Fiatalságom során szabad voltam, de nem éreztem magam szabadnak. Volt időm, de nem tudtam róla. Szerettek, de nem éreztem. Sok évtized múlt el, hogy megértsem e három dolog értelmét. És most, az életem alkonyán, ez a félreértés átment egyféle megelégedésbe. Szeretet, szabadság, idő. A bennük lévő hit egy olyan üzemanyag, ami mindig hajt előre. Legfőképpen a szeretetem, amit irántad, a gyerekeink iránt és a testvéreink és bátyjaink iránt érzek. És ez iránt a gyönyörű világ iránt, ami életet ad nekünk, és örök találgatásban hagy minket.