Véletlen idézetek

A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megállapítottam, hogy a csillagok nem állandóak. Elolvadnak. Saját szememmel láttam, hogy éppen a legszebbek közül egyik-másik elolvadt, és lefutott az égről. (...) Ezért minden éjjel virrasztani szeretnék, hogy nézzem és őrizzem, amíg csak ébren tudok maradni. Így legalább emlékezetembe vésem a ragyogó égi mezőt. Ha majd egyszer eltűnnek, akkor legalább gondolatban vissza tudom képzelni az égre a pompás csillagok miriádjait, újra felragyogtatom és könnyeim káprázatában duplán látom őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tapasztaltam, hogy a leggyorsabban az utazik, aki gyalog jár. Azt felelem ismerősömnek: versenyezzünk, melyikünk ér oda előbb. A távolság harminc mérföld, az útiköltség kilencven cent. Ez kis híján egy teljes napszám. Én még emlékszem rá, hogy ennek a vasútvonalnak az építkezésén hatvan cent napszámot fizettek a munkásoknak. Nos, én elindulok most ebben a minutában gyalog, és estére odaérek; hetekig vándoroltam már ilyen tempóban. Barátom időközben megkeresi az útiköltségre valót, és valamikor a holnapi nap folyamán érkezik oda, vagy esetleg ma későn este, ha olyan szerencsés volt, hogy megfelelő munkát kapott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Feleségül venni egy színésznőt pont olyan, mintha ejtőernyő nélkül ugranál ki egy repülőgépből. Az első néhány perc lelkesítő, de nagyon hamar iszonyatos huppanással csapódsz a földnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szerinted mikor hal meg egy ember?
- Talán, amikor keresztüllövik a szívét egy golyóval?
- Nem.
- Amikor elkap egy gyógyíthatatlan betegséget?
- Nem. Hanem akkor... ha elfelejtik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öregkor hasonlít a hegymászáshoz. Minél magasabbra hágsz, annál fáradtabb vagy, nehezebben kapsz levegőt. De sokkal jobban átlátod a dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden jó hazugságba beleszövődik az igazság, és minden elfogadott igazságból csöpög a hazugság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem hiszek a megbánásban. A léleknek vannak olyan szobái, ahol meghasonlás nélkül együtt vagyunk mindazzal, amit tettünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyannak fogadd el az életet, amilyennek kaptad!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet túl értékes ahhoz, hogy ok nélkül feláldozzuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi a nagy élet? Egy ifjúkori gondolat, melyet érett korban megvalósítunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors egy híd, amit te építesz ahhoz, akit szeretsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál garantáltan jó színben tünteti fel az utolsó munkádat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni - és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néhányan összehúzott szemmel méregetnek, mások megjátsszák az érzéketlen közömböst. Bárcsak beszélhetnék velük...! Megmondanám nekik, hogy nem tudnak annál keményebben ítélkezni felettem, amennyire keményen én ítélem meg a saját tetteimet. Megmondanám nekik, hogy amikor valakire ránéznek, sose tudhatják, mit titkol a világ elől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb - és másokkal szemben is kíméletesebb - megőrizni a látszatot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem csak tudása szerint ítél, hanem ítéletei szerint is tud.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek megvan a saját nyomasztó terhe, hibái, senki sem lehet meg mások segítsége nélkül. Ezért is kell segítenünk egymást vigasztalással, tanáccsal és kölcsönös figyelmeztetéssel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van pillanat, amikor ítélni kell. Az ítélet lehet bölcs, előrelátó, jó szándékú, igazságos, szeretetteli... csak egy nem lehet: kíméletes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivel a hasonló a hasonlóval érintkezik, az emberek csak ritkán szembesülnek a mély meggyőződésükkel szembeni érvekkel, még kevésbé az ellene szóló bizonyítékokkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha lehetne, egy dolgot kérnék tőled. Ne add fel. Menj bele a kihívásba, és csináld végig. Ne nézz körbe, csak a feladatra koncentrálj. Ha folyton másra koncentrálsz, máris vége. Hagyd, hogy a feladatod irányítson, csak vele foglalkozz. Merj benne lenni, harcolni és nem feladni. Viseld el a fájdalmat, a kellemetlenséget, a nehézségeket, mert azok vezetnek majd előre. Azok visznek el a célhoz. És tudod, lesz, akinek nem fog tetszeni az, amit csinálsz - de te csak folytasd tovább egészen addig, amíg a szíved azt súgja. Csak rá hallgass, senki másra. Hagyd, hogy eltérítsenek, és magadat teszed tönkre. Hagyd, hogy lebeszéljenek az álmaidról, és örökre azt az életet fogod élni, ami tönkretesz, boldogtalanná.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha követnem kell az utamat, inkább megkockáztatom, hogy eláruljanak, mint hogy egyedül legyek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy meghitt barátságnak megvan a saját élete, s ez sokkal nagyszerűbb, mint két barát egymástól elkülönült élete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A barátsággal sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Erre vágytam, hogy (...) engem szeressenek, másként úgyis utolér a keserű csalódás. Ezért önkéntelenül felöltöttem az álarcot: gondold meg tízszer, mielőtt közelítesz! Lehetek hideg, mint a jéghegy, perzselő, akár a vulkán, belepusztulsz mindkettőbe, de élvezheted a langyos napfényt a közelemben, ha el tudom hinni neked, hogy megérdemled.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek hol a tegnapon rágódik, hol a következő percen, egyszerre százfelé figyel, s ezerféle benyomást szelektál, miközben egy éppen felszínre bukkanó érzelmi hullám át is színezi a zavaros állapotot, amely zaklatott, szomorú, bizakodó, rémült, tompa, szorongó, aszerint, hogy a háborgó energiák örvényéből mi ragadta el éppen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézd, ez az én harcom,
És csak nekem ég az arcom.
A remény bennem
Csak addig él,
Ameddig én életben tartom.
Még bírja a testem,
Nem kell pánikba esnem.
Vannak még csodák,
Csak mondd,
Hogy merre keressem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A messzi világban egy réten ül
A jövő egy telefonnál,
Bele fennkölt szavakat mond nekem,
Hazudik, hogy valahol vár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sebek begyógyulnak, de ott marad utánuk a heg, amitől az ember idősebb lesz a valós koránál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tán igazuk van azoknak, akik azt mondják, nincs más továbbélés, csupán az élők emlékezetében való megmaradás, nincs más feltámadás, csupán a feltámadás az élők emlékezetében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehetett megmozdulni ebben a csendben, ami elment és visszajött, mint a szeretet emléke, mint a simogatás, ami régen elmúlt, s nem múlik el soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan dolgokat láttam, amit ti emberek el nem hinnétek. (...) Mindazok a pillanatok örökre el fognak veszni, mint megannyi könnycsepp az esőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sajnos, álmunkban
sem igazságosak, csak
őszinték vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás