„ Tudják, mi egy nyári zápor? Először is, a nyári eget szétszakító tiszta szépség, a szívünket eltöltő, tisztelettel vegyes félelem, hogy olyan nevetségesen jelentéktelenek, olyan törékenyek vagyunk a fenséges nagyság kellős közepén, úgy kitölt minket ez a nagyság, megdermeszt, lenyűgöz, elbűvöl a világ pazar bőkezűsége. A zápor és a nyár, a mozdulatlan port elsöpörve, olyan hatással van az emberi lélekre, mint egy végtelen hosszú lélegzet. Vannak nyári záporok, melyek úgy veszik be hozzánk magukat, mint egy új szív, amely egy ritmusban ver a másikkal. ”

„ Terem a konkoly, ha nem vetik is. ”

„ Az elkövetkező 365 nap mindegyikén úgy tekintek mindenre és mindenkire, mintha először tenném - különösen az apró dolgokra. ”

„ A világban kibogozhatatlanul keveredik a hazugság és a valóság. Mint egy spirál, ami a nyers káosz köré csavarodik. De ha nem csüggedsz, egy napon biztosan megértheted majd a természetét, mert ez a spirál lényege. A rendszeresség. ”

„ A magam tapasztalataiból tudom, hogy a szerelemben a fölöttébb nagy állhatatosság csak a gyötrelmeket szaporítja. ”

„ Kétségektől mardosó önmagam végre felsóhajtott. (...) Ne űzzem-hajszoljam egyre az újat, ne kérdezzem napról napra, mi lett volna ha... A gyötrő gondolatok felemésztik és porrá égetik az értékes pillanatokat. ”

„ A bölcs ember nem hagyja kormányozni magát, és nem igyekszik másokat kormányozni; azt akarja, hogy mindig csak az ész kormányozzon. ”

„ Ami papokban és politikusokban közös, az az, hogy iparszerűen hazudnak (sajtónyelven: iparszerűen űzik az "átverést"). ”

„ A tolvaj csak akkor tolvaj, ha rajtakapják. ”

„ Ha az az eszköz éles és fényes, és nem tudod, mi az ördögöt kezdj vele, sok kárt okozhatsz. ”

„ Az igazi Hagyomány ez: a mester sohasem mondja meg a tanítványának, hogy mit csináljon. Csak útitársak ők, akik együtt szembesülnek a rácsodálkozás nehéz élményével, amikor ajtók csukódnak be, és horizontok nyílnak meg előttük, amikor az észlelés állandó változásban van, amikor a folyók keresztezik az útjukat - amelyeken nem átkelni kell, hanem végigmenni. ”

„ Transzcendencia nélkül igazi művészet nincs. Ahogy lélek nélkül nincs élet, és fej nélkül nincs ember. ”

„ Így megy ez: egyik nap a másik után, egyik étkezés a másik után. Egy adott pillanatban csak egyszer veszünk levegőt, egy adott percben csak egyfajta fájdalmat érzékelünk. A fogorvos egyszerre csak egy gyökércsatornát vesz kezelésbe; a hajóépítők egyszerre csak egy hajót ácsolnak. Ha az ember regényírással foglalkozik, csak oldalról oldalra haladhat. A többi - mindaz, amit tudunk, mindaz, amitől félünk - elmarad mellőlünk. Katalógusokat böngészünk, meccset nézünk, elhatározzuk, hogy az AT&T telefontársaság helyett inkább a Sprinthez csatlakozunk. Számláljuk a madarakat az égen, és hiába halljuk a közelgő lépteket a folyosóról, nem fordulunk hátra; azt mondjuk, igen, igen, a felhő gyakran emlékeztet másvalamire - halra, egyszarvúra, lóháton ülő emberre -, de azért igazából csak felhő marad, semmi más. És még ha villám kél belőle, akkor is azt mondjuk: ó, ez csak egy felhő, és figyelmünket máris leköti a következő étkezés, a következő fájdalom, a következő lélegzetvétel vagy a regény következő oldala. Hát igen - így megy ez... ”

„ A halál ébresztett rá, hogy jelen és jövő csak robogó vonatból nézett szalagszerű táj, erdő, amiben nem sétálhatsz, tenger, amiben nem fürödhetsz. Halál nélkül nincs idő, csak időtlen robogás vonatban. A halál a vészfék, ami megállítja a vonatot. A megrázkódtatástól egymásra torlódnak a csomagok és emberek, s mire az ember kikászálódik testek, holmik, üvegcserepek és igeidők összevisszaságából, megváltozott helyzetet talál. ”

„ De sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni, és felesleges a múlttal foglalkozni! Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, nagy precizitással fejezi ki, hogy azt gondolja: az segítene rajta, ha a múltat megváltoztathatná. Azt hiszi, a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történtté tehetné vagy átírhatná, és mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért éppen annyira érdemes a múlttal foglalkozni, azt földolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat pontosan azért kell helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk. ”

„ Amikor az ember a halállal szembesül, és elhiszi, hogy létezik, az maga a téboly. ”

„ A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. (...) Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna. ”

„ Nem voltam több egy kisfiúnál, aki azt hiszi, hogy övé az egész világ, csak mert egy órára birtokba vehette a mindenséget, s még nem tudja, hogy egy másodperc alatt elveszítheti. ”

„ Az állatkert remek hely az emberi szokások tanulmányozására. ”

„ Az ember belemászik bizonyos dolgokba, és aztán nem tud kimászni belőlük. Az ember színlel... nap mint nap színlel. És aztán belefárad. ”

„ Az ember azáltal is kudarcot vallhat, hogy képtelen a teljes életre. Képtelen arra, hogy teljes mértékben jelen legyen ebben a világban. Képtelen lehet arra, hogy az idő folyását egzisztenciális valóságként élje meg, mint egy "örök most"-ot. Aztán, amikor a mulandóság démonja fenyegeti, megpróbálja minél több mulandó dologgal feltölteni a pillanatot; elképzeli, hogy élete tovább folytatódik az idő végezete után is, s hogy élete vég nélküli, anélkül, hogy örrökévaló volna. ”

„ Annak, akit a szeretettől elzár az élet, lassan az is élvezetévé válik, hogy a gyűlöletét nyíltan kimutassa. ”

„ Jónak lenni annyi, mint harmóniában lenni önmagunkkal. ”

„ Legközelebb, amikor valami váratlan esemény gátolja a terveid megvalósítását, próbálj pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, ne akadályként tekints a történésekre! Keresd a rejtett ajándékot - a lehetőséget, amely áldásos lesz rád vagy a környezetedben lévő emberekre nézve. ”

„ A szégyen nem a bűn bevallása, hanem az elkövetése. ”

„ Az optimista olyan ember, aki úgy gondolja, hogy a jövő bizonytalan. Állítom, hogy optimistának lenni kötelesség, mert ha (...) elhiszem, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy ebben a bizonytalanságban azt tegyük, amit legjobbnak látunk. ”

„ Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett két madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégiscsak a miénk. ”

„ A krónikus keserűségben szenvedő beteg hetente egyszer vesz tudomást a betegségéről: vasárnap délután. Mivel ilyenkor sem a munka, sem a hétköznapok egyformasága nem enyhíti a tüneteit, ráeszmél, hogy valami nagyon nincs rendjén, mert ezek a nyugodt, békés délutánok pokoliak a számára, és soha nem akarnak véget érni. Ilyenkor egész nap ingerülten viselkedik. ”

„ Hangod hallom, ha fúj szél,
Mondd, hol maradsz, ha a csend kísér?
Elsuttognám minden titkomat,
Vágyom rád, oly` messze vagy. ”

„ Az északiaknál sose lehet tudni, (...) elképzelhető, hogy a jeges szavak forró érzelmeket takarnak. ”

„ Mindegyiküknek van egy csendes belső szentélye. Azzal, hogy visszavonulnak belső szentélyükbe, a külvilágot is jobban érzékelik. ”

„ Vajon milyen érintése lenne a fénynek, ha meg lehetne fogni? ”

„ Ma már tudom, az álom mindig szebb, mint a valóság. És az elképzelt boldogság mindig teljesebb, mint a keserves nyikorgással létrehozott "realitás", mert abba mindig belejön valami zavaró. ”

„ Talán holnap, holnapután szemrehányásokat tesz magának gyengeségeért, de most nem bír a szívével, valami bűvös erő olyanná tette, amilyen valóban, s amilyen ő nem akar lenni: érzékeny, álmodozó, gyönge nővé, aki édes rejtélyek, sejtelmek világában él, kinek érzékeny szívecskéje többet megfejt, mint ezer bölcselő lázas, töprengő agya, s kinek minden érzése egy édes, misztikus, csengő költemény. ”

„ Erő kell, hogy felülemelkedj a szenvedéseken, hogy urald az érzelmeidet. Hogy megváltsd őket, ahhoz akarat kell. ”