A kategóriához 1 120 idézet tartozik (bővebb infó)


Az időnek nincs
lábnyoma. Jelet te hagysz
a járt időben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges hozzá, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne akard esküvel, szöggel és kalapáccsal rögzíteni minden időkre azt, amin az éjszaka és a reggel is változtat valamit, szíved és értelmed is örökké csiszol, másít, alakít valamit, ma, holnap és örökké.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő pénz, de a pénz nem idő. Az idő legyőzhetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem elűzi az időt. Az idő a szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak úgy lehet jövőd, ha elengeded a múltat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt, ha nem múltnak nevelték,
kamaszkorától csak bosszút áll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt és a jelen tünedezik - megtöltöttem, kiürítettem őket,
És továbbmegyek, hogy a jövő legközelebbi redőjét megtöltsem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nap egyre járja útját kelettől nyugatig, a hold követi, jön egyik nap a másik után, és cseppet sem törődnek az életekkel, amelyeket sorra elmorzsolnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármit teszünk is, az idő szakadatlan halad előre. Szokásunk szerint méretünkre szabdaljuk, de ez végül is érzékcsalódás, ténylegesen akkor is folyamatos marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs az idő ellen fellebbezés, egyre megy, vár vagy megáll, nem tudod túlszaladni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mankón halad az idő, míg a szerelem minden jogának birtokában nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha összevetjük az ember földön eltöltött életét azzal az idővel, amelyről nincs tudomásunk, akkor ez az élet olybá tűnik, mint amikor egy fürge fecske átrepül egy tánctermen, egy téli napon. A fecske pár pillanatnyi megnyugvás után eltűnik a szemünk elől a téli világba, ahonnan érkezett. Noha az ember megjelenik egy időre ezen a földön, arról, hogy mi történt az életünk előtt, vagy, hogy mi jön később, semmit sem tudunk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer minden véget ér. Fontos, hogy új ösvényeket találjunk életünknek, aminek egyetlen módja, ha elengedjük a múltat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végtelenség érzéséből könnyű az embernek gazdálkodnia, de a betegség riasztása után, a megsejtett végességből már bajosabb. Illene beosztani az időt, megválogatni az elolvasandó könyveket, finoman elhárítani a meghívásokat, melyeken többnyire csak fennkölt szócséplés folyik. Ezenkívül rákapatni magunkat a mozgásra, fölfedezni újra a természetet, egyszóval: hadat üzenni a civilizációnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahol az érzelem mindent betölt, ott nincs hely az idő számára. Az ember eljut a másik partra, túl az időn.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Haladt az idő, mint integető kéz egy vonaton, amelyen szerettem volna rajta lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő szélesen terül el az ember szeme előtt, ám amikor átmegy rajta az ember, keskeny kapuvá szűkül össze.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak emberek mint a dombok
Emberek közül felmagaslók
Látják a távoli jövőt
Tisztábban mintha a jelen
Volna ott vagy az ami elmúlt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A régmúlt boldogság olyan, mint a széthulló test: magán viseli a vonásait annak, ami volt, és ami nem lesz soha többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint a vándor, aki egy bonyolult hegyrendszert ismert meg vándorlásai közben, s a legmagasabb csúcsra érve, átlátja egy táj szerkezetét, áttekinti a hegycsúcsok összefüggő sorozatának geológiai törvényszerűségét, úgy látjuk mi is a múló évekkel a rendszert mindabban, ami történik életünkben és mások életében.

Ez az áttekintés, melyet csak az évek múlása hoz meg, a legnagyobb elégtétel, melyet az emberi és világi dolgok megismerése közben szerezhetünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De hol a cél? Mi a cél? Csak élni? Nap nap után? Megélni ezt és amazt, múlttá változtatni a jelent, jelenné a jövőt, és baktatni, baktatni a napok hátán, amíg egyszer csak elfogynak és... és a semmi, vagy az Isten, vagy akármi egy nagy fekete szivaccsal mindent letöröl, ami volt, s ami történt?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy milyen lesz a jövő? Ez itt a nagy kérdés. (...) Mi van akkor, ha elunom? Amikor már mindent megtettem, és meghódítottam mindent, akkor mi marad? Miben leli örömét az, aki örökké él, egy olyan világban, amelyik már nem tud több meglepetéssel szolgálni neki?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maradjon a jövő bizonytalan, mert ez az a szövet, ami befogadja vágyainkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor jó egy döntés? Csak utólag derül ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pár ezredév gúláidat elássa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő a nagyobb úr, valami olyasféle dolog, ami fölötte áll az emberi akaratnak. Jön, megy, rohan, fut, telik, késik, múlik, száll, vánszorog, és mindezt egy kényúr önkényességével teszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyerekekkel a napok hosszúak, de az évek rövidek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami elmúlt, nem mindig a múlté. Néha messzire kihat a jövőbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rossz hír, hogy repül az idő. A jó hír, hogy te vagy a pilóta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha vissza kell néznünk, hogy tudjuk, a múltunk tanított meg értékelni a jövőnket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézem a szökőkút fagyott vizét, és tudom, hogy egyszer majd újra csobogni fog, aztán ismét befagy, és később megint csobog. Így van ez a szívünkkel is: az is az időnek engedelmeskedik, és soha nem áll meg örökre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az időhiány nőnemű jelenség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás