„ Különös dolog a fájdalom. Hirtelen jön, és nem tehet az ember egyebet, várja, hogy elmúljék. Nincs rá gyógymód, és értelme sincs. Nagy lélegzetet kell venni és várni. ”

„ Egészen más úgy ülni egy vendéglői asztal mellett, illetve akárhol a nyilvános és privát szféra helyszínei közül, hogy majd később jön oda valaki, mint ha tudjuk, senki nem fog jönni, nem is várunk senkit. ”

„ Az igazi ínyencek mindig a nagy halra várnak. Vagy inkább a nagy vadra. Én is ilyen voltam. A legjobbat akartam. S legtöbbször szinte mindig meg is kaptam. Vagy megkaphattam volna. ”

„ Ne lesd a boldogságot, mert ha állandóan függővé teszed valamitől, akkor egész életedben csak várakozni fogsz. Legtöbbször ott van veled. ”

„ Nagy hitet nagy harcok teremtenek, és a nagy bizonyságok nagy próbák eredményeként születnek. Nagy győzelmek pedig csak nagy megpróbáltatások után várnak ránk. ”

„ Bánom, nem bánom, mástól nem várom,
Tőled sem várom el.
Tettem, megtettem, éltem, ha élhettem,
Többet nem értem el.
Félek, nem félek, mást már nem kérek:
A végét ne rontsam el.
Adtam, nem kellett, kértem, nem tellett,
Menj Isten "hírivel"! ”

„ Nézz körbe, amit hagytál az út mentén,
megtalál,
Minden, amit elhagytál, míg új lettél,
régi már.
(...)
Csak intünk az égnek,
míg tudjuk, hogy várnak
helyek, amik belőlünk
új embert csinálnak. ”

„ Az emberek állandóan azt kérdezik tőlem, hogy mit csinálok télen, amikor nincs baseball. Megmondom, mit csinálok. Csak bámulok kifelé az ablakon, és várom a tavaszt. ”

„ A csodát nem küvülről küldik, hanem belülről idézed meg. Aki ezt nem érti, ki van téve annak, hogy amire vár, az soha nem jön el. ”

„ Amikor az ember vár, nem tudja, örömben van-e része vagy kínban; az ugródeszka szélén még nem tudni, sikerül-e az ugrás. Belehalok-e vagy megtapsolnak. ”

„ Egyvalamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. ”

„ Elvárni senkitől nem lehet semmit. El kell fogadnunk az embereket olyannak, amilyenek... egy ember van a világon, akitől elvárhatunk dolgokat, s akit akár meg is változtathatunk... mi magunk. S hogy kialakítsuk magunkat, az épp elég feladat egész életünkre. Ha ezt megtesszük, hatunk másokra is. Ha mindig a legtöbbet adod másoknak, előbb-utóbb elkezded ezt vissza is kapni. ”

„ Amikor csak várni, hinni, tűrni és munkálkodni kellett volna, úgy éreztem, hogy nem történik semmi! Nekem kell kezembe vennem az életemet!... Kiragadtam az életemet Isten kezéből, s az én kezemben a legrosszabb kézbe került. ”

„ Szocializálódunk a szerelemre, ahogyan a hitre is, de a szerelmet mégis valóságnak érezzük, mivel átéljük. Amit hozzáfűzünk, és amit várunk tőle, az gyakran illúzió. Mindenki úgy éli meg (már aki megéli), ahogy tudja, ahogy tőle telik. Ahogyan ő szeretni tud. ”

„ Az ember nem tud csodát tenni. A csodák nem ott történnek (...), ahol valamit ki akarnak kényszeríteni. Csodák ott történnek, ahol az ember várni tud. (...) Ahol valaminek valóban növekednie kell, annak türelmes várakozásra van szüksége. ”

„ Képes lehet az ember arra, hogy a szerelmet megállítsa az időben? (...) Megpróbálhatjuk, de ezzel pokollá tesszük az életünket. Én nem ugyanazzal az emberrel élek házasságban több, mint húsz éve. (...) Sem ő, sem én nem vagyunk már ugyanazok, és éppen ezért elevenebb a kapcsolatunk, mint bármikor volt. Nem várom el tőle, hogy ugyanúgy viselkedjen, mint amikor megismertem. És ő sem várja el tőlem, hogy ugyanaz az ember legyek, mint akivel először találkozott. A szerelem túl van az időn. Vagy jobban mondva: a szerelem az egyetlen pontba (...) sűrített idő és tér, amely folyton változik. ”

„ A dolgok sohasem akkor történnek, amikor várunk rájuk. ”

„ Állatok vagyunk, húsból és vérből valók, szükségünk van a testre ahhoz, hogy a lélekről is tudomást vehessünk. Minden szeretetkapcsolatból, amit elveszítünk, a testet sajnáljuk, és ha megőrizhetnénk a testet még a maga halott, néma, de sértetlen valójában, elégedettek lennénk. Piramisokat emelünk a testnek, és senkit nem tudunk halottnak tekinteni, száz év elteltével sem, amíg elő nem kerül a teste. Eltűntnek nyilvánítjuk, úgy hisszük, egy távoli, ellenséges területen rekedt, ragaszkodunk ahhoz, hogy életben tudjuk, hogy azt hihessük, visszatér. Nem segíthetünk neki, nem mehetünk el érte, mert aki olyan messzire távozott, az mindig hibázott, és meg kell fizetnie az árát. Nem tehetünk mást, mint visszavárjuk, kötelességünk visszavárni, akár egy életen át. Csak ha visszakapjuk a testét, szabadulunk meg a várakozástól. ”

„ Öl elgondolni, hogy, mint gondolat,
Nem ugrom hozzád mérföldeken át,
De, túl sok sár s víz keveréke, csak
Sírok, s várom az idő vigaszát. ”

„ Az idő (...)
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít. ”

„ Vannak helyek, amelyek szinte várnak ránk valahol, mint ismeretlen szeretők, és amikor - ha egyáltalán - rájuk bukkanunk, azonnal és megkérdőjelezhetetlenül tudjuk, hogy ők az igaziak. ”

„ Ha még egyszer az életben szerelmes leszek, nem fogom vesztegetni az időt. Azt hittük, fiatalok vagyunk, bőven ráérünk még igazán szeretni. Szörnyű dolog így gondolkodni. Nem szabad így élni, várni a szerelemmel. ”

„ Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! ”

„ Lehet, hogy pont azért nem tudunk szeretni, mert arra vágyunk, hogy bennünket szeressenek, vagyis a másiktól várunk valamit (szeretetet), ahelyett, hogy követelmények nélkül fordulnánk hozzá, és beérnénk puszta jelenlétével. ”

„ A nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd` megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, vajon mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember. ”

„ Örömre várni nem kisebb öröm, mint már örülni... ”

„ Az egyik nap olyan volt, mint a másik. És bár hét közben nem győztük várni a hétvégét, a végén mindig csalódtunk. Aztán hétfő lett megint, és kezdődött elölről az egész. Ez az élet, semmi több. Kezdtük megérteni (...), hogy a felnőttek miért úgy néznek ki, ahogy. És akkor is, ha megfogadtuk, hogy mi sose fogunk rájuk hasonlítani, pontosan ez lesz a helyzet. Pedig még a tizenötöt se töltöttük be. Tizenhárom, tizennégy, felnőtt. Halott. ”

„ Alig érdemes élni. Alig érdemes. Amikor még gyerek voltam, annyira hittem, hogy én valami különlegeset tudok. Hogy csak rám várnak, hogy engem meghallgassanak, és mindenki el lesz ámulva, hogy erre még nem jött rá az emberiség. Pedig hát semmi sincs. Néhány üzekedő baromnak eszébe jut, hogy gyereket csináljon, mert közben néhány percre jó nekik, aztán ez a gyerek növekszik, teletömik hazugsággal, ha pechje van, lemészárolják, ha szerencsés, magától rohad meg előbb-utóbb. ”

„ Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár - várja a jobb világot, s a partot. Így élünk. Jó azoknak, akik várni tudnak még - mert sokan már nem is várnak, egyáltalán. ”

„ Várni. Ez volt az első lecke, amit megtanultam a szerelemről. A nap iszonyú lassan vánszorog, ezer tervet szősz, előre elképzeled az összes lehetséges párbeszédet, különböző fogadalmakat teszel, megígéred magadnak, hogy megváltozol - miközben egyre csak várod, epekedve és nyugtalanul, míg meg nem érkezik. ”

„ Tudnom kell, van-e remény. Fél éjszakán át sóhajtoztam éber álomban. Várom, hogy kezed, szemed, ajkad... holnap végre láthatom. ”

„ Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem. ”

„ Az utazás legnagyobb baja, hogy bármerre járok, ugyanaz a miniatűr világ fogad. A szállodai szobákban apró szappanok és samponos tubusok várnak, minivajak, egyszer használatos fogkefék, kis adag szájöblítők... óriásnak érzem magam. ”

„ Az idő minden sebet begyógyít. De minél nagyobb veszteség ért minket, annál mélyebb a seb. És annál nehezebb újra teljesen éppé válni. A fájdalom enyhülhet, de a sebeink emlékeztetnek minket a szenvedésünkre, és a hordozójukat még inkább eltökéltté teszik, hogy ne sérüljenek meg újra. Tehát az idő múltával elveszünk a félrevezetésekben, kiéljük a frusztrációnkat, agresszíven reagálunk, engedünk a dühünknek. Eközben pedig tervezünk, szervezünk, amíg arra várunk, hogy megerősödjünk. És mielőtt feleszmélnénk, az idő tovaszáll. Meggyógyultunk, készen állva az újrakezdésre. ”

„ Hiszek abban, hogy varázslatos életet élek. Szinte minden nap megköszönöm istennek, hogy egy újabb nappal ajándékozott meg, és arra gondolok, milyen érdekes események és kihívások várnak rám aznap. Megtanultam, hogy a harmonikus élet rengeteg olyan lehetőséget tartogat számomra, melyek megerősítik bennem a szeretetet és az életkedvet. ”