Véletlen idézetek

Ha nem lenne tél, nem élveznénk annyira a tavaszt. Ha nem kellene néha nélkülöznünk, nem vágynánk annyira a jólétet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álom bár nem valóság, de mégiscsak a valóság italából töltekezik vagy a valóságot itatja az elkövetkező napokon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mennél több feszültséget, megkötöttséget és leigázottságot teremt a lelkekben korunk pillanatnyi érdeke, annál sürgetőbbé válik az igény, hogy a megkötött lelket fölszabadítsa, és a politikailag megosztott világot az igazság és szépség zászlaja alatt újraegyesítse egy általános érdek, amely a tisztán emberi, a kor minden befolyásától mentes valósághoz fűződik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az oroszlán gyengesége
a nyulak bátorsága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig lassíts, amikor versenyen vagy! Egy pilótának minden úgy játszódik le, mintha lassított felvételt látna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Biblia eredetileg nem írja, hogy mit zabáltak, csak azt, hogy valami tiltott növényt. Az alma csak a zöldségkereskedő lobbi miatt került bele a fordításokba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fekete macska alatt nem szerencsés átmenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sose csak a lábad alá nézz! Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szegezi a tekintetét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aminek értéke van, eltörhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szegény embernek nincsen baja. Kevéssel megelégedvén, mindene megvan. A mit az emberek megtagadnak tőle, megadja neki az Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élni annyi, mint lassan megszületni. És mire valaki eligazodik azon, mi az egyenes, mi a görbe, talán meg is születik...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha majd felnősz, rá fogsz jönni, hogy már síkra szálltál hazugságokért, becsaptad magadat, vagy szenvedtél butaságokért. (...) Nem lesz bűntudatod miattuk, de gondod lesz rá, hogy ne kövesd el újra a hibáidat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne akard esküvel, szöggel és kalapáccsal rögzíteni minden időkre azt, amin az éjszaka és a reggel is változtat valamit, szíved és értelmed is örökké csiszol, másít, alakít valamit, ma, holnap és örökké.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Saját titkainkat tabuknak tartjuk, a mások titkait szenvedélyesen kutatjuk. Ilyenek vagyunk! Álszentek és kíváncsiak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki nem pánikol, ha minden terv szerint megy, még ha a terv rettenetes is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nem születnek jónak vagy rossznak. Talán hajlamosak rá, hogy ilyenek vagy olyanok legyenek, de az számít, ki hogyan éli le az életét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valóban igaz lenne, hogy az ember azokat ítéli el leginkább, akiket a legjobban irigyel?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden bolond talál egy még nagyobb bolondot, aki őt értékelni tudja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiszem, hogy a jó erősebb a gonosznál, a szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél, a megbocsátás erősebb a bosszúnál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én úgy érzem, van rá esély, mert a szépség csakis máz.
Bár a külcsín s nem az érték, mit egy nőnél elsőként látsz.
De ha átragyog a lélek, nincs több hibás arcvonás.
Aki hű, az hamar szép lesz, és egy férfinak mért kéne más?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a fontos, hogy más-e a véleményem, mint az övé, hanem hogy ő saját erejéből is megtalálja-e a helyes megoldást, ha valamelyest hozzásegítem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy bölcs, élvezd a mámort.
A remény ritkán igazmondó barát.
Beszéd az idő léha tékozlása.
Ma élj! Ki tudja, eljön-e a holnap?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nép fontosabb dolgot is megért, csak nyelvén adják elő, anélkül, hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kívánna. Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit; ez a dolog veleje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hangozzék bár kegyetlenül, unottan.
Egy szó elég. Nem értem félre majd.
Ami eszedbe jut - pont az legyen.
Mondd ki!
De jól vigyázz. Végül még elhiszem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit titkol az ember, arról nem beszél. De más dolgokról talán többet is mond a kelleténél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az apja azután is mindig könnyezett, nyolc év után is minden látogatás végeztével. Ő pedig mindig úgy érezte, nem maradt eleget, nem viselkedett elég megértően, nem ölelte át őket kellő szorosan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nevetés a lélek csillanása.

pont 27 kedvenc 0 hozzászólás

Elismerés, csodálat, nagylelkűség, megbocsátás: ezek a szeretet alapjai. És a humor a védőernyő fölötte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezdetben minden Egy volt az Égben, vagy azon a helyen, amelyet így ismerünk. Te is Egy voltál, de a születés kettészakított, eltépett önmagadtól. Most a Földre jöttél keresni lélekrészed: utad értelmévé vált a keresés. Miközben megéled a hétköznapok történéseit, öntudatlanul is őt keresed. Ez a feladatod: eggyé válni lelked másik felével, akitől a Földre érkezés pillanatában elszakított az Élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldogságot mindenki saját vágyálmaira építi, és mindenki saját magára szabja, akár egy ruhát. Úgy látszik, hogy én ügyetlen szabó vagyok, s ezért sose találom el az áhított ruhát... De a szertefoszlott remények helyébe örökké újak sarjadnak: még rózsásabb, még tündéribb remények, amelyek új utakat nyitnak az ember előtt, új vágyakat ültetnek a szívébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Félek, hogy a takaró szegélyéből kicsüngő pamutszál esetleg kemény és hegyes, mint egy acéltű; félek, hogy hálóingem apró gombja hatalmas és nehéz, fejemnél nagyobb; félek, hogy ez a kenyérmorzsa, mire ágyamról lehull, üveggé válik, és szilánkokban ér a földre, engem pedig nyomaszt az aggodalom, hogy ezzel tulajdonképpen minden összetörött, minden, örökre; félek, hogy egy levél letépett széle valami tiltott dolog, amit nem láthat senki, s leírhatatlan értéke miatt sehol a szobában nem tudom kellő biztonságba helyezni; félek, mert ha elaludnék, esetleg lenyelném a kályha előtt heverő széndarabot; félek, hogy egy számjegy kezd nőni az agyamban, s addig nő, míg nem lesz bennem elég helye már; félek, hogy grániton fekszem, szürke grániton ágy helyett; félek, hogy talán kiáltozom majd, mire összecsődülnének a szobám előtt, és feltépik az ajtót; és ráz a félelem, hogy akkor elárulnám magam, és elmondanám mindazt, amitől félek, de a félelem attól is, hogy egy szót se tudnék szólni, hisz mindez kimondhatatlan - és minden más félelem... igen, a félelmek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felejteni akar - mindent, mindent elfelejteni. Mintha minden, ami eddig történt, csak álom lett volna. Elmúlt, szétfoszlott, elég volt - elege van a régi életéből, a régi érzelmekből. Újnak, idegennek, védtelennek érzi magát, kiforratlannak, akinek mindent elölről kell kezdenie. Teljesen idegen ebben az új világban, telve félelemmel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás