A kategóriához 2 556 idézet tartozik (bővebb infó)


Lehet, hogy őrült vagyok, de szerintem a házasság nem való mindenkinek. Legalábbis nekem nem. Túlságosan is nagyra értékelem a függetlenségemet. Ez nem jelenti azt, hogy az ember szükségszerűen magányos legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem magányra vagyunk teremtve, és akkor ismerhetjük meg magunkat igazán, amikor meglátjuk magunkat a másik ember szemében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó élet kulcsa az önismeret. Azt kell fogyasztani, amit az ember tényleg kíván, és akkor sem csömörünk nem lesz, sem "felesleg" nem képződik. Persze ez nehéz, mert a mai társadalomban a fogyasztással kompenzálunk egy csomó hiányt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bölcsebb lettem, s leszoktam arról, hogy az ostobák szavait értelmezzem, megfejtsem, vagy éppen felháborodjak ezeken. Régen száműztem volna az ostobákat, ma már inkább kikerülöm őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó gondolat helyébe jót várj! Rossz gondolat helyébe rosszat várj! Az vagy, amit egész nap gondolsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Volt, amikor messzire szálltam,

Többé már nem bír el a szárnyam,

Elfáradt már, mégis szállni kell.

Mindig álmodtam egy szebb világról,

S lassan eltűnök a nagyvilágból,

S még nem jöttem rá, miért vagyok én.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem anyámat. Nagyon szeretem, de valami nehezen meghatározható módon szeretem őt. Nem is értem igazán, ezért aztán nagyon nehéz, szinte lehetetlen elmondani neki. De azért tényleg szeretem. Annyira szeretem őt, hogy azt kívánom, bár ne olyan gyereke lenne, mint amilyen én vagyok. Bár tudnék találni neki valaki mást magam helyett. Mert nem nagyon hiszem magamról, hogy képes lennék megváltozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember magáról ír, akkor az olyannak hathat a számára, mint amikor egy fadarabot döfünk egy kristálytiszta folyóba, és felkavarjuk a mocsokkal teli alját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az ember olyan dolgokhoz ragaszkodik, melyeket jobb lenne elengedni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A belső gondolatok ismerete időnként gyötrelmes lehet, ahhoz hasonló, mintha egy lány botladozna a vicsorgó farkasok vermének peremén, miközben a farkasok a fogaikat csattogtatják a lány lába előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fölfedeztem, hogy amint lehetőségünk nyílik engedni a kísértésnek, nyomban engedünk. Minden emberi lény kész rosszat cselekedni, csak a körülményektől függ, hogy valóban meg is teszi-e.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én bizony mindennek csak a pozitív oldalát nézem - lehet, hogy általában az a kevesebb, de az a hasznosabb, az előrébb vivő. Aki pedig ennek ellenére továbbra is sápítozik, örökké elégedetlenkedik, az tegye csak nyugodtan, ha az jó neki. Csak hát az a baj, hogy az ilyen ember a környezetét is pusztítja, gyilkolja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A közmondás szerint a legjobb ló is néha megbotlik; kérdés csak az: a botlásnak oka külső tárgyakban vagy a lábak hiányában fekszik-e?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk ám, mivé lehetünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunknak vannak jó és rossz tulajdonságaink, és az fog közülük eluralkodni, megerősödni, amelyikre a figyelem összpontosul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy üvegházban semmit sem lehet elrejteni - hacsak nem a föld alá - anélkül, hogy az ember el ne árulná magát. Ám akkor magad sem látod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha sokáig viselünk egy maszkot, elfelejtjük, hogy ki van alatta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit te ijesztőnek látsz az én önítéletemben, az csakis a felhalmozódott tapasztalat értéke és rutinja. Ebben pedig csak annyi az én érdemem, hogy mindig, bármilyen körülmények között hajlandó voltam tanulni az élettől, a kritikus helyzetekből, s mesterségem révén olyan gyakorlatra tettem szert a türelemben, mely bizonyos átlagszintnél jóval magasabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki nem tudta róla, sőt, még önmaga előtt is titkolta, hogy azért ragaszkodik annyira a törvények betartásához, mert a lelke mélyén úgy érezte: egyetlen apró kis rendbontás is elegendő lehet ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol, s a világ kiforduljon a sarkaiból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lelki fejlődésünk csak úgy lehetséges, hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk, és megpróbáljuk komolyan élni a ránk bízott életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Önmagamat is alig ismerem, a többieket még kevésbé, nem ítélek, legföljebb védekezem. Ez a miénk, ez a személyes magány a mindenségben. A hit, hogy része vagyunk az egésznek, egyszerre büszkeség és alázat. Eszerint minden eseménynek értelme van, és mind igazodik valami tervhez. Mindvégig építkezem, a terv percenként alakul, és közben omlás, csapás, berogyás, sorvadás. Hónaljig a múltba temetve a jövő látomásai után kapkodom, vagy a fejemet kapdosom előlük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyanok az emberek, mint a tükrök. (...) Ott látod magad a szemükben. Ha a tükör jó és sima, a valódi önmagad látod. Így jössz rá, hogy ki vagy. És különféle emberek szemében te is más és más vagy, de ez mind olyan visszajelzés, amire szükséged van ahhoz, hogy megismerd önmagad. De ha a tükör törött vagy karcos, vagy megvetemedett... torz lesz a tükörkép. És kezded elhinni, hogy te az a (...) torz tükörkép vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig szívesebben vádoltam önmagamat, mint a világegyetemet; nem kedélyességből, hanem azért, hogy csak önmagamnak köszönhessem, ami vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan vagyok, mint az égbolt, és semmi nem érinthet meg. Az ég olyan nyitott és roppant hatalmas, és mindig változatlan marad - bármi történik vele, örökre az ég lesz. Vihar szaggathatja, repülő hasíthatja át, de akkor is ég marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha felismered tudatlanságod, óriási lépést tettél a tudás felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem az embereket. Mindenkit. Úgy szeretem őket, mint a bélyeggyűjtő a gyűjteményének darabjait. Számomra minden történet, minden esemény, minden beszélgetésfoszlány: nyersanyag. A szeretetem nem személytelen, mégsem egészen szubjektív. Mindenki én szeretnék lenni, a béna, a haldokló, a szajha, aztán visszabújnék a saját bőrömbe, hogy leírjam annak az embernek az érzéseit, gondolatait, aki voltam. De nem vagyok mindentudó. A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kissé rekedtesen törnek elő belőlem (...) a szavak; túl sok időt töltöttem azzal, hogy sohase mondjam ki őket... Az ember elhitetheti magával, hogy egy kapcsolat alapja az őszinteség, de tulajdonképpen még ez az alapigazság sem igaz. Az ember nagyon is hajlamos a hazugságra, ha úgy gondolja, ezzel megkíméli magát vagy akit szeret, a fájdalomtól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak most tanulom olvasni a hom-
lokomba vésett hieroglifákat.
Töprengő agyam egyre jobban fárad,
s butít a káosz, amelyben itt lakom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hazudj magadnak, amíg a hazugság igazsággá nem válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pénzem nincs, nem imádkozom,
mondják, nem voltam sose jó,
sírni nem tudok, csak a szó,
a szó enyém s a messzi hála -

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden egyes ember egyszerre lehet minden a föld kerekén, csak merje felismerni és bevallani. Bárcsak azt mondhatná minden egyes ember: "Én az egyik pillanatban bátor vagyok, de a másikban gyáva. Részben tartózkodó vagyok, és mégis gyerekesen barátságos. Fütyülök a vallásra, és hiszek is benne, aszerint, hogy a nap folyamán milyen félelmek és remények támadnak bennem. Én minden vagyok. És mindegyikünk olyan, mint én vagyok... Az egész mindenség, az emberiség..."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért fontos ismerni magunkat, hogy az ne fájjon, ami nem igaz. Ami ellenben igaz, nem baj, ha fáj. Ezt kell megtanulni. Attól többek leszünk. Képesek vagyunk belátni, hogy talán már évtizedek óta nem jól csinálunk valamit, sose csináltuk jól, (...) ebben a pillanatban előreléptünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Összhangban egy másik emberrel csak akkor lehetek, ha magamhoz hűséges vagyok. Ha elárulom magamat, a másikkal is rossz viszonyba kerülök. Rossz viszonynak nevezem azt a kapcsolatot, ahol kiszolgáltatott leszek vagy zsarnok. Ahol belegázolok a másik lelkébe. Ahol föladom magam, csak azért, hogy a másik befogadjon. És nem engedem a társamnak, hogy önmaga legyen. Ahol függővé válok, kiszolgáltatott, és a "szeretet" nevében olyasmit művelek, melytől nemcsak szenvedek, de önmagam előtt szégyellem is. Azon az áron, hogy magamat elvesztem, nem lehet szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a leggazdagabb ember, aki ismeri önmagát és a középpontját. Valójában ott található Isten birodalma. Ez a te birodalmad, és te vagy benne az Isten. Mélyen legbelül, lényed központjában császárrá leszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás