A kategóriához 193 idézet tartozik (bővebb infó)


Az a baja magának, lelkem, hogy az az egyvalaki, akibe egyszer beleszerelmesedett, megmérgezte a vérét. Lenne csak úgy nekem hatalmam, ahogy nincs, isten úgy segéljen, megkeresném azt a férfiembert, aztán vagy idehajtanám maga elé, vagy elemészteném, hogy jusson a pokolra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy kanál víz a tengerből, szintén csekélység (...), de az az egy kanál víz elárulja, hogy az egész tenger keserű. Jobb, ha ma válok el tőle, mintsem hogy akkor, mikor már a házassági szentség sziámi ikreket csinált belőlünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az együttlét boldogságát csak az ismerheti meg igazán, aki újra és újra magára marad. Minden egyéb megzavarja a feszültség titokzatosságát. És mi más vonzhat erőteljesebben a magány mágikus birodalmába, mint a felkavart érzelmek, a megrázkódtatás teljes átélése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kificamodott, viszkető boka a szív, illatos balzsammal kenegetni volna szükséges.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hűtlenségedről mit se tudva
a lelkemet adtam neked,
s te ismerted már, mi a titka...
Csak én, én nem ismertelek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért ne gyűlölném? A legrosszabbat tette velem, amit ember a másikkal megtehet. Elhitette, hogy szeret, és szüksége van rám, aztán bebizonyította, hogy hazugság az egész.

pont 21 kedvenc 0 hozzászólás

Fizikailag a gyógyulás pillanatok alatt elkezdődik és a testünk elvégzi az össze teendőt. De amikor egy kapcsolat vérzik több sebből, néha napok alatt meggyógyul, néha pedig életünk végéig elkísér. Néha csak magunkat tudjuk gyógyítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs rosszabb annál, mint olyat szeretni, aki folyton csalódást okoz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha elhagyott egy lány, nemcsak szomorú voltam, de egy hang azt mondta bennem: "Most figyeld meg alaposan, milyen nélküle... milyen, amikor szeretsz és nem szeretnek! ... Figyeld meg, milyen, amikor szarban vagy!"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van valakije! De hisz tegnap még belém volt szerelmes! Tehát igaz, hogy a szerelem szívtelen, és szívről szívre száll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyűlöllek, mert ÉN sosem lehetek TE,
gyűlöllek, mert nem vághatom szemedbe,

