A kategóriához 2 903 idézet tartozik (bővebb infó)


Bár minden múló pillanattal egyre szerelmesebb leszel, a szerelem sebezhetőbbé is tesz. (...) Nem tudhatod, hogy az ember lehet úgy is érzékeny, hogy nem válik törékennyé is egyben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem az, ha
ébredned is jó azzal,
akivel alszol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- A szerelem rossz üzlet, mert az ember nem kap garanciákat.
- (...) A szerelemnek nincs szüksége garanciákra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jól esik látnom: csendesen pihen
Minden bútor és békén feketül,
S az iszonyú és néma semmiben
Föllélegzem: nem vagyok egyedül...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért mondják: szerelmes? Azt kellene mondani: megszállott. Az ördög csak kivételesen száll meg valakit, általában nők háborítják meg az embert. Mindenki elveszti miattuk egy időre önmagát. A szép asszonynál nincs nagyobb boszorkány. A szerelem igazi neve: fogság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmes ember eleven kaptár. Minden sejtjében donognak-dönögnek a méhek, és zúgva-zümmögve a mézet - méz! méz! -, ugyanazt a mézet emlegetik, melyet egyetlen bűvös kehelyről gyűjtenek. Rajongó rajokban köröznek körülötte, sziromról sziromra másznak, bele-belebocsátkoznak, hogy újra ugyanazzal az elédesülő rögeszmével töltekezzünk kaptársejtjeinkben, és lábujjunk hegyétől a fejünk búbjáig ez zsongjon-bizseregjen ugyanazon a lépen, féltésnek-kergetésnek csöppenként pergetett mézet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretni annyit tesz: meghalni. Amíg élek, nem szerethetek. Vajon élnem kell vagy meghalnom? Szeretnem kell avagy megtagadnom a szerelmet? Olyan nehéz az egész, olyan nehéz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagy tökéletes, pajtás, de megnyugtatlak, az a lány sem tökéletes. A kérdés az, hogy egymásnak tökéletesek vagytok-e. Erről szól az egész, ez a bizalom alapja, és hogy tényleg így van-e, arról csak úgy győződhetsz meg, pajtás, ha kipróbálod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek két arca van, de senki nem szeret bele egyszerre mindkettőbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem egy "egészen normális valószerűtlenség", amelyben az ember saját boldogságát más boldogságában találja meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs kedvezőbb a szellem és a test számára, mint egy szerelmi bonyodalom. Nemesíti a gondolatokat, és határozottan karcsúsít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert ha valaki azt mondja neked, hogy szeret, akkor köteles vagy te is azt mondani neki, nem igaz? Elég szőrös szívűnek kell lenni ahhoz, hogy ne mondjad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy az egész irántad érzett szerelmem nem egyéb rögeszménél... de mert hiszek ebben a rögeszmében, igaz a szerelem. Te vagy az élet szimbóluma, azzá váltál, és amíg te nem vagy az enyém, addig semmi sem az enyém az életből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy éreztem: végre megérkeztem. Haza, az igazi otthonomba. Mintha ez volna az egyetlen hely, itt az ágyban, szorosan hozzásimulva, ahol otthon vagyok, ahova tartozom. Ahová mindig is vágytam. Szótlanul feküdtünk sokáig, átölelve egymást, összeforrt testtel, egy ütemre lélegezve. Ez a csönd maga volt az örökkévalóság, de tudtam, hogy ha örökké tartana, akkor sem lenne elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem, szerelem...
Édes ölő méreg;
Mulandó istenség,
Halhatatlan féreg...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zseblámpámból kifogyott az elem. Most is emlékszem rá, milyen szaporán vert a szívem, ahogy lépkedtünk a fák között. Ott voltam a sötétben, kézen fogva a fiúval, akit szeretek. Tudtam, hogy elolvadok, ha hozzám ér. Ismeri ezt az érzést? Amikor öt percet sem bír ki nélküle? Amikor mindenről ő jut az eszébe? Amikor csinál valamit, és az első gondolata az, hogy: "Ő vajon mit szólna hozzá?" Őrült egy érzés. Csodálatos, de egyben fájdalmas is. Olyan félelmetesen sebezhető lesz tőle az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretsz, szenvedsz, élsz: íme a szerelem szentháromsága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az értelmes ember számára a szerelem nem vak, és ha szeret, tudja, kit szeret és miért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor a vállamhoz ért, úgy éreztem, a földkerekség legpuhább, legmelegebb takarója ölel magába. Biztonság, meleg, amibe belefúrod, befészkeled magad, és hónapokon keresztül alszol, majd újjáéledve, sértetlenül felébredsz, és a föld megújul. Érintésében a tavasz varázslata bújt meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmesek cselekedetei, mozdulatai, külső megnyilatkozásai, ha szerelmök forog szóban, a két kedves között a legbiztosabb hírnökök, és üzenetet visznek, hogy mi történik benn a szív mélyében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mily boldog, hogy még nem szerelmes!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem nélkül az ember - akár a fa télen. Nem tudni, él vagy sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki szeret egy embert, az megeszi a főztjét akkor is, ha odakozmált. S ez teljesen racionális, hiszen úgy gondolja, hogy a másik ember lelke fontosabb az ő gyomránál. Különben is, a lélek a legfontosabb testrész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem alaposan megviseli az embert. Boldoggá tesz, és megemészt. Az idő felgyorsul körülötte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor szívünk még háborog valamely szenvedély maradványaitól, könnyebben esünk bele egy újabb szerelembe, mint amikor már teljesen kihevertük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan fárasztó gyűlölni valakit, akit szeret az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem mindenkit meghülyít. Olyan, mint a háború, az éhínség, vagy az olajszennyezés, egy idő után már nem emlékszünk, mi tett minket boldogtalanná a történelemben. Második alkalommal talán még nehezebb szembesülni a ténnyel, hogy nem szeretnek viszont, akkor már tudod, mit éreztél az első csalódáskor. Amikor először vagy szerelmes, az valami hihetetlen érzés. Másodszorra viszont, miután már összetörték a szíved, óvatosabbá válsz. Egy kicsit érzékenyebb leszel attól, hogy eldobják az érzéseidet, de mégis beleesel a csapdába újra és újra és újra...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmek azért múlékonyak, mert alapjuk az önzés. Ezt senki sem ismeri be, sőt éppen az ellenkezőjét gondolja, mégis így van. Magunkat szeretjük a másikban, akit a legszívesebben bekebeleznénk, fölfalnánk, soha ölelő karjaink közül ki nem eresztenénk, s ha mégis elmegy, úgy érezzük, hogy testünk s lelkünk kitépett darabját is magával viszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hinni akarom, hogy nagyszerű dolog szabadnak lenni. Újra szabadnak. Készen arra, hogy megtaláljam életem szerelmét, azt, aki rám vár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemben soha nem tudhatod... ne hidd, hogy amit egyszer megszereztél, az örökre a tiéd is marad!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S a körülöttük lévő elmondhatatlanul érzéki légkör éppen az utazás lassúságából fakad: ringatóznak a hintóban, testük előbb akaratlanul, aztán szántszándékkal összeér, s megkezdődik a történet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kilépsz önmagadból, mindenből, megszűnnek a határok, az idő. A két test annyira összegabalyodik, hogy azt se tudod már, ki kicsoda. És mikor az édes zűrzavar odáig fokozódik, hogy azt hiszed, meghalsz, szinte meghalsz, magadra maradsz a saját testedben, de a szerelmed ott van veled. Ez kész csoda! Eljutsz a mennybe, és visszajössz élve. Megint vissza, amikor csak akarsz, azzal, akit szeretsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szívnek nem parancsolhatsz. Kényszerű törvényének a józan ész sem tud ellenállni. Falakat dönt le, és határokon üt rést. És ha tetszik, ha nem, olyan helyekre visz, ahová az elme sosem vezetne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás