A kategóriához 886 idézet tartozik (bővebb infó)


Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
most végig ömlik rajtad, mint a genny,
sötét leszel, behorpadt néma seb,
akár az éj, s az arcom odalent.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyöngy veri az embert.
Víz árad a földeken.
Minden madár sző-fon;
készül a könnyem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.

Elakadt sorok. Társtalan rimek.

Megsimogatom őket halkan: írjak?

És kicsit fájón sóhajtom: minek?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalom egy esemény. Megtörténik veled, aztán foglalkozol vele, ahogy akkor éppen tudsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan hordozunk olyan sebeket magunkban, melyeket nem gyógyít az idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én tartottam vissza magamat fukarul és görcsösen, még akkor is, ha ettől jobban szenvedtem, mint ő! Inkább fájjon, inkább legyek magányos és száraz és örömtelen és szerencsétlen, mint hogy vele boldog legyek! ... MERT NEM SZERETEM! ...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél jobban szeretünk, annál mélyebben szenvedünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legtöbbször a fájdalom leküzdhető, de néha akkor ér, amikor nem számítasz rá. Mélyen övön alul üt, és nem enged el. (...) Nem kerülheted el, és az élet mindig újabbakkal szolgál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem én kértem, hogy megszülessek, nem találtam senkit, aki szeretne, és mindig rossz döntéseket hoztam. Most döntsön az élet helyettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megállt az Élet. Már semmi nem volt olyan, mint azelőtt. A nap sugarai nem értek el hozzám, és a Kolostor kertjében pompázó virágok illata sem érintett meg többé. Nem láttam a bárányfelhőkkel borított kék eget és a zöldellő fákat (...). Nem érdekelt a jelen és nem foglalkoztatott a holnap. Megszakadt a szívem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A haláleset miatt érzett bánat olyan, mint egy bombázó-repülőgép: mindig akkor ejt ki egy lövedéket, amikor ismételten a célpont fölé ér. A testi fájdalom ellenben olyan, mint az első világháborús árkok fölötti állandó zárótűz: órákon át szünet nélkül izzik a levegő, egyetlen pillanatnyi enyhület nélkül. A gondolat a fájdalommal ellentétben soha nem folytonos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fájdalmat okozott neked. Mert a döntése egyszerre kétségbeejtő és megnyugtató is. Mert rossz, persze, hogy boldogtalannak látlak, hiszen én magam is annyi szenvedést okoztam... És mert jobban szeretném, ha most túlesnél a nagy fájdalmon, mint ha egész életedben szenvednél egy kicsikét. Mert azt azért látom, hogy minden ember szenved egy kicsikét, épp csak egy kicsit, csak annyit, hogy mindent elszúrjon...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a baj a fájdalommal (...). Megköveteli, hogy érezzék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végül is unod e régi világot csupa rom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem törik a szenvedő szív

Oly könnyen darabbá,

Csak ellágyul, s az örömre

Lesz fogékonyabbá;

Mint egy lankadt földmüvesnek

Pihenő tanyája:

Kész boldogság lesz neki a

Szenvedés hiánya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne hagyd, hogy a heg beléd zárja a fájdalmat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki mindig szeret, az sosem szeret igazán,
Aki mindig nevet, annak valami nagyon fáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van. Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet. Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyönyöreinket gazdagítva tökéletesítettük a fájdalmainkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legtitkosabb könnyeink sosem jutnak el szemünkig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Épp a szenvedés az élet. Szenvedés nélkül ugyan mi élvezet volna benne; egyetlen végtelen hálaadás lenne, ami istenes dolog ugyan, de egy kicsit unalmas.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az állítás, hogy a szenvedés nemesít, ugyancsak inkább hangzik egy hamis felfogás önigazolásának, mint ésszerű állításnak - mert lehet ugyan, hogy akad, akiben a kín és a fájdalom magasztos érzéseket és gondolatokat képes kelteni, mégis többen lehetnek, akiket a szenvedés tönkretesz, megaláz, emberi mivoltukból kiforgat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az apám sokszor figyelmeztetett, ne vacakoljak álnevekkel, ne nevezzem ÉLET-nek azt, ami valójában FÁJDALOM.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jól titkolod - mondta lassan. - De azért le merném fogadni, hogy sokat szenvedsz. Csak nem engeded, hogy meglássák rajtad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szenvedésre lettünk mi.
Szenvedni annyi, mint diadalt aratni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kellett néki álkoldus-gunyába
öltöznie, ruhája csupa rongy.
Úgy tért haza, mintegy sírjából kiásva,
úgy tért meg, mint a régi fájdalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelki terror néha rosszabb a fizikai fájdalomnál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság... s mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mért tudjuk azt, hogy élünk?
Mért nem bátrabb a téboly
S minden értést, mi még volt,
Mért nem söpör világgá?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs nagyobb kín, mint a szerelem. Mazochistáknak és kezdő önsorsrontóknak melegen ajánlom. Jobb híján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Le kell szállni a szenvedés legmélyére, felfedezni a szenvedés különös adományait, hogy az ember rádöbbenhessen önnön korlátlanságának adományára, arra, amiért érdemes élni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert én tudom, hogy egy régmúlt tragédia rekonstruálása fájdalmat okoz. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás