„ Ha valaki el akart menekülni saját magától, önkéntelenül is a hangos, ellenszenves, kirívó és vakmerő dolgokhoz vonzódott, mert az arra kényszerítette, hogy küzdjön és hegyes karmával kapaszkodva lógjon belső felfedezésének szikláján. ”

„ A templomba járás nem tesz jobban kereszténnyé, mint a garázsba járás autóvá. ”

„ Keményen dolgoztam, ez segített abban, hogy ne gondolkodjam, és hogy úgy érezzem, hogy... hogy a csonkaságom nem tepert le. Belevetettem magamat a munkába (...), és a sors iróniája következtében minden, amihez csak nyúltam, sikerült. A legvadabb spekulációim eredményesek voltak. Ha szerencsejátékot játszottam, nyertem. Minden arannyá vált a kezemben. Igen, valahogyan úgy érzem, hogy a sors iróniája volt ez. ”

„ A szerelem akár újonnan születik, akár halottaiból ébred, mindig napsugarat hoz, csordultig telíti ragyogásával a szívet, úgyhogy kiárad a külső világra is. ”

„ Aki még nem kíváncsi: tudatlan,
Aki már nem kíváncsi: bölcs. ”

„ Pajkos csöndemen
ősrobaj
távoli zaja zizeg át,
Élet 
Halál
közös himnuszát 
hallom 
minden sóhajodban
majd ha robban
(...)
de most még nem tudod,
mert most még titok. ”

„ Most itt állok az ország ajtajában,
hol valaha kopogtatnom se kellett,
állok a küszöbön, semmit sem érzek,
mert elfeledtették velem, hogyan kell
megörülni a hazaérkezésnek. ”

„ Akármilyen jól képeztek ki, akármilyen óvatos vagy, szerencse dolga, hogy meghalsz vagy sem. Mindegy, hogy ki vagy, lehetsz akármilyen tökös fickó, ha ott vagy, ahol nem kéne, és amikor nem kéne, véged. ”

„ A női jellemben van egy olyan vonás, hogy ha például a nő valamiben hibás, inkább elsimítja később ezernyi kedvességgel, mintsem, hogy ott helyben beismerje, és bocsánatot kérjen. ”

„ Amikor megkérdezik, hogy ki vagyok, egyértelműen válaszolom azt, hogy egy lélek, aki hallgat az intuícióira, az érzéseire, és azok alapján halad előre. ”

„ Nem az a fösvény, aki nem teszi magát tönkre ajándékozással, hanem az, aki nem adja cserébe saját arcának ragyogását a te adományodért. ”

„ Százszor jobb elhasználódni, mint elrozsdásodni. ”

„ Ebben a világban nem létezik sem igazság, sem hazugság. Csak puszta tények. És mégis, mindenki csak azt fogadja el az igazságnak, ami kényelmes neki. Máshogy nem tudnak élni. Azon gyengék számára, akik a világ lakosságának nagy részét kiteszik, a kellemetlen "tények", amit elfogadnak maguknak, az maga az igazság. ”

„ Sokszor csak azért ismerjük be hibáinkat, hogy legyen mire hivatkoznunk, ha újra elkövetjük őket. ”

„ Vannak dolgok, melyek keserűbbek kimondva, mint érezve. ”

„ Nincsenek nagyobb terroristák a duzzogva hallgató, sértődöttséggel zsaroló embereknél. ”

„ Szeretném az igazságot leírni itt. Az igazsághoz úgy szoktatom magam, mint a nagybeteg az életveszélyes, keserű orvossághoz; talán megöl, de lehet, hogy segít; tulajdonképpen nincs mit vesztenem. Az igazság, hogy lelki alkatomért, sorsom fordulásáért nem vádolhatok senkit. ”

„ Ha az ember már öreg (...), sokkal jobban emlékszik egy olyan arcra, amit fiatalkorában látott, mint a tavalyiakra vagy a tavalyelőttiekre. ”

„ Az emberek azért mondanak annyi bölcset, nehogy valaki észrevegye, milyen kevés bölcset cselekszenek. ”

„ Olyan színház a világ, amelyik arra vár, hogy eljátsszuk benne képzeletünk fontos és szomorú, kozmikus és jelentéktelen drámáit. ”

„ Tudja, mi a titka annak, hogy az ember elégedett legyen önmagával? Az, hogy ne akarjon hasonlítani senkihez. Akkor aztán megtapasztalja, hogy nehéz így élni - de csak így érdemes. ”

„ Gondolom minden pár úgy kezdi, hogy egymáshoz akarnak tartozni, ez a legtermészetesebb, nem? Úgy értem, arra születtünk, hogy tartozzunk valakihez, amíg el nem megyünk. ”

„ Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam,
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam,
Hogy elmúlt az élet.
Kezdjetek el élni! ”

„ Rájött, hogy néha szükséges másoknak hazudni, de mindig aljas dolog önmagának hazudni. ”

„ Aki olyasmiben reménykedik, hogy az idő helyrehoz mindent, begyógyítja a sebeket, csalódik. Az idő nem mulaszt el semmit, nem gyógyít be semmit - az idő bennünket pusztít el. Ez a valóság, de az időben így is lehet élni. ”

„ A lázadásom megváltozott, sokkal toleránsabb lettem a világgal szemben. Ez azt jelenti, hogy rájöttem, az embereknek állampolgári joga hülyének lenni. És ha ez így van, honnan veszem én a bátorságot ahhoz, hogy azt mondjam, emberek, ti hülyék vagytok. ”

„ A napkelték, a nápolyi öböl, a tenger... de az ember nézi, nézi és elszomorodik. Ez a legrosszabb, hogy mindig valamiért szomorú az ember. Akkor már jobb itthon: itt legalább másokat okolhatok, és magamat felmentem. ”

„ A jövőt illetően csak egy biztos, hogy a válaszok ott vannak valahol elrejtve! ”

„ Ismerik a megcsömörlöttek borzalmas, éneklő hangját: már lááááttam. Én a szó szoros értelmében mindent láttam már, de ami a legrosszabb, amitől az ember legszívesebben főbe lőné magát, a következő: a másodlagos élmény mindig jobb. A kép élesebb, a látvány intenzívebb, a kamera látószöge és a kísérőzene olyan módon manipulálja az érzéseimet, amire a valóság többé már nem képes. Nem tudom, hogy ezen a ponton emberek vagyunk-e még: azok, akik olyanok, mint a többség, akik a tévén, a filmeken, és most már az interneten nőttek fel. Ha elárulnak bennünket, tudjuk, mit kell mondanunk. Ha a csődört, az észlényt, a hülyét akarjuk adni, tudjuk, mit kell mondanunk. Mindannyian ugyanabból a szamárfüles forgatókönyvből dolgozunk. Nagyon nehéz korszak annak, aki személy akar lenni, semmi egyéb, csak valódi, létező személy, és nem személyiségjegyek gyűjteménye, amelyeket egy végtelen számú figurát tartalmazó automatából választottunk ki. ”

„ Az emlékek arra valók, hogy az emberek osztozzanak rajta. ”

„ - Ha összeházasodunk, táncolsz majd velem? Táncolni nagyon kellemes dolog. Miért nem mondod ki azt, amire gondolsz?
- Miért mondod ki mindig, amire gondolsz? Miért kell vezetned, ha én akarok vezetni? Ha táncolni akarok, akkor majd felkérlek. És ha beszélni akarok, majd kinyitom a számat és beszélek. Mindenki azzal gyötör, hogy többet beszéljek. Mire jó, ha kimondom, hogy örökké csak rád tudok gondolni? Mire jó, ha kimondom, hogy néha nem tudok gondolkodni és dolgozni sem? Miért jó, ha megmondom neked, hogy csak akkor félek, amikor a többiek, ha úgy érzem, hogy veszélyben vagy? Ezért ülök a tornácotokon, Ivy Walker. Azért, mert mindenkinél jobban féltelek. És igen, táncolok veled az esküvőnkön. ”

„ Ahhoz, hogy megismerjünk valamit, el kell veszítenünk.
Mindenki letér a belső világába, belső terébe vezető útról, és lassanként éhezni, sóvárogni kezd utána. Éhség támad benne, szomjúságot érez. Hívás érkezik legbensőbb énjétől, hogy térjen haza, és az egyén utazni kezd. Ezt jelenti keresőnek lenni. Visszatérés abba a meleg, belső térbe, amelyet egy napon elhagytunk. Nem szerzel vele semmi újat. Olyasmit szerzel vele, ami mindig is ott volt, most mégis nagy nyereség lesz, mert végre először látni fogod, mi is az. Amikor utoljára abban a térben voltál, magától értetődőnek tekintetted. ”

„ Van csendje a szorongásnak, a félelemnek, a dühnek, a boldogságnak, az elutasításnak, a fenyegetésnek, a meglepett örömnek, a vágynak... A csend talán a legkifejezőbb válasz, amire (...) az emberek képesek. De érteni kell, hogy mit fejez ki a csend. ”

„ Annyira természetessé vált számomra a telefon, hogy már észre se vettem természetellenességét: azt a feszültséget tompító vonását, amellyel a világ dolgait és a sajátunkét is bizonyos távolságban tarthatjuk magunktól. Száz méterről például egy gázolásos karambol vagy egy vadul csókolódzó pár látványa sem ugyanaz, mint félkarnyi közelségből. A telefon is közbeiktatott távolság, finom szigetelés. Absztrakttá halványít belőlünk sok mindent. Fásultabb kockázattal lehetünk gyávábbak, ha szembesülés nélkül, dróton át beszélhetünk. ”

„ Az egyetlen élet, amit élni érdemes, az, amelyben nem állítunk magunk elé határokat. Ki kell tárni az ablakokat, és kidobni rajta minden gátat, tétovázást. ”