A kategóriához 577 idézet tartozik (bővebb infó)


Ha kérsz, nem biztos, hogy kapsz, de ha nem kérsz, majdnem biztos, hogy nem kapsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen csodálatos életem volt! Bárcsak előbb észrevettem volna!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hűlt helyén holmi
meleg mocorgás múltán
mélyebb a hideg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt gondoltam, ha elszalasztjuk az alkalmas időpontot, ha túlságosan sokáig elmulasztunk valamit, ha valaki túl sokáig nem kap meg valamit, az mindig túl későn jön, még akkor is, ha végül energikusan vágunk bele, és örömmel fogadjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézd a parton azt a két
sziklát, mely hajdanta egy volt,
s állta a vihar dühét;
látod, a két tört vonal hogy
összeillik? Van, amit
a természet egynek alkot
és a sors kettészakít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hallotta távolodni a lépéseket, hallotta halkulni a zörgést, és nem fordult arra, hogy utánanézzen. Minek? Nem szabad utánanézni annak, ami elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek. Nem szabad. Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végén, amikor valakit elveszítesz, minden gyertya, minden ima hiábavaló lesz, mert az egyetlen dolog, amid marad, az a lyuk az életedben, ahol az a valaki, akivel törődtél, létezett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem emeli fel jobban az embert, mint az a tudat, hogy le tudja győzni önmagát, és önként lemond valamiről, amire legjobban vágyik az életben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen ritka az igazi barátság a világon! És bizony (...), sokan csak akkor kezdenek komolyan gondolkozni, amikor már késő!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érdemes azon fáradozni, hogy ha gyerekkorunkban nem kaptunk meg valamit, akkor most megszerezzük - mert azt a hiányt nem lehet betölteni. A mai hiányt ma be lehet tölteni. A holnapit is - holnap. De azt az egykori hiányt lehetetlen. Egyetlen valódi esélyünk van. A hiányunk realitás, tehát a hiánnyal való szembenézésből fakadó szenvedés is realitás. A veszteségeinkből természetes módon következő fájdalmat át kellene élnünk. Sokan éppen ezt a szenvedést igyekeznek kikerülni, megszüntetni azt a hiányaik betöltésére irányuló életükkel. Ezért nem lesznek jobban! Tehát gyászolni kéne. Átélni a hiányaink fölötti mély fájdalmat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy kapcsolatból olyan súlytalanul kellene leválni, mint ahogy a levelét engedi el a fa, vagyis csak akkor, ha ez már érzelmileg lehetséges. Akkor kezdjen hullani a szirom, ha már bennünk is meghalt a virág.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És sokszor átkarollak csendesen,
Szivdobbanásaid busan lesem
És mig a tündérek körüldalolnak,
Én megsiratlak, mint egy rég-halottat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A baj csak az volt, hogy látva látta: ha az ember önzetlen, igazságos, és gyöngéd, akkor le kell mondania az élet legtöbb öröméről, és nem lehet az embernek annyi udvarlója... Pedig az élet úgyis rövid, és minden örömért olyan kár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek utaznak, hogy csodálkozzanak a hegyek magasságán, a tenger óriás hullámain, a folyók hosszú kanyarulatain, az óceánok mérhetetlen kiterjedésén, a csillagok mozgásán az égen, és csodálkozás nélkül mennek el önmaguk mellett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elloptad tőlem az arcodat
csak gipsz vagy és márvány
csak menny és kőpokol
mégis téged kereslek szakadatlanul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a szomorú (...), hogy a fák nemigen élik túl az embereket: a fenyőnemzedékek éppoly gyorsan eltűnnek, mint az embernemzedékek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az életünk azzal telik, hogy azt várjuk, hogy tökéletesek és golyóállóak legyünk, mielőtt belépnénk a küzdelmek arénájába, végső soron folyamatosan olyan kapcsolatokat és lehetőségeket áldozunk fel, amelyekből talán soha nem adódik több az életben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Áll a hajós a parton.
S a tengeren tekint szét,
Mely koldussá tevé, mely
Elvette minden kincsét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember itt kevés a szeretetre.
Elég, ha hálás legbelűl
Ezért-azért; egyszóval mindenért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az olyan emberek, akik félnek valami ostobaságot megpróbálni, sosem jutnak messzire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A temető minden kövére az ember
kudarca s a sorsnak győzelme van írva!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Alapszabály, hogy sose kockáztass többet, mint aminek az elvesztését megengedheted magadnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A harcoson soha nem kerekedik felül a félelem, miközben keresi, amire szüksége van. Szeretet nélkül semmit nem ér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki fiatal korában elhanyagolja a tanulást, elveszíti a múltat, és halott számára a jövő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretteinket olykor el kell veszítenünk, másképp nem tudhatnánk meg, hogy mennyire fontosak nekünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vész el innen semmi, semmi,
Csak ami nem bírt megszületni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyűjtenek, sokkal többet, mint amennyire szükségük van, mind csak gyűjtenek, gyűjtenek, s már nem is tudják, hogy miért. Mint az emberek, éppen. (...) Én ha valamit dolgozom, azért csinálom, hogy éljek. De ezek azért élnek, hogy örökösen dolgozhassanak valamit, aminek már nincsen is értelme. És a végén nem is élnek, csak dolgoznak, dolgoznak. Amíg meghalnak, addig. Mint az emberek, akik a falvakban élnek, meg a városokban, és egész életükben csak dolgoznak, hordják össze maguk köré a sok mindent, és nincs is idejük ahhoz, hogy örvendeni tudjanak az életnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha úgy vesszük, nem történt az életemben semmi. Ennek bizonyára én voltam az oka s nem a "végzet". Nem hiszek a végzetekben. Az ember maga csinálja az életét. Ha még egyszer kezdhetném, talán másképp csinálnám. Egészen biztosan másképp csinálnám. Gyáva voltam és kényelmes. Így nem viszi az ember semmire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiánya: minden
elvesztése: hivatás:
jobb-rosszabb: kevés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meglehet, nem is olyan értékes az én időm, de tény és való: rettenetesen szenvedek, valahányszor úgy látom, hiába vesztegettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tél van helyetted - elmentél a nyárral,
tenyérnyi ég sem símogatja formád
fagyott nyomát a parthomokban immár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eltűnni nem ugyanaz, mint meghalni. Nem olyan, mint amikor egy bárddal elvágnak valamit, inkább mint mikor valami lemegy a lefolyón, annyira lassan, hogy szinte észre sem venni a hiányát, csak jóval az eltűnése után.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás