Véletlen idézetek

Vannak pillanatok az ember életében, amikor azt hisszük, hogy csak a ló, meg a kocsis hiányzik ahhoz, hogy teherkocsinak érezzük magunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a baj, ha piszkálod a valóság szálait - meglátod a szövet részleteit, aztán a végtelen szálak útvesztőjében fuldokolni kezdesz, és egyikben sem vagy képes megbízni vagy megkapaszkodni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Földön az emberek az ördögök; az állatok pedig a meggyötört lelkek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mac haverom segélymunkás lesz Nepálban (...), azt mondja, legalább látja a hegyeket. Amire én azt mondom, hogy a hegyekkel úgy van, hogy ha rajta állsz, nem látod. A hegyet messziről lehet látni. Mondjuk, otthonról egy képeslapon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maga még sohasem érezte, milyen öröm és dicsőség, ha valamire ráhibázunk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebihalból nem lesz más,
csak béka, még ha
bálnává válni volna is szándéka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én időm értékes, vesztegessük inkább a magáét!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kis légy, aki hajnalban születik, és napnyugtakor meghal, nem értheti meg, mit jelent ez a szó: éjszaka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi természet már csak olyan, hogy a szűkösséget könnyebben megérti, mint a bőséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyik lehetőség egyenesen a másikhoz vezet, mint ahogy a kockázat több kockázathoz, az élet több élethez és a halál több halálhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudhatod, milyen az élet, amíg nem éltél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki bölcsen él, úgy dolgozik sorsán, mint egy festő a képén: időnként hátralép, megnézi az egészet - időnként közel hajol, s a távlat emlékével kidolgozza a részleteket. Ha nem így tesz, belevész a képébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amint megszűnik a mosttól való kényszeres menekülés, minden tettedbe a Lét öröme áramlik be. Abban a pillanatban, ahogy figyelmed a mostra irányul, egyfajta jelenlétérzet, nyugalom és békeérzés tölt el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet csak egy szép ígéret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halottak semmit nem akarnak az élőktől, és az élők semmit nem adhatnak a holtaknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki valóban alázatos, az nem tolja előtérbe önmagát. Őszinte érdeklődést mutat mások iránt, és szívesen meghallgatja a mondanivalójukat. Környezetük ezért is kedveli a társaságukat. Az alázatos ember szinte nincs is tudatában saját alázatának, még kevésbé beszél róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az őrület és a nagyság egyazon érme két oldala.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkire rákerül a sor - mondogattam egy bölcs higgadt tapasztalatával -, csak meg kell várni. A jutalmat a földön nem adják könnyen, de végül mégis megkapjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer eljön a nap, amikor meginog a világ, amiben élsz. Hatalmas kihívás előtt állsz majd, a tomboló viharban nem tudod, mi a valóság és mi a káprázat. Ha eljön az a nap, nyújtsd majd ki a kezed, és kérj segítséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kár olyan után kepeszteni, akinél úgysincs esélyünk. Szeressünk bele abba, aki hozzánk illik. A boldogság titka, hogy éppen olyat akarj, ami jár neked.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megmaradt bennem ez az idegenkedés a zajos társas élettől. Hazugságra és hízelgésre épül az egész, a talpazata csupán az érdek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Törekedjünk arra, hogy másokkal és önmagunkkal is szeretettel bánjunk. Vegyük egymást és önmagunkat is komolyan. Figyeljünk oda a másikra. Ne bántsuk egymást. Ennél fontosabb, szerintem, nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mekkora üresség, ha távol van az a lény, aki egymaga betölti az egész világot! Ó, mennyire igaz, hogy, akit szeretünk, megistenül! Nem volna csoda, ha Isten féltékeny volna rá, ha nem volna bizonyos, hogy a mindenek atyja a világot a lélekért, a lelket pedig a szerelemért alkotta meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valójában búcsúzkodni nehéz. Néha lehetetlen. Nem tudod elfojtani a veszteség érzését soha. Ami keserédessé teszi a dolgokat. Azok az apróságok, amiket magunk mögött hagyunk. Kis emlékeztetők, egy életre szóló emlékek, fényképek, csecsebecsék. Amik ránk emlékeztetnek, ha mi már nem vagyunk többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet bizony tényleg olyan, mint a görbülő földön a láthatár változása, ami onnan még látható, innen már nem az.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet szempontjából az számít, hogy az ember hisz saját szeretetében, a képességben, hogy szeretetet tud ébreszteni másokban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szeretetet adsz, akkor már benne vagy a másikban, benne élsz, a része vagy. Minél többet adsz magadból, annál több és jobb leszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyetlen érzés mindent elhomályosít. Egyetlen hang mindent elsüketít. Egyetlen szó mindent eltakar. Mégis: érzésen, halláson, beszéden át vezet az út.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, miért is nem lehet a boldogságot kamatozó községi kölcsönökbe fektetni, bearanyozni a szegélyét, és biztosítani az áresés ellen?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem, a fájdalmat nem lehet hajótöréshez hasonlítani. Nem elnyeli az embert, hanem kínozza, sanyargatja, és összetöri. Egy pillanatig úgy érezzük, hogy elfolyik minden vérünk, megáll a lélegzetünk, megbénul a lábunk, és harapófogók tépik, szaggatják a gyomrukat: ez a fájdalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem magamért sírok én: testvérem van, millió,
és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
még álmából sem ismeri, ami jó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Áztatom magam az esőben -
senki se látja könnyeimet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Részeggé tettél.
Egyedül aludtam ma:
elvonókúrán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csalódni csak az tud, aki valaha hitt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás