Legfrissebb idézetek

Az emlékezet a fölösleges dolgok raktára, afféle kamra, melyben régi cipőkkel telegyömöszölt poros kosarak, leszakadt fülű kofferok, mindenféle rongyok, ernyők, üvegek, albumok, drótok, fél pár kesztyűk alusszák álmukat, amíg végleg ki nem dobják őket. És por, por, sűrű, renyhe por, az idők pora.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt gondoltam, hogy az emlékezést kapjuk kárpótlásul a legkedvesebbért, amit elvettek tőlünk. A természet az emlékezettel kárpótol a halálért. Ez a mi nyomorúságos halhatatlanságunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet olyan, mint a háló, nem szabad túlságosan megfeszíteni, hogy a nagy súlyt is megtartsa. Ami túlságosan nehéz, csak hulljon ki, repüljön ki belőle. Különben örökös feszültségben telik el az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a jelentéktelen ostobaságokat őrzi meg híven az emlékezet. Azokon nem fog az idő. Hallhatatlanok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlék is csak emlék
a lemondások rozsdával belepték
a csendet is...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csínján bánj a múlttal!
Részeg lehetsz tőle, de
jóllakott soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahol pásztortüzek gyúlnak,
És a lángok az égbe nyúlnak,
A feledés homálya lassan elmossa a múltat!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Éles fény vetült az emlékképre: tisztán látta maga előtt a hollófekete hajú kislányt, aki valamikor volt, a kislányt, aki olyan kétségbeesetten vágyott rá, hogy legyen valaki, csak egy valaki, aki segít neki, megvédi és szereti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vagy nem is voltál más,
csak egy soha-el-nem-felejthető mosoly,
mely minden nyári alkonyatkor
a langyos szellővel s a füst illatával
meg-megkísérti emlékezetem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenteste! Karácsony! Micsoda édes zengésű szavak! Hogy megtelik a szív a rájuk való visszaemlékezésben!
Gyermekkoromra gondolok s arra a sok szép karácsonyestre, amit családom körében eltöltöttem, a viaszgyertyák fényére, a kis csilingelő csengőre, a fenyő pompás illatára, boldog, gyermeki örömömre.
De más karácsonyesték emléke sem mosódhatik el emlékeimben, olyanoké, melyekből hiányzott minden vígság, boldogság, de amelyek mégis - mindennek dacára is, megtartották varázslatos szépségüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet véges, szelektív és az emlékező akaratán kívül álló okok miatt szinte mindig tünékeny és szubjektív.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy illatról bevillan egy hangulat
Az agyamban újra él a pillanat
Másodpercek alatt ugrom éveket
Mikor minden mozgott és lélegzett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyi éven keresztül ugrált az ágyán, hogy egy délután, ugrálás közben a szemem láttára kiszakadt az ágynemű. Szállongó tollak lepték el a szobát. A nevetésünktől meg fennakadtak a levegőben. A madarakat juttatták eszembe. Tudnának-e vajon repülni, ha nem volna valahol valaki, akinek a nevetése fenntartja őket a levegőben?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Értelem nélkül üres képzelgés a fantázia, képzelőerő nélkül terméketlen az ész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi varázspálca a gyermek tulajdon elméje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megváltásban kár volna hinned,
húzódj hát barlangodba vissza.
A valóság csak meglegyintett.
Temetkezz gyötrő álmaidba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néhány ember inspirál minket, hogy merjünk álmodni. Egyesek viszont utálják, mikor nagy dolgokról álmodunk. Más álma a miénk is. Nem számít, hogy mi történik, sose hagyjátok abba az álmodozást!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne félj, ne félj!
Én itt vagyok veled.
Imádkoznak az angyalok neked,
Nem érhet baj, csukd be kis szemed,
Aludj, aludj!
Álmodjál szépeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félénkség az, amikor elfordítod a fejedet valamitől, amit akarsz. A szégyen az, amikor elfordítod a fejedet valamitől, amit nem akarsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egész életemet arra fordítottam, hogy minél kevesebbet érezzek. Nap mint nap kevesebbet éreztem. Az öregedés teszi? Vagy valami rosszabb? Az ember nem védekezhet a szomorúság ellen anélkül, hogy a boldogság ellen is ne védekezne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A normális ember tudja, hogy az őszinteség életveszélyes. Megtanulja óvni magát az érzéseitől, és közben egy kicsit el is felejti őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mire van a szívem, ha nem szeret senki?
Mire van a te szíved, ha nem tud szeretni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismét elölről kell kezdnie mindent. Nem érzett örömteli várakozást az új kezdet miatt, nem voltak csillogó reményei. Minden egyes alkalommal egyre nehezebb volt az újrakezdés, mert tovább kellett hurcolnia magával még egy kudarc ólomnehéz terhét, újabb és újabb bizonyítékát annak, hogy őt képtelenség szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a tárgyi igényeinkre készülünk fel, mert azt halljuk mindenünnen, hogy az mennyire fontos. Van, aki távozáskor is azokkal törődik, de gondolom, egy szerető kéz szorítása vagy simítása többet jelent mégis. Ott van akkor a számadás pillanata, hogy adtunk-e, kaptunk-e szeretetet, szerelmet, ráértünk-e kimutatni, mertük-e megélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak arra kíváncsi, szeretem-e, mindenki csak erre kíváncsi, nem maga a szeretet érdekli, hanem a tudat, hogy létezik a szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, azért vészeltem át minden érzelmi vihart, mert annyi szeretetet kaptam gyerekkoromban. A szüleim szeretete óriási önbizalmat adott, és soha nem fogom elfelejteni azt a rengeteg boldogságot, amiben gyerekkoromban részem volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy anya szeretete oda megy, ahol szükség van rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet nem vak
(...)
Engem fűt a Végig.
Néha meg elszállok vele az Égig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az Isteni szeretet az első, amit először érezhetünk életünkben. Az Ő szeretetét, vagy az iránta érzett szeretetet érezzük-e elsőként? Nehéz megfogalmazni, mert egészen kis gyermekként éljük át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a szeretetet nem tudja kiélni, az bizony lelki beteg lesz előbb-utóbb, független attól, hogy ez az embertársai hibájából vagy önhibájából történik. A sérült, lelki beteg ember veszélyes, valamilyen formában bántani fog másokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldog-e, aki együgyű, nem is tudom, de a gondolkodás annyira fáj, meg különben is, mire mentem valaha is a gondolkodással, melyik az a nagyszerű hely, ahová általa eljutottam? Gondolkodom, gondolkodom, gondolkodom, már egymilliomodszor gondolom ki magamat a boldogságból, de belegondolnom még egyszer sem sikerült.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jókedv olyan, mint egy villámlás, amely egy tündöklő pillanatra áttör a felhők sötét takaróján; a vidámság napfényt lop a lélekbe, és azt állandó, véget nem érő nyugalommal tölti meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kövesd a boldogságodat, és az Univerzum ajtókat nyit meg előtted ott, ahol eddig csak falak voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Találj egy helyet önmagadban, ahol ott van az öröm, és az öröm legyőzi a fájdalmat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig kiderül az örömökről, hogy kiábrándítóak.
És fájnak is. Amikor elérjük, pont akkor
nem élvezzük azt, amire áhítoztunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás