fel, összeomlok, vagy nekiveselkedem, hogy megoldjam? Szenvedő típus vagyok, szeretetre méltó vagy másokon élősködő? A válaszok, amelyeket ezekre a kérdésekre adunk, formálják, alakítják a térképet, amelyet lelki "zsebeinkben" magunkkal hordunk. Belőlük alkotunk képet arról, hogyan működik a világ, milyenek az emberek, kik vagyunk, mit fogunk és mit nem fogunk megkapni életünk során.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember a természet egyetlen teremtménye, amelyik tudatában van annak, hogy meg fog halni. Annak ellenére, hogy tudja, a napjai meg vannak számlálva, s akkor ér véget minden, amikor a legkevésbé várja, úgy vívja meg élete csatáit, mintha méltó lenne az öröklétre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem megbetegít, kísérti az álmainkat, tönkreteszi a napjainkat. A szerelem több embert ölt meg, mint bármilyen betegség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretettel tekintek vissza a múltra, és kész vagyok a régi tapasztalatokból okulni. Nincs jó vagy rossz, helyes vagy helytelen. A múlt lezárult, végérvényesen. Számomra csak a jelen létezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan mindegy, melyik kapun suhanunk át a végtelenbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezdetben volt az emberismeret és a tapasztalás (...), ezekből fejlődött ki a pszichológia, nem pedig fordítva. Mindenkinek joga van a fellengzős terminus technicusok nélküli, privát lélekismeretéhez. Na meg az érthetőséghez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Születésem előtt mintegy 9 hónappal
összegyűlt apám-anyám
(pusztán a Testület működtetése végett)
hogy engem oda-idézve:
életfogytiglanra + halálra
ítéljenek; holott
semmit se tudtak rólam.
- Az ítélet jogtalan, de erős. Végrehajtása
folyamatban. Fellebbezésnek helye nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás