Legújabb idézetek

Aki alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tudomány arról szól, hogy milyen a világ, a vallás pedig arról, hogy milyennek kellene lennie a világnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövő soha nem más, mint rendrakásra váró jelen. Nem előre kell látnod, hanem el kell szenvedned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azoknak, akik tudnak magukon nevetni, több vidámságban van részük, több barátjuk van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Apró csínyekből lesznek a nagyok,
Jobb lesz hát meg se kezdened.
Hidd el, a Nap reád szebben ragyog,
Kezed ha be nem szennyezed!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha tudjuk, hova akarunk menni, akkor minden kisebb jelentőségűnek tűnő döntésünk esetében is az vezet bennünket, hogy egyre közelebb kerüljünk a célhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem főpróba. Ez már maga az előadás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor rád nézek, magamat látom. Egy kevésbé vonzó és intelligens kiadásban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ő maga a földön feküdt. Tönkretéve. Szétesve. Felrobbantva. És ha nagy nehezen ismét össze is szedi magát, a szakadások soha többé nem tűnnek el. Örökké érezni fogja őket. Mint a sebeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy a nők hullanának, mint ősszel a legyek? Ez nyilvánvaló, de amíg egy nő lélegzik, úgy harcol, mint egy oroszlán, csupán el kell hitetni vele, hogy a gyermeke élete a tét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Örök értéket az emberiség a Teremtő lényéből merített.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Nem érem be ábrándozással!
- Nocsak! És hogyan valósítod meg légváras álmaidat?
- Úgy, hogy hiszek bennük!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki elég erős szerelemmel szeret, akkor hajlandó megfizetni érte, még ha csalódás és bizonyos fokú boldogtalanság lesz is az ára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hajnalodott - és én elküldtelek,
de karod konokul font át.
A rózsák évada volt ez,
s mi csak szaggattuk a rózsát!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet szeretni úgy is, ha nem látjuk azt, akit szeretünk. Ha megtaláljuk lelkünk gyémánttengelyét, a másik már jöhet-mehet, mert szabadok lettünk... és mégis szeretünk (...) ha igazán szeretünk valakit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mennék el más országba sehová a világon,
Jó időben, rossz ínségben ezt a hazát szolgálom!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyermekeink értékes, Istentől származó ajándékok, s ha valami baj van, egyszerűen kötelességünk melléjük állni, és megtenni mindent, amit csak tudunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hajszolt gyönyör az ember saját maga ellen fordított kegyetlensége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden csigának olyan a háza, amilyent maga nyálazgat magának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A derű és az öröm magasabban van, mint a szenvedés. Ezt ne feledd! Szenvedésben az ember rab és lekötött. A derűben szabad és repül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha ne bízd az életedet lerágott körmű biztonsági emberre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a fontos, hogy honnan jöttél, hanem hogy melyik utat választod!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők gyakorta panaszkodnak, hogy a férfiak nem beszélnek az ágyban. Ezek a nők alighanem még sosem figyelték meg, hogy mi történik, ha egy férfi egyszerre próbál meg válaszolni egy kérdésre és kitolatni a parkolóból. A férfiak gyakorta panaszkodnak, hogy a nők beszélnek. És kész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vigyázz a szóra, melyet küldök:
Én mindig szeretni foglak,
Maradj meg titkos jelszavamnak,
Maradj meg védő csillagzatomnak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy gyorsabban teljen a nap, jól jön egy kis fecsegés. Ám ez a leghaszontalanabb módja az időtöltésnek. Ha egy szabó egész nap csak tartja a tűt a kezében és a vevőjével fecseg, soha nem készül el az az öltöny. De még az ujját is megszúrhatja közben, ha nem vigyáz. Egy szó mint száz, gyakran észre se vesszük, mivel telt el a nap, miért nem ment a munka. Az értelmetlen locsogás minden értelmes tevékenység halála.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál törékeny, akár a szerelem. A halál a legszebb elképzelés bennünk, az alapelv, az édes és korláttalan ábránd, az a kicsit sem őrült gondolat, amely miatt még élhető számunkra az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elkoptam. Nézz rám. Nézz felém,
Itt állok és nem is tudom,
Éltem delén, vagy estelén,
És azt hittem, hogy rádnyitok,
Te iszonyu, te nagy titok...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok jót nem tanulhatsz tőlem, de azt szeretném véled megértetni, hogy az életküzdelemben az önzés energiája az, ami fenntart bennünket. Enélkül úgy járna az ember, mint az olyan farkas, aki tépőfogak és körmök nélkül születik farkasnak: a többiek fölfalják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha Isten nem áld meg, hát fohászkodj újból,
Határon innen és határon túlról,
Csupa rozsda lett már a fejünk felett a glória,
Csak te maradtál meg nekünk, drága Pannónia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tesszük, amit tennünk kell, mégis mind ugyanarra a sorsra jutunk. Mindegy, hogy magányosan tengeted a napjaidat a házadban, hatalmas vagyont halmozol fel, hangosan énekelsz, vagy kupaszám vásárolod a sört a cimboráidnak és a rokonaidnak, a végén mindenképpen megtalálod a végzeted - vagy éppen a végzet talál meg téged.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miattuk érzem, hogy itthon vagyok
a földön... élnem s küzdenem szabad...
Magamra hát sohase hagyjatok,
világteremtő, hűséges szavak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Töröld meg lelked ablakát
Hadd lássak újra rajta át,
Álmaimnak tiszta kék egét.
Ne sírj, a kedvemért, ne sírj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek meg kell halnia. A semmit választani az egyetlen mód, hogy diadalmaskodjunk a halál felett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy idősebb lesz az ember, azok a képi és érzelmi elemek, melyeket kicsomagolni kíván, egyre tágabb értelmezést nyernek, a körülöttünk zajló élet látványa kiteljesedik, az okok világosabban mutatják a mögötte fortyogó létezést, feltárul a sokezer elemre bontható világ, egy emberi élet születéstől halálig követhető tragikomédiája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Emberi lények vagyunk. Mindegyikünk a másiktól különböző arccal születik, s ezt mi életünk végéig hordjuk. (...) Az arc mögött a személyiség lapul, vagyis azok a jó vagy kevésbé jó tulajdonságok, melyeket ősapáidtól kaptál. Az arc a mi hovatartozásunk. Az, ami megengedi, hogy az életben elhelyezkedjünk, mondván: íme, itt vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás