A kategóriához 700 idézet tartozik (bővebb infó)


Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tegyünk valami olyant minden nap, amitől félünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem leszűkíti az életemet, a vágy kitágítja. Ez egy állandó harc, nem lehet megmenekülni tőle. Néha azt tanácsolom valakinek, hogy kövesse a legnagyobb félelmeit, használja őket iránytűnek, és azért is abba kezdjen bele, amitől a legjobban fél. Azt gondolom, a legnagyobb félelem bújtatja a legnagyobb izgalmat. Tulajdonképpen csak az izgalmas, ami veszélyes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kétféle félős ember van: az, aki az ágya alá néz, s az, aki még az ágya alá sem mer nézni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyakran az, amit nem teszünk meg, mert félünk, hogy nem sikerül, épp az a dolog, amit a legfontosabb lenne megtennünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért rettegnek oly sokan a csendtől? Mi félelmetest hallanak ki belőle?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény erőssé tesz, a félelem megöl.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lenyűgözött a tehetetlenség, amit az ember oly gyakran érez, ha rémálmában hasztalan igyekszik menekülni a végveszélyből, mert földbe gyökerezik a lába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én félek.
Az élettől és sötéttől,
mely mindenütt kegyetlenül elér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Gonosz létezik. Akár az éjszaka sötétjében lebeg, akár a szelek szárnyán. Vagy a lélekben lapul, s mint egy kígyó, várja a pillanatot, hogy lecsapjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ismeretlen a félelem egyik fő alkotórésze.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem ragályos. Elkapható. Néha az is elég, ha valaki kimondja, hogy fél, és a félelem valósággá válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az önmagunkba fordulás hiánya hasznos lehet, ha a félelmet kell elcsitítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetnek-e kísértetei nemcsak egy-egy háznak, hanem egy egész városnak? Nem csupán valamelyik épületnek, utcasaroknak, egy kis játszótér kosárlabdapályájának, az üres kosárnak, amely alkonyatkor úgy mered ki a félhomályból, mint valami véres és titokzatos kínzószerszám - nem csupán egy adott környéknek, hanem mindennek? Az egésznek? Lehetséges ez?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rettegés ellen csak vakmerőséggel lehet küzdeni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én csak rosszat látok, mindenhol, mindenben csak a rosszat. Nem hiszek semmiben, rettegek, félek, és állandóan nyomaszt ez a stabilan instabil állapot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem, amely az erdei vadak létének és fennmaradásának legelső feltétele: az embert megnyomorítja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Három dolog van, amelytől minden bölcs fél: a viharzó tenger, a holdtalan éjszaka és a szelíd ember dühe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vezetés közben nem szabad félni, a sebességet azonban tisztelni kell. Ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretnénk, kirepülünk a pályáról. Nem túl kellemes érzés, ha nem tudod irányítani az autódat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bukástól való félelem tönkretesz. Mindig az út közepén haladsz, sosem kockáztatsz. Nem fordulsz be a kis mellékutcába, amelyről pedig azt gondolod, hogy érdekes. Ha nem ismered az utcát, inkább maradsz az út közepén, és a kijelölt irányt követed.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életben úgyis elég megaláztatás akad, semmi szükség rá, hogy magunk is keressük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor félsz, húzd ki a kardodat. Ragadj meg, és kaszabolj le mindent, ami gátol. Le a megbánással, és a félelmekkel, mindennel, ami a múlthoz köt, vagy a jövőhöz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember résen van, ha a sötét, baljós éjszakába merészkedik ki, akkor bármire fel van készülve. De egy tiszta, felhőtlen nyári napon? Honnan tudná, hogy menekülnie kell, ha semmit nem lát, ahol veszély rejtőzhetne?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az nem jó, ha az ember fél. A félelem olyan, mint egy szűk kabát. Szorít, megbilincsel. Ha leveted magadról, hirtelen úgy érzed, mintha mázsás súlyoktól szabadultál volna meg. Ha nem félsz többé, akkor újra szabad vagy. Szabad!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sötétben bármit el tudunk képzelni, de általában csak a fantomjainkat képzeljük el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem gyakran tettre sarkall.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem eltorzítja a világot. Démonokat lát ott, ahol csak árnyak lakoznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az erdő lassan színesedni kezd. A mezőkön a termény már beérett, közeleg az ősz. Az évszakváltozás különböző csapásokkal sújt minket. Minden ok nélkül hullik a jószág, a tehenek sűrű teje sárgállik a sajtárban, néha véres is. Aztán hatalmas jégeső veri el a termés nagy részét. Mintha egy komor fekete felhő ereszkedett volna a városra, minden olyan baljóslatú, mintha valami rettenetes dolog bekövetkeztét jelezné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretni valakit nem egyéb, mint nap mint nap átélni az elvesztése miatti rettegés gyötrelmét; hogy a szeretés szép érzésére mindenkor rátelepül a szörnyeteg fájdalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél komolyabban veszed a vélt szörnyetegeket, annál nagyobbra növekszenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak kérdések, amelyeket nem teszünk fel, mert félünk a választól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, műanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én könnyem nagytitkos messze tenger,
És én úgy állok partja meredekjén,
Félve és fázva, félig-húnyt szemekkel.
És a szemem lehúnyni sem merem,
Mert a tengereken sziszegnek az éjek,
És elzsibbaszt egy szörnyű félelem;
És a szememet kinyitni is félek.
És úszni kellene és nem merek,
Hiába hívnak messze tengerek;
Csak reszketek, vacogva reszketek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érzelmileg mindig is túl óvatosan járt a világban. Túl vékony volt a lelke bőre. Azért is él ilyen elszigetelten, fél a kapcsolatoktól és a horzsolásoktól. Rosszul teszi, mert ezek a horzsolások többnyire abból adódnak, hogy nem fogadjuk el, nem tudjuk elviselni a természetünktől nagyon különböző természetet. Tudta ezt, gyakran megfigyelte; de a maga egyénisége sajátságos sugárzását se tudta megváltoztatni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás