A kategóriához 680 idézet tartozik (bővebb infó)


Tudod, mit jelent az, ha az embernek megtört a szíve? Azt jelenti, hogy a szíved nem egész, ezért nem tudsz igazán semmit teljes szívvel csinálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem ezt akartam gondolni...!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lenne élet az, amit olyan körülmények között él az ember, hogy nem kaphat sebeket, és nem érintheti fájdalom és csalódás. Nem ajándék az, amit úgy adunk, hogy közben garanciát kérünk arra, hogy érintetlenül kerülünk ki a dologból, sőt még viszonzást is kapunk érte. Csak akit valóban szeretünk, az tud elárulni bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, túl nagy árat kell fizetnünk néhány felejthetetlen pillanatért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Időnként az ember megégeti magát. Sokszor megperzselődtem. Egyszer-kétszer ropogósra is sültem. De meg kell tanulni együtt élni a tűzzel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te olyan furcsa kártyás vagy... valaki, aki kártya helyett szenvedélyekkel és emberekkel játszik. Én voltam az egyik dáma a játszmában. Aztán felálltál, és odább mentél... miért? Mert meguntad. Csak elmentél, mert meguntad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hinnéd, kedves, önzetlen, hogy ő csak jót akar mindenkinek, de aztán megérint. Szerelemmel érint meg, ami éget, mint a tűz, azt mondod, milyen forró, mennyire szép, el vagy varázsolva, de az nem varázs, méreg!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Immúnis lettem az érzékelésre, egyre több emlék és érzés tűnik el az életemből. Néha észbe kapok, hogy most valami mást reagáltam, mint ami ésszerű lett volna. (...) Már nem analizálok olyan élvezettel, nem figyelem az embereket, a körülöttem tomboló világot, nem tesz többé boldoggá egy illat vagy egy íz. Elfelejtettem rajongani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Le is tört végképp minden büszkeségem,
Jégember lettem, fáradt, elkopott,
Nincs eszmény, mely még tettre lelkesítsen,
Nem bánom, a világ bármint forog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy sebzetten jössz ki egy kapcsolatból, de ez az egyetlen módja, hogy teljesen éld az életed.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy normális világban, ha egy lány kedves az emberhez, az jó jel lenne, de a valódi világban nem az.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rossznak sok arca van, és ügyesen, szinte észrevétlenül oson, furakodik be mindenhová. (...) Egy menekülő hadsereg felégeti maga mögött a hidakat. Te az én életemmel ugyanezt tetted: módszeres aprólékossággal romboltad le a múltam, s hogy még véletlenül se tudjak majd emelt fővel élni, a jövőmet is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A logika nem némíthatja el a személyes csőd érzetét. Csak az idő segíthet valamit, de az idő sem végez tökéletes munkát soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor azt éreztem, hogy ura vagyok a helyzetnek, történt valami, ami a földre nyomott. Azt kérdeztem magamban: de miért? Talán arra ítéltettem, hogy mindig megközelítsem a célszalagot, de sohasem szakíthassam át? Isten ennyire kegyetlen volna hozzám, és csak azért engedi látnom a pálmákat a horizonton, hogy a sivatag közepén szomjan haljak? Sok időbe telt, mire megértettem, hogy valójában nem erről van szó. Életünk során azért ütközünk bizonyos akadályokba, hogy visszataláljunk Személyes Történetünk igaz útjára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívedbe vésem és füledbe rágom:
Rossz volt embernek lenned a világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros idők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha volt is bűn, mit elkövettem, már régen leróttam az árát. Nem kell több férfi, aki átver, nem kell több gyötrelem, sóhaj, ábránd!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sajgó szegény szív! ím hogy cserbehagy
Erőködő, vergődő emberagy!
A végtelen világ, az egyetem
Hallgat közömbösen, részvéttelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elvesztettem abban az esztendőben minden illúziómat, az emberekbe vetett hitemet, még Isten segítőkészségében, mindenhatóságában is kételkedtem, olyan mély volt a szakadék, amibe zuhantam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azelőtt olyan biztos voltam benne, mi a helyes, mi a helytelen, mi a jó, mi a rossz. De a világ még mindig rohadt egy hely. Az emberek még mindig becsapják, elárulják, kirabolják és öldösik egymást…, egyénileg éppen úgy, mint országonként. Valamikor azt hittem, mindenre tudom a választ. Egyetlen világ van. Az olvasztótégely. Az egység álma, az én egységem és az emberi faj egysége. De most már nem vagyok benne biztos többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nemcsak gonoszak és kegyetlenek, hanem rendetlenek is, hanyagok, közömbösek. S ez csaknem több baj okozója, mint a gonoszság és kegyetlenség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet siralomvölgy. A szerelem bűn. A gyönyör átok, a kéj a romlásnak és rothadásnak oka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Engem soha nem érdekelt, hogy mit dumálnak arról a srácról, akivel éppen jártam. Csak az érdekelt, hogy én önállóan mit érzek róla. Mások rosszindulata nélkül is lehet csalódni mindenkiben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindennek van határa, még annak is, hányféleképpen lehet összetörni egy ember szívét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyasmi elvesztése miatt sírok, ami sosem volt az enyém. Milyen nevetséges! Gyászolni valamit, ami soha nem is volt - az istenverte reményeimet, az istenverte álmaimat és megkeseredett várakozásaimat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pillám alatt összetört ezer álom
s - szeretlek? nem szeretlek? - nem tudom már.
Túlságosan ragyogsz, eleven álom,
s szerelmedet elbírni nem tudom már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Képes vagy átérezni a kétségbeesést, mikor felismered, hogy amit a legédesebb cukornak hittél, csak egy darab romlott hús volt?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Illúzió az, hogy az ifjúság boldog, az öregek illúziója. A fiatalság tudatában van nyomorúságának, s mivel csupa olyan ideállal tömték tele a fejét, amely ellenkezik az élet valóságával, valahányszor szembetalálja magát az élettel, megsérül, sebeket kap. Azt hiszi, összeesküvés áldozata lett, mert olvasmányait szükségképpen idősebbek válogatják meg, eszményi szempontok szerint, és ezek az idősebbek, akik már a feledés rózsaszínű fátylán át nézik a múltat, még beszélgetéseikben is valószerűtlen életre készítik elő. Minden fiatalembernek magától kell rájönnie, hogy mindaz, amit olvasott és hallott, csupa hazugság, hazugság, hazugság; és valahányszor erre rájön, úgy érzi, mintha újabb szeget vernének testébe az élet keresztfáján. Az a különös, hogy mindenki, aki már átment ezen a keserű kiábránduláson, egy benne rejlő, de nálánál hatalmasabb erő ösztökélésére önkéntelenül maga is hozzátesz valamit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy az orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével? Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos, ambiciózus szingli nő bensőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem számít, hogy az ember hányszor bánt meg másokat, az egymás iránt érzett szeretetük nem hiábavaló.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi szeretet parányi morzsája jutott nekem; nagyra tartottam, azt hittem, igazgyöngy, ám elolvadt az ujjaim között, kicsúszott a kezemből, mint a jégdarab.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a gond a naivsággal, hogy az embernek el kell veszítenie ahhoz, hogy rájöjjön, egyáltalán volt neki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz csalódottnak lenni, mikor azt kapod, amire eleve számítottál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás