„ A halállal ér véget az ember tanulási, bölcsülési folyamata is, és ha máskor nem, hát akkor kétségtelenül megtudjuk, hogy melyik jobb: hinni vagy hitetlenkedni? ”

„ Régen nem hittem volna, hogy elmúlhat ez a szerelem,
De mégis megtörtént, sajnos, most az érzéseim keresem,
Miket érted éreztem egykor, neked adtam az életem,
És hittem, ha majd nem leszel, többé én sem létezem. ”

„ Ha Isten meg akar bolondítani valakit, teljesíti minden vágyát. ”

„ Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz. ”

„ - Miért szeretsz engem? Egész úton mást sem tettem, csak nyavalyogtam neked, semmi sem volt jó, mindennel bajom volt. Akkor viszont miért hagysz meg barátodnak? (...)
- Mert azoknál, akik három mondatban megmondják a Nagy Igazságot, sokkal jobban kedvelem az olyanokat, mint te, akiket folyton kétségek gyötörnek. ”

„ Amióta feljegyzik a népek emlékeit, meséit, mindig ugyanarról szólnak a tanulságos történetek: legyetek jók, egyenesek, derekasak, legyetek becsületesek, mert az erény elveszi jutalmát, a gonosz pedig a maga büntetését. Ötezer éve tanítják a bölcsek ilyesféle igazságokra az embereket, ötezer esztendeje prédikálják a tanmesék az erényt és a jóságot, és minél magasabbra hág az emberiség a fejlődés lépcsőfokain, annál több az aljasság, annál rafináltabb a gonoszság. ”

„ A hit valójában nem filozófiai kérdés, hanem életforma. Egész életünk, a gondolkodásunk és a cselekedeteink teljes szívvel való alárendelése annak az eszmének, amit az életünk zászlajára tűzünk. ”

„ Emlékezz Epikuroszra: Ha kénytelen vagy a tömeg között élni, vonulj vissza önmagadba. ”

„ Ahogyan a megfáradt, aranyszínű fényt adó nap lassan leszáll a fák lombkoronája mögött, a zöld, a sárga, és a vörös színek barnára, majd szürkére váltanak, s végül nem marad más, mint a hold fénye, ahogyan megvilágítja a szemközti hegyoldal tisztásait. És ekkor kezd élni az erdő. A csöndet szinte harapni lehet, minden eltűnik a világból, ami mesterkélt, minden, aminek semmi keresnivalója itt. Ekkor látható, hallható és szagolható a világ azon része, ami még szép. Ami szabad, és ettől gyönyörű. Ami fenséges és tiszteletre méltó. Amihez kellő alázattal lehet csak közeledni. Ha kellő alázattal és az erdő iránti tisztelettel tölt az ember hosszú órákat a cserjék közé húzódva, akkor élhet át valódi csodákat. ”

„ Sohasem az a kéz enged el, amelyik felülről tart, hanem az, amelyik alulról kapaszkodik. ”

„ Az emberi megismerés eszközeit és formáit bírálni, érvényességüket kétségbe vonni képtelen, becstelen és gonosztól való vállalkozás lenne, ha valaha is más céllal párosulna, mint azzal, hogy az értelemnek korlátot szabjunk, amelyen nem léphet át anélkül, hogy voltaképpeni feladatát el ne hanyagolná. ”

„ Másnap mindent frissen, elölről kezdhetsz. (...) A holnap mindig tiszta, nem szennyezi hiba. ”

„ Engem senki se szeressen a személyiségemért. Én nem a személyiségemet árulom. Én álláspontokat képviselek. Véleményt mondok. Erről beszéljünk! Ez legyen a téma, ne az én egyéniségem! Az egy váz. Egy keretrendszer. Nem érdemes sem figyelemre, sem rajongásra, sem szeretetre. ”

„ A kritikus szavai ne csüggesszenek el! Kritikusnak még sosem állítottak szobrot, csak a kritizáltaknak. ”

„ Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam. ”

„ Vannak emberek, akik úgy halnak meg, hogy sose tudják, hogy van-e szerelem. Akik nem szerettek senkit, és akiket nem szeretett senki soha. Mi már nem vagyunk ilyenek. ”

„ Kevés olyan dolog van, ami jobban megviselhet egy értelmes embert, mint ha szeretetből és megszokásból ragaszkodik egy rajongóhoz. ”

„ Minden - még a szerelem is - állandó mozgásban van, és a változás örök törvényének engedelmeskedik. ”

„ A legnagyobb dolgok mindig egyszerűek és egyetlen szóval ki lehet fejezni őket. Szabadság. Igazság. Becsület. Kötelesség. Irgalom. Remény. ”

„ Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át? ”

„ A tehetség mögött köznapi szavak rejlenek: szorgalom, szeretet, szerencse, de mindenekelőtt a kitartás. ”

„ Bizonyos viharok, mielőtt betörnének a kertünkbe, apró üzeneteket küldenek, melyekkel lustaságból nem foglalkozunk. ”

„ A bűntudat magányossá tesz, a bűntudat elszigetel. ”

„ Az én imádságom: lelkem Istene, őrizd meg bennem mindhalálig a gyermeket, akinek születtem. ”

„ Valahol egyszer, álomban talán,
El nem sírt könnyeink taván,
Véget ér majd bús emlékezet,
Elfeledve a hosszú éveket.
Közös világunknak halk dalán,
Újra együtt, énekink szaván,
Sorolván sorsot, életet,
Mindent, mit mondanék neked. ”

„ Legszebb napjaimnak egyike te vagy nekem talán. Te, aki velem örültél, velem sírtál, velem szerettél, aki a szívemnek éltél. ”

„ Úgy őrizd a felhőtlen boldogság pillanatait, mint értékes drágaköveket - váratlanul érkeznek, és mámorító izgalommal töltenek majd el. ”

„ A végén mindig kiderül, hogy bár mindenki úgy gondolja, tudatát módosító szerek hatása alatt fergeteges agyi intenzitás és megmagyarázhatatlan transzcendentális erők mozgósítják, józanul belátja, hogy ez a szanaszét élvezett megvilágosodás nem több, mint a koncentrációs kihagyás önállósodása, ingyenjegy a saját világunkba, amely ugyan józanul még színesebben pompázna előttünk, de hát minden ember legnagyobb ellensége a saját gátláscsomagja, következésképpen kiváltója, a környezete. ”

„ Egy pad is válhat kényelmes fotellé, és egy kényelmes fotel is lehet priccs. Attól függ, kivel osztod meg. ”

„ Nem bírtak letörni a kudarcok. Két szó visszhangzott bennem, "akarni" vagy "nem akarni". És ha akartam, nem ismertem korlátokat, gátat vagy akadályt. ”

„ Koszosnak érzem magam. Szeretném lemosni magamról a sarat, amelyet csak én látok... Nem tudok megalkudni a lelkiismeretemmel. ”

„ A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak. ”

„ Márpedig engem semmi se bosszant jobban, mint az, ha az emberek kínozzák egymást, s legfőként, ha életük virágjában levő fiatalok, akik legtisztábban tárulkozhatnának ki az élet örömei elé, rontják el, rossz képet vágva, néhány jó napjukat, és csak későn látják be, hogy tékozlásuk mennyire helyrehozhatatlan. ”

„ A kereszténység egyik legalapvetőbb tanítása ez: Isten úgy döntött, hogy közénk jön. Ahelyett, hogy arra várna, hogy mi találjuk meg őt, Ő jön el hozzánk. Egyesek azt képzelik, a vallás olyan, mint amikor valaki egy létrán mászik felfelé, hogy megtalálja Istent. A keresztyénség ezzel szemben arról beszél, hogy Isten maga ereszkedik le hozzánk, s azután örvendezve hazavezet minket. ”

„ Nem vagyok igazán ostoba. Pedig annak tartanak. Az emberek nem sejtik, hogy pontosan tudom, milyenek, és nagyon utálom őket. ”