„ Mindaz, amit gondolunk és mondunk, feltételekhez kötött és egész másként is szemlélhető. ”

„ A humanizmus és a könyörületesség álcája mögött bármi megtörténhet. ”

„ A csodák megóvnak bennünket a valóság bénító hatásától. ”

„ Nem, a fájdalmat nem lehet hajótöréshez hasonlítani. Nem elnyeli az embert, hanem kínozza, sanyargatja, és összetöri. Egy pillanatig úgy érezzük, hogy elfolyik minden vérünk, megáll a lélegzetünk, megbénul a lábunk, és harapófogók tépik, szaggatják a gyomrukat: ez a fájdalom. ”

„ Ha nincs módunk megtapasztalni a valódi káoszt, soha nem nyerünk valódi békét. ”

„ A gyerekek igazolják a családi ünnepeket, és miattuk bírjuk elviselni őket. Mindig őket a legjobb nézni. Mindig ők az elsők a táncparketten, és csak ők merik megmondani, hogy undorító a sütemény. ”

„ A műveltség valójában azt jelenti, hogy megérezzük, mennyi mindent nem tudunk. ”

„ A kéményseprőt vonzotta valami, lehet, hogy a lány szenvedése, a friss fájdalma, melyet a férfiak mindjárt megszimatolnak, az alázat és kiszolgáltatottság, mely sokszor jobban tetszik nekik, mint maga a szépség. ”

„ Gyávák vagyunk a vágyainkhoz. (...) A világ asztala terítve van; nem a készlet fogyott el, csak vágyaink satnyultak. Amire az ember nagyon és ordenáré erővel vágyakozik, az már van egy kissé. ”

„ Nem hiszek a könnyeknek. A fájdalom könnytelen és szótlan. ”

„ Azt hiszem, nevezhetjük hűségnek, amikor valaki évről évre visszatér egy szeretett helyre, holtszezonban, anélkül, hogy garanciát kapna, hogy viszontszeretik. ”

„ Mindannyiunk élete hasonló leckékkel van tele. A környezet, a körülmények és a szereplők mások. De a tapasztalás ugyanaz. ”

„ Mindannyiunknak van egy ismeretlen részünk, ami ha felszínre kerül, csodákra képes. ”

„ Az ember előjoga, hogy szeressen: még azt is, aki szenvedést okoz neki ezzel. ”

„ A lelki szépség oly varázsfényt kölcsönöz az ember egész valójának, hogy az egyszerű megjelenésével meghódítja a szíveket, és barátokat szerez anélkül, hogy tudná. ”

„ Egyszerre minden megváltozik. Magunk mögött hagyjuk a múltat és sebesen száguldunk az ismeretlen felé. A jövő felé. Távoli helyekre utazunk, hogy megpróbáljuk megtalálni az utunkat. Vagy megpróbáljuk elveszíteni önmagunkat és otthon keresünk élvezetet. A bajok akkor kezdődnek, ha nem vagyunk hajlandók változtatni és ragaszkodunk a régi szokásainkhoz. De ha túlságosan ragaszkodunk a múlthoz, a jövő talán sosem jön el. ”

„ Van egy másik karácsony. Egy másik karácsony, amit nem az év egy meghatározott napján ünnepelünk. Sőt. Valójában azt sem tudjuk, melyik év melyik napján lep meg. Mégis, ugyanúgy várjuk, sőt, még jobban, mint azt a bizonyosat. Mert csodára várunk. A legnagyobbra. Az Élet csodájára. ”

„ Mindnyájan elhagyunk különféle fontos dolgokat. (...) Különlegesen fontos alkalmakat, lehetőségeket, visszahozhatatlan érzéseket veszítünk el. Ez is hozzátartozik ahhoz, hogy élünk. De a fejünkben, igen, talán ott van egy kis hely, ahol az ilyen dolgokat élmények formájában elraktározzuk. Biztos olyan ez, mint egy bepolcozott könyvtár. Kérőlapokat kell kiállítanunk, hogy pontosan tudjuk a szívünk állapotát. Olykor takarítani, szellőztetni kell benne, és megöntözni a virágokat is. Ott fogsz lakni örökké, a saját könyvtáradban. ”

„ Mi, matematikusok, mind egy kissé őrültek vagyunk. ”

„ Előtted a küzdés, előtted a pálya,

Az erőtlen csügged, az erős megállja.

És tudod: az erő micsoda? - Akarat,

Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat. ”

„ Manapság már senki sem hisz a gonoszban. Ha egyáltalán foglalkoznak vele, pusztán a jó tagadásaként fogják fel. A gonoszat azok cselekszik - így szólnak az emberek -, akik nem ismerik a jót, akik tanulatlanok, akik inkább szánalmat, mint szidást érdemelnek. De (...) a gonosz él! A gonosz itt jár közöttünk! ”

„ Van a logika fölött más is. A szeretet. ”

„ Fiam, nappal láss vígan üzleteid után, de csak olyanokat köss, hogy éjszaka nyugodtan alhassunk. ”

„ A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél,
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztettem rég.
Melegítsd fel a szívem, kérlek fogadd el zálogát,
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám.
Kopár a világ. ”

„ Aki egyszer hibásan lépett, és ezzel a lépéssel magával rántott, még sántává is tett egy vakot, nem állhat föl, nem porolhatja le a nadrágját úgy, hogy a vétleneket a porban hagyja. ”

„ Sebtében robbantál be az életembe, és ez tetszett. Az öröm tócsájában gázoltunk, combig merültem benne. Aztán rés támadt a dolgok közt, s az egész föld megbillent. Erre vártunk, mindig ezt akartuk. ”

„ Önmagadat gondolattal definiálni: önmagad korlátozása. ”

„ Az ember nem tudja mindig, mikor követ el megbocsáthatatlant, de azért él benne valami gyanú, ha megtette. ”

„ Nincs szebb dolog, mint életünket áldozni azért, akit szeretünk. Ez az odaadás legmagasabb foka. ”

„ Gyűlölöm magam, hogy hagytalak elmenni,
És iszonyat rosszul érzem magam miatta,
De azt hiszem, a karma már vissza is adja,
Mert most én vagyok az egyetlen, akinek fáj! ”

„ Hogyha befogod a szemem, jobb, ha befogom a szám,
mert a vakvilágba nem beszélek, ne haragudj rám.
Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám,
amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám. ”

„ Nem kell celebnek lenned ahhoz, hogy híres légy, nem kell gazdagnak lenned, nem kell, hogy folyton a nyakadba lihegjenek a paparazzók. A barátaimmal egyszerűen csak híresnek kiáltottuk ki magunkat: alkottunk valamit, és közöltük, ez a jövő. ”

„ A történelmet csontból, húsból és akaratból álló emberek csinálják. ”

„ Egész jó kis fedőszó a "szeretlek", szinte minden nehéz helyzetben lehet mondani, és nincs negatív kicsengése. Lehet vele ígérni és zsarolni, türelemre inteni és megnyugtatni, szövetséget ajánlani, egy életre elköteleződni, és még annyi mindent. Sokkal hosszabb szavak, sőt mondatok sem biztos, hogy ennyire mélyrehatóan megnyugtatóak. És mindenki azt ért rajta, amit csak akar. ”

„ Hogy múlik az idő,
úgy kopik, fakul meg a szív.
Valami úgy hiányzik,
amitől visszatér a jó. ”