Véletlen idézetek

Bár kívülről szemlélve minden nagyon hétköznapinak tűnt... minden megváltozott. Nem olyan volt, ami az embert villámcsapásként éri, vagy (...) mint egy becsapott ajtó, vagy egy magas C az operában. Lassú, lopakodó változás volt, olyan, ami úgy kezdődik, hogy az ember nem veszi észre, és vége van, mielőtt rájönnénk, hogy elkezdődött.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valóság az én szememben sose csak tényszerű, adatszerű jelenség, hanem szellemi is. Nem magától alakul ki - meg kell teremteni, létre kell hozni, akár egy zeneművet. Minél több gondolatot, derűt, megrendülést adunk hozzá magunkból, a valóság annál gazdagabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ (...) csak úgy ontja a csodákat, bővelkedik bennük, hemzseg tőlük. Mi pedig a tévé és a pia átlátszatlan műanyag buborékjában élünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebben a világban ruhák és testek beszélgetnek egymással, a lelkek pedig közben csendesen szunyókálnak, mert ez nem az ő világuk... halálra unják magukat benne, és igazából nem is értik, hogy mi zajlik körülöttük. Ez egy hamis, képmutató világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy olyan hegyet, mint az Everest, nem úgy mászik meg az ember, hogy saját feje szerint lohol előre, vagy hogy mindenáron verseng a bajtársaival. Lassan, gondosan, elővigyázatosan, önzetlen csapatmunkával lehet csak nagy hegyeket mászni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nemcsak a barátságban, hanem talán még inkább a szerelemben is, amely a lélek legbensőbb élménye, csaknem kizárólagosan a véletlen uralkodik. Hogy miféle személyekkel fogsz összetalálkozni életed során és hogy kik fognak legmélységesebben érdekelni, ez csaknem olyannyira véletlennek a dolga, mint a virágpor szemcséjének sodródása a fenyőerdőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig hálás vagyok a nevetésért, kivéve, amikor az orromon jön ki a tej.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor hajnali négykor téves kapcsolás ébreszt, gondolj arra, hogy rosszabb is lehetett volna: ha jó a szám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bölcs erkölcse sohasem hősi erkölcs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem árt ismerni a szabályokat, már csak azért is, hogy megszeghesse őket az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik a semmit tűzik ki célul, azok rendszerint el is érik azt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne a halálod miatt aggodalmaskodj, aggasszon az életed! Az életeddel törődj, addig, ameddig tart!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunk élete hasonló leckékkel van tele. A környezet, a körülmények és a szereplők mások. De a tapasztalás ugyanaz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet tengerét mélyben lévő áramlatok mozgatják, amelyekhez nincs köze a felszíni tudatosságnak. Az embernek fogalma sincs arról, hogy léteznek, azt hiszi, csak az van, amit ő tud és ért. Csak az első jéghegynél veszi észre, hogy a hajója nem oda megy, ahová gondolta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legtöbbünk elé olyatén célokat tűznek ki, mint az iskolák elvégzése és a rendes munkahely megszerzése, utóbbi helyett a lányokkal a kézfogóra és a gyerekszülésre koncentrálnak. Ennyi. Aztán ott áll egy seregnyi ember, diploma a falon, íróasztal egy vállalatnál, két szép srác otthon, és sejtelmük sincs, amúgy mihez kezdjenek magukkal, ezért aztán várni kezdik a halált. Vagy éppenséggel rettegnek tőle. Mert más már nem lehet hátra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő az elbeszélés eleme, mint ahogy eleme az életnek; oldhatatlanul kapcsolódik hozzá, mint a testekhez a tér. Eleme a zenének is, amely méri és tagolja az időt, kurtává, szórakoztatóvá és értékessé teszi egyben; rokona e tekintetben, mint mondottuk, az elbeszélésnek, amely szintén csak az egymásutánban, a lefolyásban valósulhat meg, s még ha megpróbálná is, hogy minden pillanatban egészen jelen legyen, akkor is szüksége van az időre megnyilvánulásához.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életemben a legjobb tanácsot apám adta. Azt mondta: "Csinálhatsz bármit, csak 65 évesen ne úgy ébredj fel, hogy azon gondolkodsz, mit kellett volna kezdened az életeddel".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak annak nehéz a ma és a holnap, aki nem mer szembenézni a múltjával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történelem nullára kerekíti a hullákat.
Ezeregy az továbbra is ezer.
Az az egy, az mintha egyáltalán nem is létezett volna:
kitalált magzat, üres bölcső,
senkinek fel nem nyitott ábécéskönyv,
levegő, mely nevet, kiabál és nő,
lépcső a kertbe menekülő pusztaságnak,
senki helye a sorban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik napi programjukból ki tudják iktatni a halál lehetőségét, azok az optimisták.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végén, amikor valakit elveszítesz, minden gyertya, minden ima hiábavaló lesz, mert az egyetlen dolog, amid marad, az a lyuk az életedben, ahol az a valaki, akivel törődtél, létezett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A meg nem ismert dolgok elvesztése nem fájdalmas, és nem vált ki hiányérzetet sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagy szerencsétlenségben, még elemi csapás esetén is, az emberek azzal könnyítenek a szívükön, hogy ösztönösen egyes személyekre hárítják a felelősséget, és elhalmozzák őket szemrehányásokkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha Isten a vér tüzét erősebbre teremtette bennünk, mint az akaratot, akkor mi vagyunk-e a hibásak, ha nincs akaratunkban annyi erő, hogy felülkerekedjünk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A régiek a márványhoz hasonlították a női testet: ez a kép teljesen hamis. A test szépsége éppen az, hogy nem márvány. Mert reszket, remeg, pirul, vérzik. Kemény, merevség nélkül. Fehér, de nem hideg. Megborzong és elbágyad. A test az élet; a márvány a halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár - várja a jobb világot, s a partot. Így élünk. Jó azoknak, akik várni tudnak még - mert sokan már nem is várnak, egyáltalán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való; Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember lelki fogaskerekei hozzácsiszolódnak valakihez, akkor a következők fogaskerekei már vagy szorulnak, vagy lötyögni fognak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy-két pohár borban sok jó barát lakik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Próbáltam néha-néha a halált,
De gyáva szívem mindig visszafájt,
Hiába siralomvölgy ez a tájék,
Úgy érzem néha, hogy valaki vár még.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokak szerint a remény erőt ad, mások viszont, akik már reméltek, nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem igazán, azok tudják, hogy ez pont fordítva van: a reményhez kell az erő. Sokkal több erő kell hozzá, mint a reménytelenséghez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Emlékszem, régebben nem szeretted, ha néz valaki, miközben alszol.
- Régebben csakugyan nem szerettem... de mostanában előfordul, hogy félek egyedül maradni. (...) Az ember attól fél, hogy nem tér többé vissza.
- Igen... de az ember visszatér, és aztán elmúlik az egész. Nézz rám! Az ember mindig visszatér... még ha nem is mindig ugyanoda.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az értelem szétszedi a dolgokat. A szív összerakja. Vannak olyan kérdések, melyekre az információnak és az intelligenciának nincsenek válaszai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy dolgot adhatok: a szeretetemet. Semmi többet. Csak ennek van értéke, nem is akarok mást adni. Felesleges lenne. Ez fog segíteni, előrevinni, ebbe tudsz majd kapaszkodni. Ez ölel majd át, amikor úgy érzed, egyedül vagy, és bizony ő fog megvédeni, amikor majd minden a fejedre omlik. (...) Ha pedig omlik, hagyd csak. Lesz, aki segít felépíteni. Erre való a szeretet: biztat, támogat, és biztosít afelől, hogy bármire képes vagy, ugyanis rá bizony számíthatsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás