„ Az istennők vonzzák isteneiket. A test magához rántja a szellemet, az éjszaka magába nyeli a nappalt. A Hold elhomályosítja a Napot. ”

„ Hiába hullt le száz és száz levél, s szirom,
Az újraharsanó rügy, s a gyűrt bimbó bontogatja vakon,
az újraszületett, tudni mit sem akaró, ismétlődő ígéretünket. ”

„ Az a kevés szerencsés, aki igaz jó baráttal büszkélkedhet, gyakran inkább bízhat a barát ítéletében, mint a magáéban, ha életbevágó ügyről van szó. ”

„ Ahhoz, hogy megbízz valakiben, először is önmagadban kell megtanulnod bízni. ”

„ Ha valaki érdemtelenné vált a bizalmadra, te is levizsgáztál - emberismeretből. ”

„ Méltatlan dolog (...) gyűlölködni, amikor a harc már véget ért. Akit a padlóra küldtünk, azt már nem bántjuk. Abba már nem rúgunk bele. ”

„ A gyűlölet egy olyan érzés, ami az értékek kipusztulásához vezet. ”

„ A világ legnagyobb és látszólag legmegoldhatatlanabb konfliktusai mind egy szálig a következő tételekből indulnak ki: "Hülye vagy!" "Te vagy a hülye!" "Nem, te vagy a hülye!" A megoldás (...) legtöbbször úgy születik meg, hogy fognak egy üveg pálinkát, együtt megisszák, és előre tekintenek a jövőbe. ”

„ A mérgelődésnek semmi értelme, ha az ember megteheti azt is, hogy nem mérgelődik. ”

„ A bosszú nem jó dolog. (...) Olyan, mint a politika. Vég nélkül folyik az adok-kapok, és az amúgy is rossz helyzet még rosszabb lesz. ”

„ A lét reménytelen. Sötét a szív magánya,
bár mélyén olvadt érc hevül,
de sziklarétegek zárják el, s mint a bánya,
nem mutatja, mit rejt belül.
Titkom sem él tovább, ha megszűnik személyem.
A tárna összedől, és kincsei a mélyben
maradnak menthetetlenül. ”

„ Megvolt mindene: pénz, elegáns ruhák és csillogó ékszerek. De a kemény munkával szerzett gazdagság nem hozott neki boldogságot, s nem jelentett belépőt sem a barátság, sem a szerelem köreibe. Egyedül volt, magányos és kívülálló. ”

„ Valami vinnyog... Kint vagy idebenn?
Egy gazdátlan kutya? Vagy a szivem?
Egy hang nyüszít bennem órák során át,
meg-megszakítja együgyű sirámát,
majd újrakezdi... Mért zokog vajon
e táguló s szűkülő fájdalom?
(...)
Vadállatot gyötörhet így a honvágy,
mely ketrecébe hozza zöld vadonját.
Minden árva élőlény így vonít,
ha érzi, hogy elvesztett valamit,
s legfojtogatóbb akkor lesz magánya,
amikor a sosem-voltat kivánja. ”

„ Álmos vagyok, gubbasztok egymagam,
kedvem, mint ázott zászló vászna, lóg,
sötétben őrizem az emlékedet,
mint arcképet a becsukott fiók.
Unatkozom, nincs semmi, ami bánt
és mint tanyán subát a számadó,
fülig magamra húzom a magányt. ”

„ A szeretet tragédiája, hogy semmit se szerethetsz jobban annál, ami hiányzik. ”

„ A nyelv írja a szöveget, a beszéd
szövi a szellemet. ”

„ Paradigmák,
felsejlések, bölcselet és lelkiség?
A szavak hurcolják végig
az időn az életünket.
Gondos és alapos diskurzus önmagunkkal?
"A bennünk uralkodó nem éri el a kívülállót". ”

„ Minő szerencse:
gondolat homlok mögött.
Jaj nekem, van szám! ”

„ Ne szólj hát, minek oda szó, hol egy tekintet,
egy mozdulat többetmondó. ”

„ Ó, szép szavak barokkos balzsama, -
ne hosszabbítsd a kínjaim!
A féligazság:
múló novokain.
Az egyenes beszéd,
nekem csak az a szép. ”

„ Férfiakkal mások a kölcsönhatások. Ők inkább kijelentenek, mint kommunikálnak. Többet beszélnek, mint amennyi jár nekik. ”

„ Mint felmarkolt homokszemek
Ujjaidról én
S hullasz már Te is kezemből
Látványok vagyunk
Te jégből én szerelemből
Lábnyomot hagyunk. ”

„ Én elindultam, és vissza se nézek már,
Felejts el, és soha ne gondolj rám,
Ne kérdezd, hová, ne kérdezd, miért,
Nyugtalan szív pumpálja bennem a vért. ”

„ Nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt. ”

„ Ha megpróbálok önmagam legmélyére bocsátkozni, úgy érzem, nagy bűnöket, gaztetteket nem követtem el életem során, de mulasztásokat feltétlenül, még hozzám közel álló személyekkel szemben is. Ezek a mulasztások mindaddig, míg az illetők életben voltak, nem nyomasztottak különösebben, hiszen jóvátehetők voltak vagy lehettek volna. De egy részüket sohasem tettem jóvá... amikor a hozzánk közel álló személy meghal, és vele szemben elkövetett bűneinket, mulasztásainkat többé jóvá nem tehetjük, a kisebb mulasztások is fölveszik a megbocsáthatatlan gaztettek súlyát, legalábbis az érzékenyebb lélekben. ”

„ Minden ember lelkében vannak súlyos, kimondhatatlan dolgok, melyeket szívesen rábízna másokra, de kifejezni nem tudja, mert eddig még nem sikerült megtalálni a megfelelő kifejezést. ”

„ Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi. ”

„ Csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott. ”

„ Nem csak remélni
hinni kell a jövőben:
magban hó alatt. ”

„ Tudom már, hogy érdek miatt
minden kötelék szétszakad
s nevetséges, hogy a reményből
egy kevés, a legkoldusabb
szív sarkában is megmarad. ”

„ Lesz idő, amikor az emberek azt mondják, nem élhetsz az álmaidnak, de én azt mondom nekik: soha ne mondd, hogy soha! ”

„ Az igazi áldás gyakran fájdalom, veszteség és csalódás képében jelenik meg; de ha győzzük kivárni, hamar megmutatkozik tényleges alakjában is. ”

„ Ebben a mesében részeg a herceg és ronda a királylány
De néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány. ”

„ Aki nem remélt semmit, nem eshetik kétségbe soha. ”

„ Arra a sok mindenre gondolok (...), amit tettem. És arra a sok mindenre, amit nem tettem. A hibák, amelyeket elkövettem, számomra nincsenek többé. De nem vonhatom vissza azokat a dolgokat, amelyeket nem tettem meg. ”