Legújabb idézetek

Kizárólag abban a kocsiban szeretek aludni, amit magam vezetek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert hogy igen nagy bűnös vagy, az igaz (...), kivált azért nagy a bűnöd, mert haszontalanul áldoztad fel és dobtad oda magadat. Ez ne volna förtelem? Nem förtelem, hogy mocsokban élsz, mikor annyira gyűlölöd a mocskot, és magad is tudod (csak a szemedet kell kinyitni), hogy senkinek nem használsz ezzel, senkit semmitől meg nem mentesz?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy kellemes benyomás, ha rövid: gyönyör, ha hosszú: kéj, ha állandó: elégedettség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akár rivális ellen harcolsz, akár vadászol, nem a támadás dönt el mindent. Az is fontos, hogy készíted elő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó adni, ha kérnek, de jobb kérés nélkül, megértve adni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha jól figyelsz, rájössz arra, hogy a legtöbb értelmi magyarázat: utólagos. Amikor kitört a láva, és felbuggyant a mélyből az irracionális erő, akkor kezded érteni és rendszerezni az egészet. Az ész általában vesztes marad. Kialakított egy rendet, csakhogy az élet rendetlen. Ésszel: átláthatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyerekek, akármilyen szomorúan is hangzik ez, felnőttekké válnak: a szemük megromlik, és többé már nem vesznek észre bizonyos egészen fontos dolgokat. Legfeljebb időnként hiányolják őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy gondolom, hogy (a lőfegyvereket) maga a Sátán találta fel, mert ellenük nem lehet közönséges fegyverekkel és ököllel védekezni. Minden emberi erő elszáll, amikor lőfegyverekkel találkozik. Az ember meghal, mielőtt meglátná, mi közelít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy perc, amikor életünkben először a szeretet kényszerít arra, hogy higgyünk a halálban. Felismered azt, akinek elvesztését, akár csak gondolatban is, örökre hordozni fogod, mint egy alvó gyermeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kétségkívül van valami rokon a baráti és a szerelmi vonzalomban. Mondhatod, hogy az utóbbi esztelen barátság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy a világ szép?... Dehogyis, hazugság!... Minden szépség a szívünkből jön, amíg ez a szív örülni tud. Abban a pillanatban, mikor az öröm elröpül, a föld már csak puszta temető.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott leszek melletted én, mindig, meglásd!
Egy igaz testvér, az hű marad egy életen át,
a tejben, a vajban, a trében, a bajban,
emlékezz rá!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valószínűleg azért (is) vannak gondolataink, hogy ne unatkozzunk ezen a planétán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S egy este majd, míg úgy mered sötéten
Rám sok nyűtt emlék, mint hol búsan éltem,
Tört bútorok az olcsó, vak szobákban,
Lelankad lelkem karja bánatában,
A kincs kisiklik ájult ujja közzül,
S setét lomok közt lassan messzegördül...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs annál fájdalmasabb, kétségbeesettebb dolog, mint amikor egy büszke férfi belátja, hogy tévedett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A békét nem lehet erőszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyes bölcs emberek szerint, (...) azért kellenek a világba a gonosz emberek, mert ha nem volnának, nem lehetne észrevenni a jó embereket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy földi királyság sem létezhet az emberek egyenlőtlensége nélkül. Vannak szabadok, vannak jobbágyok, uralkodók és alattvalók.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság és a hazugság közt az a különbség, hogy ugyan mindkettő fáj, de hosszú távon csak az egyik gyógyít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Facebook elvileg közösségi oldal, ám úgy látom, a legtöbb ismerősöm, magamat is beleértve, túl sok időt tölt a saját profilja szerkesztgetésével meg a mások üzenőfalának összefirkálásával ahelyett, hogy inkább személyesen találkoznának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem, hogy mennyire tiszteljük az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelkek betegek (...). Itt mindenki lop, csal, hazudik, saját hasznát lesi. Az igaz ember megvetett, ostoba fajankó, a tolvajok gúnyolásának céltáblája. A becsület ritka portéka, értéke nincsen. Büszke, bátor magyarok helyett kiket látsz? Kapzsi tolvajok hadát, hitvány kis senkiket. Hol vannak a hazáért halni kész hősök?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldogság várása majdnem mindig nagyobb gyönyörűség, mint maga a boldogság. Éppúgy a nehéz, bonyolult, áhított munkára való készülődés is gyakran több örömet szerez, mint maga a munka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Imádtuk egymást, ő robajosan, én tűnően, de mindketten forróbban az illendőnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy nyugodtan alhass,
üres legyen az alhas.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha pontosan leírok mindent, amit érzek, a naplóm hírvivő lesz a lelkem és a testem között. Az érzéseim tolmácsa lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy jó, és magányos leszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amelyik ház arra épül, hogy otthona legyen egy családnak, és úgy épül, és azok építik, akik otthont akarnak belőle maguk köré: abból a házból otthon lesz. És jó otthon lesz, és sokáig lesz otthona sokaknak: férfiaknak és asszonyoknak és gyermekeknek és gyermekek gyermekeinek. De amelyik ház nem úgy épül, és nem azok építik, (...) az olyan házba hiába jön asszony, az olyan ház nem lesz hosszan tartó békés otthona senkinek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tudás veszedelmes dolog, amit legjobb megtartani ahelyett, hogy annak szolgálatába állítanánk, aki a legtöbbet ígéri érte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Utazom a metrón, és egyszer csak szembenéz velem a múlt. Amelyről azt hittem, már elmúlt. Hogy nem létezik. Meglepődöm, hogy mégiscsak. Ám az igazán meglepő a semmi. Az a semmi, amit kivált. Ellentétben azzal, amit akkor kiváltott. Amikor kaparta, marta, szúrta a torkom. Tépte, húzta, rángatta a mellkasom. Gyomrom kicsi gyűszűként ugrált. Nyeldesett könnyeim nem mentek le, mert megfoghatatlan csomó és gombóc formájú nehezék gátolta. Hát nem fogok visszamenni, az ördögbe is! Főleg, hogy nem is lenne hova.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan kevés emberrel találkozni manapság, aki többre értékeli a barátságot a pénznél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás