Legújabb idézetek

Nem az a tapasztalat, amit átélsz, hanem amit közben érzel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egészíts ki, mint régen. Azelőtt, amikor én aludtam, te ébren voltál, amikor én sírtam, te nevettél. Segíts nekem most is. Emlékezz arra, amit elfelejtettem, s felejtsd el azt, amire emlékszem. Én is segítek majd neked. Bennem is van érték.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak;
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméből...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy újítás utánzás révén csöndben elterjed, azt bátran nevezhetjük társadalmi evolúciónak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szó végeredményben nem más, mint kifújt, meleg levegő. A tettek számítanak. Meg a bizonyíték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hajtsuk fel gyorsan
a mámort
Szememben szemed
gyújtson fényt
S hajamban ezer csókod
legyen a virág.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyám azt mondta: az embereket hibáikkal együtt kell szeretni.
Hogy ez mennyire igaz, akkor tudjuk meg, ha elvesztünk valakit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, az emberek gyakrabban ölnek meg szeretett személyeket, mint olyanokat, akiket gyűlölnek. Valószínűleg azért, mert csak szeretteink tudják elviselhetetlenné tenni az életünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elég a boldogsághoz, ha szereted az életet, még viszonzatlanul is elég, hiszen ez a szeretet megláttatja veled az egyszerű szépségeket, és forrásvízüde harmóniával tölt el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi lelkek (...) ha csak saját kis életük körül forognak, belül üresekké válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem volt több feszültség a levegőben, mely gondolataikat lefoglalhatta volna, tervezgetés, fontolgatás, s hogy mindez hirtelen nem volt többé, úgy érezték, mintha valahol valami hirtelen megszűnt volna. Talán az élet íze, a létezés értelme szűnt meg, vagy távozott el a felnövekedett gyermekek batyujában s ők ott maradtak a néma nagy estében egyedül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. Ez fontos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az tud valakin a legtöbbet segíteni, hogy annak, aki a legfontosabb számunkra, nem számít, hogy nézünk ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerte e hazában mondom a verseket, és figyelem a közönséget: nem tudják, mit jelent "magyar", olyan értelemben, ahogyan Ady ejtette, ahogyan Petőfi lángolta, Balassi élte, Arany szenvedte, Bartók sikoltotta Kodállyal, Csontváry és Egry festették, ahogyan Kosztolányi féltette, Babits óvta, ahogyan Móricz simogatta. Nem tudják, nem értik, és félnek attól, ha feléjük tüzelem a szót, ahogyan Vörösmarty és Juhász szavait égetem, félnek attól, hogy ma nem "modern" úgy érteni, ahogyan értenék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. (...) Akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Vagy őrültek vagyunk, vagy zsenik.
- Különös, milyen gyakran jár együtt ez a két vonás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet hatalmas kincs, mi azonban egyszerűen eltékozoljuk. Még azelőtt elvetjük magunktól ezt a gazdagságot, hogy egyáltalán megismernénk. Anélkül herdáljuk el, hogy megtapasztalnánk, mi minden rejlik benne - micsoda titok, micsoda misztérium, milyen megváltás és megszabadulás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágyakozás nem hal meg attól, hogy a tárgya elérhetetlenné válik, sőt felerősödik. Ez jelenti a fiatalságot. Az élet előrehaladtával éppen ezek a beteljesületlenségtől izzó fiatalkori vágyak lesznek az első olyan álmok, amiket az ember kénytelen elfojtani. Ennek az a titka, hogy az ember látszólag megöli magában a vágyat, valójában azonban elraktározza a szíve legmélyén, hogy egyetlen felsőbb hatalom se sejthesse meg a létezését.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki követhet el hibát, de ezeket el kell felejtenünk, meg kell bocsátanunk és tovább kell lépnünk. Miért kell tovább lépnünk? Azért, mert erősek vagyunk és meg tudjuk tenni, és ha nem, akkor az élet úgy összetör minket, mint a tojáshéjat!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bátorság kell ahhoz, hogy vállaljuk az igazi érzéseinket, ne ferdítsük el, ne is hárítsuk át valaki másra. Mert nem úgy szokott-e lenni, hogy mindig ugyanaz bőg vagy dühöng, míg a másik megőrzi hűvös, szenvtelen nyugalmát?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elmúlhatunk, de cselekedeteink nem tűnnek el nyomtalanul, örökké élnek az örökké tartó eredményekben és következményekben. Vándorok vagyunk, de lépteink nyomát nem fújja el a szél, semmi sem történhet, ami nem a múlt következése lenne, hiszen a jövő is csak a múlt folytatása.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni, hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azok vagyunk, akikké tesszük magunkat, a többi nem számít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem tudhatom,
hogy boldogul más a szerelemmel, 
de amikor egyedül vagyok, hosszú, árva esték 
csöndjében megérzem: ha túl jó az ember, 
sohasem elég rossz ahhoz, 
hogy nagyon szeressék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézzük reálisan a dolgokat! Próbálkozzunk meg a lehetetlennel!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagy ember titka az, hogy ő az egyetlen ember, akinek nincs titka. Ő az egyetemes és az általános és a természetes és az egyszerű és az igazi ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy büszke arra, ami voltál, s igyekezz különb lenni annál, ami vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Oly szűk és tág az ő idejük, mintha egy hosszú, vízszintes vonalban élnének. Ilyen az öregség természete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyian a saját tetteink áldozatai vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobb a szenvedésben élni, mint meghalni benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy körtérnek köztudottan nincsenek sarkai, s ha valaki mégis be tud fordulni egy kör sarkánál, akkor az már látszik, hogy itt egy olyan személyről lesz szó, aki nem a hétköznapi logika szőnyegén lépked, hanem valami egészen más szőttesen, ami a valóság és a valóságfelettiség szálaiból egyaránt konstruálva (szőve) vagyon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság vak, ám jól hallható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annak az egy napnak a kedvéért, amelyen ezer nap közül egyszer, kivételképpen jó vagyok, kérlek, légy elnézéssel!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Különbség van aközött, ha van valamink és lemondunk róla, és aközött, ha nincs semmink és elítéljük azokat, akiknek van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyerekek szigorú bírák, ha a szüleikről van szó, nem ismernek irgalmat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás