Véletlen idézetek

Olyan korban élünk, amikor az emberek szívesebben elfogadják az abszurd összeesküvés-elméletet, mint a tényeket, az egyszerű, megfigyelhető igazságot. Mintha összekeverték volna a valódi életet a fantáziálással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha van a boksznak varázsa, az a harc varázsa, amelyet akkor is vívsz, ha nincs erőd, ha törik a borda, reped a vese, szakad a retina. Annak a varázsa, hogy mindent felteszel egy álomra, amit csak te látsz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csupán kétféle teória létezik: vagy kétféle teória között osztják föl a világot, vagy sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ateista voltam, mielőtt rájöttem, hogy én vagyok az Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vétkezni emberi dolog, de isteni érzés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, senki nem úgy indul neki, hogy vicces akar lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a föld tömör és agyagos, két ökröt fogunk az eke elé, de sokszor így is véreznek, annyit kell ösztökélni őket, hogy felszántsák a talajt, mivel az ökröknek együtt kell húzniuk, ezért egy járomba vannak fogva. Az életben az egyik ökröt Végzetnek hívják, a másikat Eskünek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember magára veszi a felelősséget. Viselnie kell, nem lehet kibújni alóla, vagy egyszerűen félrelökni. A szerződés (...) az szerződés. Szabad akaratából köti az ember, tartson is ki mellette. Minden más zűrzavart eredményez. Meglazult maradványokat, félig feloldott kötelékeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem ismerek olyan embert, akinek nálad gazdagabb az élete. (...) De ha ezt nem ismered fel, akkor lehet, hogy igazad van... tényleg semmit nem ér az életed.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet a kellemetlen meglepetései mellé mindig csomagol némi elégtételt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit tudtak nékem mondani a világról azok, akik apám házában megfordultak, vagy akikkel az egyetemen nap mint nap találkoztam? Csak azt, amit én is láttam. Semmi újat. Ők is - éppen úgy, mint én - csak a felületet látták a környező életből, de én sejtettem, hogy az élet ennél több, mélyebb, és én szerettem volna ebbe a mélységbe hatolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Múltba hadd nézzen a szem,
a tűnt idő szivünk hadd szántsa mélyre,
a bús jelen így egybeforrva véle
egy sors, egy élet, egy vérség leszen.
A vándor azt, hogy hol kövesse híve,
ha szétágaz ösvénye vadon íve,
úgy jelzi meg, hogy a bejárt utat
zöld ággal hintve, jó irányt mutat.
Így vár, a tűnt küzdők útjára hullva
törött boldogság és sok drága hulla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet tökéletes. Az életnél nincs jobb. Csupa varázslat és szépség, lehetőség és televízió. És meglepetés, sok meglepetés. És az az izé, amire mindenki vágyakozik, de csak akkor érzi, amikor már nincs meg. Ez mind belém hasított. Ezt az ember nem látja igazán tisztán, amikor életben van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megérintem a nyakát, kulcscsontján egy golyó hegét, valamivel lejjebb a műtéti ösvényt. Ujjaim azt üzenik az agyam felé: a halhatatlanság kizárt. Nincs vénülhetetlenség, az idő lóháton jár. Talán tékozlóbb lenne az ember, ha az öröklét játszana vele. Csakhogy az élet futóbolond, még csak füst sem marad utánunk, átvészelni kevés. Kihívás. Le kell játszani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit. Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, de vannak olyan vágyak, melyek hosszú ideig, egész életen át eltartanak, úgyhogy a beteljesülést az ember nem is tudná kivárni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál (...) csak egy pillanat. Könnyebben elragad, mint az álom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A született gonoszak bizonyára tudnak valamit!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az erősről lepereg a bántalom vagy nem is érinti meg. Csak akkor száll harcba, ha a sérelem nem őt érinti, hanem egy nagyobb igazságot is, amelyet képvisel. Légy erős, önbizalommal teli és legyőzhetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elme mindig zavart. Néha így gondolkodik, néha amúgy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élő ember arca sosem tükröm, talán mert olyan mozgékony és változó, önmagára sem mindig hasonlító; mert vajon egyaránt önmagára hasonlít a mosolygó és zokogó ember is? Nem, az embernek nem mindegyik arca azonos önmagával; a sok lehetséges arca, a sok lehetséges arckifejezése, fintora, szemöldökrándítása, ránca, csodálkozása, elsötétülése, derűje, borúja, dühe közül csak egy - vagy talán kettő? három? - jellemző igazán az emberre, aki az arc mögött él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi természet, kedvesem, éppolyan mindenütt. Legföljebb annyi a különbség, hogy a nagyvárosban nehezebb megfigyelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fény harcosa megosztja másokkal a tudását. Tudja, hogy aki segít, annak segítenek is, és tovább kell adnia azt, amit tud. Ezért leül a tábortűzhöz, és elmeséli csatáit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetséges volna, hogy az otthon egy személy, nem pedig egy hely?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemben a tapasztalat mit sem ér. Ott a vérmérséklet és a jellem az úr. Amikor fagyos a szívünk, másnak kitűnő tanácsokat adunk. De nevetünk azokon a tanácsokon, amelyeket más ad nekünk, amikor mi lángolunk, ő pedig kigyógyult már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők akkor kezdenek el gondolkodni azon, hogy a párjuk számukra az igazi-e, amikor már beleszerettek. Ezzel ellentétben a férfiak csak akkor fogják fel, hogy az a nő volt az igazi, ha már mindent elrontottak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Távollétében már-már fellélegzett, holott tudhatta volna: nélküle színét veszti a világ. A fájdalom porrá éget mindent. Sutává lesznek a mozdulatok, és végül eltompul a szív. Nincs tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod... akárhányszor is voltam gödörben, azért tudtam mindig kimászni, mert te végig figyeltél rám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A barátság nem kér, nem követel, de nem is ismer áldozatokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Mindenkiben már az első napon megbízik?
- Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne tegyem.
- És ha az illető csalódást okoz?
- Ahhoz is rövid, hogy megbánjam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vágyaink pusztulóban
szívre szív alig dobban
fogoly vagyok hiányodban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azon tűnődtem, vajon mi a nehezebb. Az elmondás maga, vagy az, hogy kinek mondjuk el. Vagy talán, amikor végre nekikezd az ember, a történet az, ami igazán számít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél nyugodtabb a lelkem, annál vidámabb vagyok. Vajon ki lesz majd az első, aki felfedezi és áttöri lelkem páncélját?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kell a tükör... Hogy lásd magad. Mert gondolhatsz magadról bármit, hiheted magad szépnek, csúnyának, amíg nem állsz szembe a tükörrel, nem fogod tudni, mi az igazság. És hiheted magad jónak vagy rossznak, okosnak vagy butának, ezt sem tudod eldönteni, amíg nem nézel a tükörbe. A tükörbe, aki őszintén figyel rád, és elmondja, mit lát. Aki nem azt mondja, amit hallani szeretnél, hanem azt, amit lát. Amit érez. És ha hiszel neki, ha bízol benne, akkor tudod meg valójában, milyen vagy... tőle. A Másiktól. A lélektükörtől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás