Legújabb idézetek

A sejtés és a tudás között van az élet és a halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel, kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet legnagyobb csatái a hétköznapokban zajlanak, a lélek csöndes zugaiban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármilyen viaszból is a gyertya, a láng a fő. Testileg akármilyen vegyülék is az ember, a test nem a lélek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem várom már az életet.
Vagyok úgy, ahogyan lehet.
(...)
Ha tűz lobog, hát majd elég.
Ha vér ömlik, hát van elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki azt mondja, hogy nem akar valamiről beszélni, akkor ezt rendszerint úgy kell érteni, hogy nem is tud egyébre gondolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hangoknak legalább oly határozott értelmük van, mint a szavaknak, ha szóval nem is lehet kifejezni őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor az ember távol kerül a megszokott világától, hajlamos kalandorként viselkedni, hiszen ilyenkor a szokásos gátakat és előítéleteket is maga mögött hagyja egy időre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A filmekben látott megható jelenetek ritkán működnek az életben, egész egyszerűen azért, mert a spontaneitás jó dolog, és ha búcsúzáskor nevetni akarunk, akkor az az életben tökre odaillő, egy filmben viszont furán venné ki magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Földön az emberek az ördögök; az állatok pedig a meggyötört lelkek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden elmúlik, minden visszajön; így forog örökké a lét kereke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár csúnya, az nyugodtan alhat, és én aludni szeretek écaka. A többi a jóisten dolga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lelked ruhája
csillagsugárból szőtt fényes palást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az teljesen rendben van, hogy legyenek céljaink, és csak előre, de szórakozás és barátok nélkül meghal a lelked. Ha pedig nincs lelked, akkor sikerek sincsenek. Ha nincs lelked, nem élsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobb mód, ahogy az ember tanul, az utánzás. A mimézis. De csak azokat akarjuk utánozni, és csak azokat tudjuk utánozni, akik cselekednek. Aki beszél, azt nem lehet utánozni, mert ha utánzol valakit, aki beszél, akkor csak beszélsz. Az pedig unalmas. Tanulni valakitől csak úgy lehet, hogy ha az a valaki cselekszik. És nem csak cselekszik, hanem örömmel csinálja azt, amit csinál, és boldogságot sugároz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az is a pokol egyik formája, ha az ember arra vágyik, ami soha nem lehet az övé. Mert a gondolatai kóborolnak. Elsuhannak olyan tájakra is, ahová nem lenne szabad. Olyan ízekkel kínozzák, amiket soha nem érezhet a nyelve, olyan domborulatokkal, amelyeket soha nem érinthet a keze, és olyan érzésekkel, amelyeket soha, de soha nem árulhat el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én már a szerelemről szóló himnuszt jobban szeretem, mint magát a szerelmet... S mégis, néha úgy érzem - egy meleg kis test az ember mellett: ez minden, amit az ember kaphat... Ez az állandóság illúziója: - s az illúzió talán mégiscsak minden!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmet nem lehet megmagyarázni. Magával ragad, hozzáláncol valakihez - de hogy miért éppen ahhoz az emberhez, akit szeretsz, ki tudja? Lehet sápkóros, szeplős vagy éppen pösze, akit neked szánt a sors, - ha szerelmes vagy, mindez nem számít. Az érzelmeid diktálnak olyankor, nem látod tisztán a dolgokat. Harcolhatsz a szerelem ellen, használhatod az eszedet, de igazi győztes sohasem lehetsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én leszek, ki fogja majd a két kezed,
ki téged jó felé vezet,
ha engeded.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor a tanítvány gyakorlatokat kezd végezni, előbb kivilágosodnak a "lótuszvirágai", később pedig elkezdenek forogni is. A forgás bekövetkeztekor szellemi látóképessége is működni kezd, mert a "lótuszvirágok" a lélek érzékszervei, az pedig, hogy forognak, azt fejezi ki, hogy észlelik az érzékfeletti világot. Érzékfeletti látása senkinek sem lehet, míg az asztrális érzékszervei ilyen módon nem fejlődnek ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hány boldog pillanatot veszít el az ember, miközben a veszteségeire gondol csupán?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Miért háborúsdit játszunk? Miért nem békésdit?
- Mert azt senki se tudja, hogy kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történelem megértéséhez nem elég tudni neveket, évszámokat és helyeket; biztos vagyok benne, hogy közületek sokan már ismerik mindezt. Ehelyett azokat a különböző értelmezéseket kell megérteni, amiken a történelmi események az évszázadok folyamán átmentek. Csak így szerezhetünk olyan rálátást, ami kiállja az idők próbáját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember abban az illúzióban ringatja magát, hogy van énje. Érzékszervi tapasztalatai és érzései által fejlődik. Bele van programozva a meggyőződés, hogy minden ember valaki. Pedig valójában senkik vagyunk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bosszú legtöbbször a bosszúállónak okozza a legnagyobb keserűséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember életében nem sikerülnek dolgok, akkor azt mondja, sajnálom. Ami egyáltalán nem változtat a dolgokon. És egyáltalán nem biztos, hogy sajnálja. De kitölti az űrt. Az emberek általában nem szeretik az űr(öke)t. Zavarba jönnek tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők azért imádnak csevegni egymással, mert ellenőrzik feltevéseiket, csereberélgetik információikat, amelyek vagy megerősítik eseményekről és emberekről felállított elméleteiket, vagy ezek alapján korrigálják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékek olykor pusztítóbbak, mint a puskagolyó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Emlékszem a rózsa illatára, és arra is, melyik irányba kell néznem, hogy lássam a napkeltét a víz felett. Azt azonban sehogyan sem tudom eldönteni, kedves lány vagyok-e, vagy önző, vagy hogy milyen színű a szobám fala. Nem emlékszem arra sem, menyi élménnyel lettem gazdagabb a múltban. Az is lehet, hogy elvesztegettem az életemet...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Erősségünk, hogy nincs gyönge pontunk. Gyöngeségünk, hogy nincs igazi erősségünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A környezetünk arra felel, amit magunkból kisugárzunk. Belső változás nélkül külső megváltás nem fog jönni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szórakozz, amikor szórakozni akarsz, légy dühös, amikor dühös vagy, és sírj, amikor sírni akarsz. Amikor magadban tartod a fájdalmat és nevetésre kényszeríted magad, az árt meg a legjobban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig szükségesek érzelmeink kifejezéséhez a szavak, belső indulataink álcázatlanul kitelepednek arcunkra, ha a lelkünket ostorozzák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szótlanság nem jelent vereséget egy támadással szemben, hanem a szuveneritás jele lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás