„ Úgy jó, amilyen vagy. Ezért tudnám elképzelni, hogy ne csak a feleséged legyek, hanem a szeretőd is. ”

„ Te vagy az álmom, jutalmam mindenért.
S ha néha féltem, melletted véget ért.
Amikor itt vagy, nem kell már semmi sem.
Félek, hogy álmodom és mégis elhiszem. ”

„ Egyedül te adtad nekem (...) azt a szerelmet, amelyben nem maradtam magamra, amelyben semmit nem lehetett félig, alig, éppenhogy; mert minden mozdulat hiányzó része ott volt tenálad, ahogy minden mondat, gondolat és tett második fele. ”

„ Többé nem vagyok itt. Soha nem mondtam,
amit te mondasz,
hogy mondtam. Ám mégis, a test az a hely,
ahol semmi nem hal meg. És minden éjjel
a fák csendjéből, hiszen tudod,
a hangom
feléd tart. ”

„ Elrejtem magam hogy megtalálhass
alkonyatból vetek neked ágyat
kiszólok érted az éjszakámból
elengedlek ha a hajnal lángol
tűnődő ujjaimmal vigyázok
ne riassza el a csönd az álmot. ”

„ Mint a kanyar sarkába döfött
Sírkereszthez a fakókék művirág
Úgy vagyok én is rögzítve hozzád
Bonyolult drótozással
Melyet a vihar és a rozsda gyakran megtép. ”

„ Ugye beengedsz, hogyha kopogok?
Ugye meghallgatsz, hogyha suttogok?
Ugye elhiszed, amit gondolok?
Ugye megtartasz, hogyha maradok?
Ugye elengedsz, hogyha indulok? ”

„ Nagyon megkönnyítenéd a dolgomat, ha feleségül vennél. Az igazat megvallva, ragaszkodom hozzá. ”

„ Te vagy nekem a sorsom,
Te vagy nekem a minden,
Te ragyogsz, túl sírokon
A bűneimben! ”

„ Még jobban szeretlek azért, mert azt hiszem, csakis önmagamért kedveltél meg, s nem befolyásolt semmi más. ”

„ Meddig vergődni még, az irgalmas sötétben
elrejtve, hogy pirít a bosszúság s a szégyen;
ígérő titkokat kutatva ostobán,
kapkodni lázasan egy tűnt igéd után;
mormolni százszor egy rég elhalt párbeszédet,
enyhíteni egy szón, mely egyszer fájt tenéked;
s leintve részegen a hűvös ész szavát,
neveddel verni fel a néma éjszakát! ”

„ Karodba bújnék, de hazudok, és nem teszem,
Szavakat súgnék, de hagyom, hogy a csend takarja szívem. ”

„ Fáradt szemünkön összefogódzva guggol a szorongás.
El ne menekülj, most kezdjük csak látni egymást.
A mámor - rikító selyem volt csak - elszakadt -
téged szeretlek immár, nemcsak magamat. ”

„ Ha elhagysz, mint az ég alján a nap,
mit is tehetnék, hogy ne szánjanak ”

„ Kezed csillag énnekem,
gyenge csillag fejemen.
Vaskos göröngy a kezem,
ott porlad a sziveden. ”

„ Megérezni, amit te érzel,
kimondani, mi nyelveden van,
előbb dobbanni a szívednél,
csókod előzni csókjaimban. ”

„ Ahogy az időn átrohantam
Elkísértél ezer alakban
Amikor majdnem magam maradtam
Visszatértél ezer alakban. ”

„ - Mennyire kedvelsz?
- Mint egy tavaszi macit?
- Tavaszi macit? (...) Az meg mi, a tavaszi maci?
- Hát sétálsz a mezőn át, egyedül, és egyszer csak eléd jön egy bársonyos szőrű, csillogó gombszemű, cuki kis medvebocs. És azt mondja neked: "Kis hercegnő, nincs kedved ma hemperegni velem egy kicsit?" Akkor összeölelkeztek, és egész nap csak hemperegtek a lóherével borított domboldalban, és rettenetesen jól szórakoztok. Csodás, nem?
- Isteni!
- Hát ennyire kedvellek. ”

„ A kimondhatatlantól való félelem
az egyetlen szövetségesem,
ha bűnös ajkamon te vagy a zsoltár,
tisztább leszel, mint valaha voltál. ”

„ Nem bánom, ha csak hangszered leszek,
sem azt, ha mostanáig másé voltál,
nem bánok férjet, gyermeket... ha kell,
áldozz fel, csak legyél te az oltár. ”

„ Nem szeretnélek
utoljára látni! ”

„ Mindent megadnék Érted, csak ne kérd. ”

„ Ajkunk módot talált, hogy elmondja, amit szó nem mondhat el sosem. ”

„ Hideg verejték veri testem,
Remegően, félve, halóan,
Az őszi fűszálnál fakóbban
Állok és már érzem a vesztem,
Meghalok érted. ”

„ Ha a hegyek kisimulnának,
és a folyó medre is kiszáradna,
és ha a föld eggyé válna az éggel,
ha télen mennydörögne, és nyáron hó esne,
akkor sem szeretnélek kevésbé, csak jobban. ”

„ Oly szép szemem ha volna,
Mint a tiéd,
Szívfoglaló hatalmát
Megérzenéd. ”

„ Szemeidben rejtély
ajkaid közt titok
tekinteted foglya vagyok
mosolyod elragad. ”

„ Ne felejtsd el, hogy őrülten egymásba vagyunk zúgva, szóval bármikor nyugodtan megcsókolhatsz, ha kedved van. ”

„ Félsz tőlem, mert beléd ivódtam:
a szád: a szám, kezed: kezem -
és érzed, percről percre jobban:
benned, ha sírsz, én könnyezem. ”

„ Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed,
s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek. ”

„ Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságodra, semhogy képes lennék azt tenni, ami helyes. ”

„ Minden asszony csókja összebugyog benned
S már sokszor félek, nagyon félek tőled,
Mert mi nagyon összebogozódtunk
S még minden szabad szálat elkeversz.
Ó, mi akkor is kívánjuk egymást,
Mikor énrajtam szörnyű kövek vannak
És te könnyű felhőkön heversz! ”

„ A gondolataid betakarnak, és álmaimban táncolok veled, hogy visszatérjen a hajnal. (...) Az a baj, hogy anélkül lépek át egyik évszakból a másikba, hogy a karomba zárhatnálak, de továbbra is él bennem a remény. ”

„ Vízszintes ajkam
s függőleges ajkacskád:
Megváltott Kereszt. ”

„ Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem, ameddig jó nekem,
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem, az kell nekem,
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen. ”