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot,
Ha mástól akarod a boldogságot?
Mondd, miért fogadtad el szerelmes szívem,
És hogyha elfogadtad, most miért dobtad el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindnyájunknak megvan a magunk párja a szerelmi örömhöz. Sokszor csak későn akadunk rá. Némelyek sohasem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz a szivem, hiszen bút fogan:
örömöm tán a büntetések hozzák,
hogy sírva nézem majd ha boldogan
sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem azok tesznek boldoggá, akiktől várod. Ha találsz valakit, azt értékeld!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden lány új kihívás a számára, egy gyors kaland, tapasztalatgyűjtés. Csábítóként diadalmaskodott. Nem törődött a történet végével, vagy akár a közepével - csak az elejével. És mint az összes többi liba, én is elkövettem azt az óriási hibát, hogy beleszerettem - ő pedig abban a pillanatban lelépett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Régen mennyire hittem a szerelemben, tele voltam reménnyel, és ma már semmiben nem hiszek, ami a szerelemmel kapcsolatos. Nincsenek érzéseim mások iránt, olyan, mintha az az egy éjszaka felemésztette volna minden érzelmemet és azóta nem tudok szeretni, mintha az az éjszaka megfosztott volna a boldogságtól. Adtam magamból valamit, amit elvittél, ott maradtam kifosztva, üresen. A valóság és a szerelem számomra ellentmondás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyilkosságnál csak egy dolog rosszabb: az, hogyha a szerelmet ölöd meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért hord mindig minden férfi maszkot?
A pillanat miért mindig elszalasztott?
Miért vágja minden férfi át a nőket,
És miért várjuk mégis újra vissza őket?
Ha visszajön, aztán újra lelép,
Ha az összes utolsó, gyáva, szemét,
Miért rezegteti meg úgy a szívünket,
Mint üvegben a málnazselét?
Miért kérdezzük, miután tovatűntek:
Látlak-e még? Látlak-e még?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azt hiszed, hogy egy hasonlóval elfeledheted az elsőt, nagyon is tévedsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem olyan, mint a fejseb: beleszédülsz, azt hiszed, meghalsz, de túléled. Általában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öngyilkosok az élet reménytelen szerelmesei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Emlékszel? Fázott a kezed.
Őszt emlegettünk s féltünk tőle.
(...)
Leheletemmel ujjaid
szívesen melengetném: hol vagy?
Szederágat horzsol a fény. Ma
nem találkozunk.
Sem holnap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fátyolköd felszállt lassan,
s feltűnt egy másik arc,
egy olcsó és hűvös szív,
mit mosollyal takarsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy rossz sziget ez.
Itt hagytál, de kijutok.
Meglátod egyszer.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak ez a csontot csavaró
és véremet faló
pokoli kín, csak ez maradt.
Ez még tőled való.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Húszéves korában volt egy nagy szerelme, aki megcsalta, erre gyártott egy roppant tetszetős elméletet arról, hogy akkor ő most már nem szeret bele senkibe, csak felhasználja a nőket az érzelemmentes szexhez. Ez működött is egy darabig, de aztán kikezdte a lelkét az érzelemmentesség: látta, hogy a gyakorlatban sehogy sem jó az, ami elméletben olyan szépen festett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs rózsa, mi érted nyílna...
Nincs tövis, mi vérem ontaná...
Nincs szó, mit szívem írna...
Minden álmom s tündérem szabad már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hulló csillag a szerelem,
Fáj a lelkem, nagyon fáj.
Vigy el innen napkeletre,
Darumadár, engemet –
Nem tudok én itt maradni,
Mert a szívem megreped.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szív gondjai mindig megsebzik a lelket. (...) A szerelem nem sokat változott az évszázadok folyamán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érdekes... egytől egyig az összes volt barátom megnősült. Együtt vannak velem, szakítunk, aztán megnősülnek. Felhívnak és megköszönik nekem, hogy megtanítottam őket szeretni. Hogy hála nekem, tisztelik és becsülik a nőket... Meg tudnám őket ölni! Miért nem engem kértek feleségül? Nemet mondtam volna, de eszükbe sem jutott. De én vagyok a hibás, mert soha nem éreztem még, hogy megtaláltam volna az igazit... soha...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívem megszokásból vár,
fölém nem hajolhat már,
végig hazugságokkal volt tele
a két nagy szembogár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem akartam mást, csak felejteni. Néha úgy éreztem, sikerült, aztán mégis egyre-másra tértek vissza a részletek, mint a víz felszínén felbukkanó fadarabok, amelyek jelzik, hogy odalent egy hajóroncs hever. Egy rózsaszín felső, egy versike a nevemmel, az érzés, hogy valaki a nyakamra teszi a kezét. Mert ez történik, amikor megpróbálsz elmenekülni a múlt elől: nemcsak, hogy felzárkózik, de le is hagy. Eltakarja a jövőt, a tájat, magát az eget, míg nem marad más út, csak az, amelyik keresztülvezet rajta, az egyetlen amelyen valaha hazajuthatsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nyugalmas állapotban a szerelem elveszíti körvonalait, vonásai elmosódnak: nem is tudjuk, valóban vele van-e dolgunk. Összeveszés vagy megcsalás kell ahhoz, hogy felismerjük arculatát, és tisztán lássunk benne. Csakis akkor csinálhatjuk meg a mérleget, és állapíthatjuk meg, vajon továbbra is ragaszkodunk-e egymáshoz, vagy gyűlöljük egymást, vagy pedig közömbösek lettünk egymás iránt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás