Legújabb idézetek

Amíg élünk, amíg csak egy erecske lüktet a testünkben, ne veszítsük el Istenbe vetett bizalmunkat!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő korlátozottságának tudata tartalmasabbá teszi az életet. A triviális dolgok elvesztik jelentőségüket, csak a lényegesek maradnak meg. Az ember kevesebbet foglalkozik azokkal, akik nem szeretik, és többet azokkal, akik szeretik. Nem néz tévét, nem olvas újságot, viszont egyre több olyan könyvet olvas, melyben a szerzőnek van valami mondanivalója. Kevesebbet törődik a presztízzsel és a látszatokkal, és igyekszik értelmes tevékenységgel kitölteni minden idejét. Igen, mondja Noll, csak a halál biztos tudata adhat értelmet az életnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincsen különbség az emberek között. Minden ember meztelenül jön a világra, és az emberek között egyetlen mérték az emberi szív. Az embert nem lehet bőrének színével, avagy nyelvével mérni; az embert nem lehet gazdagságával vagy szegénységével mérni, egyes-egyedül a szívével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy szeretjük egymást, mint 2 megelevenedett gyufa. Nem beszélünk, lángra gyúlunk! Nem csókokat, tűzvészt váltunk! A testem 166,5 centiméternyi földrengés. A szívem kiugrik börtönburkából, felrepül az artériákon, és befészkeli magát a koponyámba. Minden izmomban a kisujjam hegyéig csak szív van!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik önfeláldozásába vagy akár életébe kerültek. Minden tankönyv egy lépés az ország dicsőséges jövője felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A levegőt sem adják ingyen, mert a lélegzetvétellel egy csomó korom és bacilus lenyelésének a kötelessége is együtt jár, mint ellenszolgáltatás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember akkor adja meg magát, ha túl sokáig tart a szenvedés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha ne légy olcsó szlogen, mert költészet vagy!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazad van... Nem vonzó rettegésben
és ideglázban nagy a szerelem,
hanem mikor oly ősi nyugalommal
ölelkezünk, hogy még észre se vesszük
s máris egymásban alszunk -: igen, így
süllyedünk vissza istenbe, csak így
s ilyenkor mély szerelmünk, mint a föld
és egyszerű, mint a halál s az élet,
melyeknek öntudatlan kezei
kötötték s majd feloldják köldökünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki magának tulajdonítja a sikert, de a balszerencsét a sorsnak róják fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit ér neked a szívem,

ha így dobod csak el?

Mit ér a holnap, ha várlak,

de régen mást ölelsz?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen fárasztó mindig szem előtt tartani, hogy a másik sokkal több annál, mint ami látszik belőle. Nemcsak mi vagyunk szinte végtelenek, ő is az. Erről kiábrándult hangulatainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ha nincs vagy nem látszik a végtelenség sem énbennem, sem tebenned, akkor semmibe vehetlek, gőgös magasságból nézhetek le rád.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan nem is annyira betegségbe halnak bele, mint olthatatlan, gyötrő, örökös szenvedélyükbe, hogy többnek lássák őket, mint akik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy társadalom életrevalósága vagy pusztulásra méltó volta talán éppen abban lepleződik le, hogy miként viszonyul az utcán heverő gondokhoz, mit kezd azokkal, akik képtelenek önmaguk védelmére és jogaik érvényesítésére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy ember gyűlöl és nem ismeri el a másik létezését, a szeme, amivel ránéz, ijesztően hideg tud lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki nem szereti a változást, csak a pelenkás babák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azóta, hogy megismertelek, akkor, sok-sok éve, nem telt el nap, hogy nem gondoltam rád. De most, hogy újra itt vagy velem, nagyon szenvedek. Minél közelebb kerülök hozzád, annál rosszabb. A gondolat, hogy egyszer el kell válnunk, szinte fojtogat. Szellemként kísért a csók, amit meggondolatlanul adtál... és félek, a csók helyén nem marad semmi, csak egy fájó sebhely. Itt laksz a lelkem mélyén, és belülről gyötörsz. Mit tegyek érted? Megteszek érted bármit! Ha te is úgy szenvedsz, ahogy én, nagyon kérlek, mondd meg!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fontos, hogy az utópiát keményen kézben tartsuk, beleszorítsuk a valóság igájába, körülvegyük a tényekkel. Az elvont eszmét kézzelfogható eszmévé kell változtatnunk. Lehet, hogy így veszít a szépségéből, de nyer az által, hogy hasznossá válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál közelségénél semmi nem motivál jobban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert nem csak az előre kijelölt utak a fontosak, hanem azok is, amik közbejönnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet könyörtelenül diktálja íratlan törvényeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondtam, hogy megbocsátok neked, de ez az a fajta megbocsátás volt, amit az ember akkor ajándékoz valakinek, ha tudja, soha többé nem látja. (...) A szerelem néha meghal, néha pedig agyonverik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az életemmel kell fizetnem, én megtenném ezt érted,
és ezt nem szavakkal mondtad, ezt a szemeiddel kérted.
Az álmomban már jártál, és megfogtad a kezem,
az élet szerelemfáján most a mi virágunk terem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok féltékeny típus, csak éppen nem tudom elviselni ha hozzányúlnak ahhoz, ami az enyém.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb ember nincs kész arra, hogy szembenézzen a valósággal. Miért pont én legyek az, aki szembesíti őket vele? Úgyis csak megfutamodnak előle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy látszik, a dolgok igazi értelmét megtalálni bajosabb, mint az ember képzeli. Lehet az is, hogy a dolgoknak nincs is igazi értelmük; csak vannak, mint a gróf és a tó. Isten nem magyaráz, hanem teremt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szájak találkozása a legtökéletesebb, legistenibb érzés, mely az embernek megadatott, a boldogság utolsó, végső határa. Csók közben, csakis a csók közben érezzük úgy néha, hogy megvalósul a lehetetlen, amit kergetünk, egyesül a két lélek, összeforr a két alélt szív.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kell megértenünk a világot; elég, ha eligazodunk benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elkeseredett ember felnéz a verőfényes égre, s felismeri, és bizton tudja, hogy az a naptól ragyogó magasság az övé is, és vegyenek bár el tőle mindent, fosszák meg mindentől, amit szentnek, drágának érzett... ezt az egyet, az élő végtelent nem ragadhatja el tőle semmi gonosz, mert a napfény, az égragyogás nem gyűrhető tarisznyába, nem birtokolható, hiszen mindenkié és senkié, s aki mégis magáévá akarja tenni, csak egyet cselekedhet: eggyé válik vele...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kétség még a halálfélelemnél is rosszabb dolog, mert apránként őröl fel mindent, ami kedves az embernek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogságommal nem dicsekszem,
Bár ajkamon csaknem kitör.
Ó hányan vannak a világon,
Kiket nehéz bánat gyötör...
Szegények, ennyi boldogságot látva,
Önsorsukat fájóbban érzenék.
Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást,
Hogy társamul téged adott az ég!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem. Neki most nem arra van szüksége, hogy megszólítsam, és arról faggassam, mi a baja. Ezek a szavak nem érnek el hozzá, ő most a saját harcát vívja. Istenem, melyik a fájdalmasabb? Amikor azért sírunk, mert szeretnénk valamit, vagy amikor nem tudjuk, mit akarunk? Most csak egyetlen dolog biztos: ha a szavakat, amik bennem vannak, kimondtam volna, akkor se tudtam volna megállítani a könnyeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élj úgy, hogy soha ne szégyelld, ha a világ megtudja, mit teszel, mit mondasz, még akkor is, ha nem igaz, amit a világ megtudott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás