„ Jobb a nyomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobb lesz a szív. ”

„ Ami furdal csak egy érzés
lassú néma lélekvérzés
egy hiány mely megrekedt benn
ismerős de ismeretlen. ”

„ És úgy érzem, e fájó arcnak
Nem lehet többé mosolya,
Mert ember vagyok én is, én is,
Az isten véres gyilkosa... ”

„ Áztatom magam az esőben -
senki se látja könnyeimet. ”

„ Hála volt benne és szomorúság. Hála a szépségért, amit Isten a világnak adott, és szomorúság, mert akivel mindezt a szépséget megosztani érdemes lett volna, nem volt többé ezen a világon. ”

„ A boldogtalan egyetlen vigasza, hogy mások ugyanúgy szenvednek körülötte. ”

„ Szerettelek és szeretlek -
akarom, hát elfeledlek.
Eltemetlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak. ”

„ Van olyan bölcsesség, ami szomorúság; de van olyan szomorúság, ami eszelősség. ”

„ Lehetnek szomorú pillanataim, zavaros gondolataim, de fölöttem itt van a nagy Én, aki mindent ért, és nevet a gyötrődéseimen. ”

„ Kényelmesen boldogtalanok vagyunk. Mértéktelenül sokat eszünk, iszunk és szeretkezünk, hogy ellensúlyozzuk a bennünk felgyülemlett feszültséget, miközben látókörünk tágításáról vagy elménk magasabb szintekre juttatásáról ábrándozunk. ”

„ Régi nóták kezdenek halkulni,
Régi álmok csöndesen fakulni,
Régi szemek tűnt napokba néznek:
Álom, álom, rossz álom az élet. ”

„ Örömmel s fájdalommal
Számot vetett örökre,
S ezentul ugy jár a világba`, mint
Testetlen árnyék, mint lélektelen test. ”

„ Ma fáj kinézni. Köd az ablakon.
A szó nekem ma durva, színtelen.
Karomra hajtom álmodó fejem,
S a némaság meséit hallgatom. ”

„ Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom? ”

„ Gitár, ha pengetlek, mért fájsz?
Cipő, ha sétálunk, mért sírsz?
S ha begombollak, te szép ing,
mért kapkodok levegőért? ”

„ Aki néhány percet úgy élt át, hogy magát nem becsülhette, s gyémántként, mely törést kap, sohasem fogja úgy összegyűjteni és visszaragyogtatni a sugarakat; sohasem képes úgy örvendeni, mint addig tevé. ”

„ Ha az ember szomorkodik, az azt jelenti, hogy nem igazán sikerült megértenie az életet. ”

„ Áldhatnám sorsomat! De most mért áldanám?
Most arcomat a könnyek sói mossák.
Milyen szánalmas is, aki ily hányatott,
Akit az ifjúság ráncokkal megrakott,
Ami kedvest adott, azt visszavette nyomban
És csak egyet hagyott: maró bűnbánatot. ”

„ Vannak olyan perceim
amikor éget a kín,
de az arcom mégis ragyog
cudar világ ne lássa
mily boldogtalan vagyok. ”

„ Nem is veszi észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte feledett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága. ”

„ Akármit mondanak a poéták, a bánat nem tör csontot. Szinte hihetetlen, hogy mennyit elbír belőle az ember. Vannak konstrukciók, hogy mindegy nekik, akár egy font a bánatból, akár ezer mázsa. ”

„ Amikor nagyon szomorú vagyok, egy fantáziavilágot hívok segítségül, ezt a képzeletbeli életemet szövögetem gondolatban, amiben mindig minden úgy van, ahogy az életben nincs, de ahogy szeretném, ha lenne. Ezzel vigasztalom magam, amikor a valóságban nem találom a boldogságomat. ”

„ Semmi elviselhetetlenebbet nem tudok elképzelni, mint amikor valakit meglátogatnak a sajnálkozó és saját problémáikkal teli ismerősök. ”

„ Aki komolyan veszi saját búját, baját, leleddzen bármiben is, az abba bele fog nyomorodni, bele fog pusztulni. Súlytalanná kell tenni a keservet, és azzal máris kihúztuk a balsors méregfogát. A spontán humorral reagáló, önmagával ironikus ember lelke felszabadul. Azt a továbbiakban már senki és semmi nem vetheti rabigába. ”

„ Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni. ”

„ A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. ”

„ Feledd a szomorúság perceit, de ne feledd el soha, amire azok tanítottak. ”

„ A szomorúság is csak olyan hólyag, hogy ha nagyon feszül, elpukkad. ”

„ Majd ha nyárfa-testben élek,
rezgő lombbal hintelek,
majd ha árny leszek, kísérlek,
ha koporsó, rejtelek,
ha tűz leszek, melengetlek,
ha fény leszek, áldalak,
ember vagyok és szeretlek,
minek is bántottalak? ”

„ Isten boldogságra teremtett minket, így el kell fogadnunk, hogyha szomorúak vagyunk, azt csak magunknak köszönhetjük. ”

„ Nyomorultnak találod magad, mert azt hiszed, senkinek sem kellesz, tehát engeded, hogy nyomorultul bánjanak veled, csak azért, hogy valahogy egyáltalán bánjanak veled. (...) Ám valójában azért nem kellesz senkinek, mert te magad érzed nyomorultnak magad. ”

„ Szomorúnak vagyok szép,
s csak könnyek közt igazán elememben.
A napfényről nem tudok írni,
és csak akkor festek ha elkeseredtem. ”

„ Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is. ”

„ A nyári égből havazik. A lélek
papírjára ráfagytak
a szavak. ”

„ Egy királynak
Kell látni minden könnyeket: magának
Könnyezni nem szabad. ”