„ A tánc arról szól, hogy kivel fogsz táncolni. Ki fog felkérni? Ki fog igent mondani? Kinek leszel kénytelen igent mondani? A tánc szörnyű, mert egyszerre áll hatalmában boldoggá és rettentően boldogtalanná tenni az embert. ”

„ Bármit sodort utamba az élet,
Kipróbáltam, s még mindig élek.
Amit nem, attól sem félek már. ”

„ Az én problémám az, hogy még a különcök közé sem illek. Sehová sem illek. ”

„ Minden nap más-más ember ébred fel
bennem. (Mintha rajtam kívül)
Nem másik én a többes én-ből,
nem a képmásom, alteregóm, hanem
egy külön(b) lény, mint eddig.
Tehát nem az, aki én voltam,
de nem is az, aki lehettem volna,
abból, ami voltam valaha. ”

„ Mindenkinek előfordult az életében. Az enyémben is. A félelem pillanata. Nem fizikai, nem halálfélelem, hanem éppen az a pillanatnyi elmezavar, amely törést okoz a lélekben. A megingás pillanata. Vagy talán az önmegismerésé? De ezután azt mondja az ember; egyszer gyengének mutatkoztam előttetek, de többé soha. ”

„ Az a kis ember ott belül
ugrál, torz fintort vág, nevet;
fejedben lakik, agyvelőd
az ágya, ablaka szemed.
Ha torkod sírás fojtogatja,
s keserűséged könnybe gyűl,
szemtelen hangján felkacag
az a kis ember ott belül. ”

„ Egy testet látsz, az én testemet. Úgy beszélek róla, mintha azt mondanám: ez az én tévém, az én autóm, az én golyóstollam. Jelen esetben: az én testem... De ha azt mondom, hogy ez a test az enyém, akkor az azt jelenti, hogy én nem a testem vagyok. A testem az enyém, nem én vagyok az. De akkor ki vagyok én?... Én a gondolataim vagyok, a tapasztalataim, az érzéseim. Ez vagyok én. Én egy tudat vagyok. ”

„ Eltemet a múltam, de a leckét megtanultam.
Lehet a felszín más, de itt legbelül
Én ugyanaz vagyok, aki voltam. ”

„ Egy-egy dolog számunkra nem csupán azt jelenti, ami benne rejlik. Sokkal inkább jelenti azt, amit látni akarunk benne. ”

„ Van egy láthatatlan bíró, akit magunkban hordozunk, és akit nem lehet hazugságokkal megtéveszteni. Néma, és mégis beszél, éjjel-nappal szüntelenül halljuk, amint ítélkezik fölöttünk. ”

„ Nem lehet, hogy az ember ne váljon azzá, akinek a többiek hiszik. ”

„ Az egyéniség ott kezdődik, ahol az összehasonlítás véget ér. ”

„ Az iskola feudális társadalmában ugyanis a rangsor korán rögzül. Az ember megváltoztathatja a hajviseletét, megváltoztathatja a ruháit, megteheti, hogy miután megtanulta a leckét, nem ír jambikus pentameterben dolgozatot Julius Caesarról, vagy ha mégis, nem mondja el senkinek. Leteheti a szemüvegét és átállhat kontaktlencsére, vagy kompenzálhatja eszességét azzal, hogy nem ír házi feladatot. Sőt, nőhet az osztályban minden fiú húsz centit is, (...) a lényeg akkor sem változik: az ember ugyanaz a csúf különc marad, aki mindig is volt. ”

„ Én annak szeretnék látszani,
Aki ezt a dalt szokta játszani,
És annak szeretnék játszani,
Aki nem akar mindig másnak látszani. ”

„ Aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik, nem érdemes előre félni tőle, vagy örülni neki. ”

„ Mit ér az ész, a szellemi kiválóság, a Parnasszus magasa az ősi ösztönök és a test démonainak támadásával szemben? ”

„ Azt hiszem, kevesen tudják, mi az igazi félelem. Mert a legtöbb ember létező dolgoktól fél. De a legszörnyűbb félelem mindenek között, ha az ember olyasmitől fél, ami alaktalan. ”

„ Üvölt a szélbe: Isten nevébe!
És úgy harcol, mint még soha,
Szemben az árral,
Egy szál magában,
Hát így küzd a magyar baka! ”

„ A félelem csak akkor szűnik meg, ha megtesszük azt, amitől félünk. ”

„ Amikor az ember igazi nagy gödörben van, és mind a két oldalon egyformán sokasodnak az érvek, (...) leteszi a voksot az egyik oldalra, akkor hirtelen megnőnek a szemében a másik oldalnak az értékei. Erre átteszi oda a voksát, akkor meg az ellenkező oldal értékei nőnek meg... Amikor ilyen patthelyzet van, akkor az ember hatalmas fogak közt őrlődik. ”

„ Gyakran van úgy, hogy az embertől mást követel a törvény, és mást az erkölcs. ”

„ Hogy összecsendüljön az elfogadás,
Egy hely kellett csupán, s a kör közepén
A titok nézett körül immár, nem én. ”

„ Nincs tartósabb és csalókább valami a gyerekszerelemnél. ”

„ A szerelem veszélyes dolog; lebegés, aminek csakis hatalmas zuhanás lehet a vége, zuhanás a fájdalomba, az elhagyattatásba és magányba. ”

„ Nap szárítja csapzott tollát,
Nézi szíve választottját,
Megesküszik földre-égre,
Halálba is elmegy érte. ”

„ A legtöbb divatos házasságban a szerelem tüze lassanként szeretetté csendesedik. Miután a kapcsolat szentesíttetett, az eskük elhangzottak, és az esküvői torták jóízűen elfogyasztásra kerültek, a szenvedélyes pillantások jogot nyernek arra, hogy átadják helyüket a barátságos tekinteteknek, és az egykor hevesen verő szívek is kényelmesebb, kellemesebb ütemre lassulnak. ”

„ A szerelemnek nincs kora. ”

„ Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak. ”

„ Közértben is tetszel,
és ahogy a sort kivárod,
de a legjobban tetszik, hogy
velem van tele az álmod,
hiába is próbálom, már
nem fogom megbánni,
téged kell az életem
legvégén is majd látni. ”

„ Te vagy a legszebb ajándék,
amit valaha kaptam,
tán jobbat érdemelsz,
de neked én maradtam.
Csak nézem az arcod,
ahogy melletted fekszem,
talán nem vagyok jó,
de hidd el, nagyon igyekszem. ”

„ Bántani én nem akarlak,
szavaimmal betakarlak,
el-elnézlek, amíg alszol.
Én sohasem rád haragszom,
de kit bántsak, ha nem téged,
az én vétkem, a te vétked,
mert akarva, akaratlan,
halálom hordod magadban. ”

„ Életemben csak egyszer szerettem.
Bármit gondolsz, hát gondold, kedvesem.
Nem választ el minket bánat, sem harag,
Csak ásó, kapa, nagyharang! ”

„ Már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak. ”

„ Gondolataimba az őszi szellő
Belesimogat, s Téged nézlek, Kedves,
Fényben izzó behunyt szemhéjam alatt. ”

„ Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába. ”