A kategóriához 680 idézet tartozik (bővebb infó)


Oly sok idő megy el formaságra,
az embernek nincsen is élettere.
Mint ez a gondolat a szótagszámba,
napjaidba, lám, nem férek bele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némelykor nekünk is földre kell hajolnunk és megalázkodnunk, hogy utána bizalommal és örömmel emelkedhessünk fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebben nem csalódsz. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rád várni olyan, mint esőre várni aszályban: hasztalan és időrabló.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amiben hittem,
többé nem hiszek.
De hogy hittem volt,
arra naponta emlékeztetem magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azoknak áll hatalmában leginkább megbántani minket, akiket szeretünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nekem mért nem teljesülhetnek az álmaim? Ennyi az életem? Mit kellene másként csinálnom?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kudarcban az dühít a legjobban, mennyi energiát fektettem bele az elérésébe. Megkaptam a használati utasítást, követtem az előírásokat. Férfiasan fogtam kezet. Szemébe néztem az embereknek. Mindenkit meghívtam egy italra. Segítettem elmosogatni. Megmondtam az igazat. Segítettem idős szomszédaimnak. Nem feledkeztem el a születésnapokról. Udvarias voltam. Tettem félre pénzt. Nem vezettem ittasan. Szelektíve dobtam ki a szemetet. Olyan ez, mint amikor veszel egy számítógépet, betartasz minden használati utasítást, mégsem működik. De a komputert legalább a falhoz vághatod, vagy belerúghatsz. Az életeddel nem teheted meg ugyanezt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer volt egy leány,
Ki csak úgy játszott a legénnyel,
Mint macska szokott az egérrel!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak lemaradok
folyton. Így hát soha nem
tudom meg, miről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A csalódást rossz dolognak tartják. Ez végig nem gondolt előítélet. Mert minek a révén fedezzük fel, hogy mi az, amit vártunk vagy amiben reménykedtünk, ha nem a csalódás révén? És miben, ha nem ebben a felfedezésben rejlik az önismeret? Csalódás nélkül hogyan jöjjön valaki tisztába önmagával? A csalódást nem sóhajtozva kellene elviselnünk, mint olyan valamit, ami nélkül bizony jobb volna életünk. Keresnünk, kutatnunk és gyűjtenünk kellene a csalódásokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami szép, az eltelik, és csak olyan jön helyébe, ami csúnya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy olyan, mint a madár,
Mely alól, ha kivágják a fát,
Nem zuhan le, hanem
Még magasabbra repül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs semmi elszomorítóbb, mint emlékezni régi szép időre nyomorban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hálni jár belém
az élet Ki kellene
adnom az útját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz feldolgozni olyasvalamit, ami rajtad kívül álló okokból történik, de téged érint. Ha az Exem meghalt volna, akkor abban a tudatban kellene feldolgoznom az eseményeket, hogy szeretett. De így, hogy gondolkodás nélkül lecserélt valaki másra, így csak azt érezhetem, hogy becsapott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még mindig örülsz és lelkendezel, mert egy pillanatra kisütött életed fölött a nap, meleg áram járja át idegeidet, mosolyok szállanak feléd, emberi szavak vigasztalnak?... Még mindig nem tudod, hogy holnapra mindez törmelék lesz és kacat, mert az élet pontos mozdulatokkal vissza is veszi mindazt, amit ad, összetöri, amit felépít, eltapossa, amit odalök ajándéknak?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért beszélek neked az érzéseimről, amikor te sosem mondasz nekem semmit? Olyan, mintha a falba verném a fejem, kivéve, hogy ha a falba verném a fejem, azt legalább abba tudnám hagyni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A víziók zord éjén
Láttam tűnt boldogságom;
Szívem megtört, mert élet és fény
Nem volt - csak éber álom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tengődve élek a rideg valóban,
Mióta lelkemet nem áltatom.
Nem azt sajnálom, hogy mindig csalódtam;
De hogy már többé nem csalódhatom!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény újra meg újra felütötte a fejét a lelkemben, hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- A szerelem nem (...) múlik el.
- Soha nem mondtam, hogy már nem szeretlek. Csak megállapítottam, hogy már nem az vagy, akibe beleszerettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők tapadási gyakorlata amolyan titkosírás, amelyet nem mindig könnyű megfejteni. Van, amelyik azt jelenti, hogy ez vagyok én, ilyen vagyok, ezt tudom én, de csak akkor, ha... A föltétel egyiknél házasság, a másiknál bunda, ékszer, az átlátszó lelkek esetében; máskor viszont felbujtás gonoszságra, hitszegésre, csalásra, sikkasztásra, gyilkosságra. A lista végtelen. Idáig hagyján, de a tapadás keltette várakozásnak nem mindig felel meg maga a nő. (...) S mikor a boldogtalan férfi teljesítette a kimondott vagy sugallott föltételeket, tökéletesen más nőt ölel karjaiban, mint amilyent várt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem jól történt
Mit álmodtam, porként hullott szét
De ha bízni tudsz bennem még
Tán átírhatnám
nem késő tán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az állat önzetlen és önfeláldozó. Szeretetében van valami, ami szíven ragadja azt, akinek gyakran van alkalma az ember könnyelmű barátságával és nyomorúságos hűségével találkozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki száz alakban százszor volt szabad
S minden arcához öltött más mezet,
Éljen és csaljon titokba-veszetten,
Mert bárki másnál több és gazdagabb,
Mert csak a koldús egy és leplezetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyanakvás nagy sziveknek
Oly tudománya, amit tanulni nem sietnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobb ma egy megrázkódtatás, mint holnap és mindennap a langy, hamis idill.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha kevésbé vagyunk szomorúak, ha becsap valaki, akit szeretünk, mint hogyha nem csap be.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kudarcból valóban könnyű tanulni. Olyankor motiváltabbak vagyunk arra, hogy levonjuk a következtetéseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El-eltűnődöm
keserű csillag alatt:
mivégre éltem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Együtt halunk meg,
mondtad mindig... Lehet, hogy
már csak egyszerre?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás