„ Az emlékezés az, ami elválaszt bennünket embernek. Mi vagyunk az egyetlen faj, aki foglalkozik a múlttal. Az emlékeink hangot adnak nekünk. Tanúskodnak a múltról, hogy mások tanulhassanak belőle, hogy ünnepelhessék sikereinket, és figyelmeztetve legyenek a hibáinktól. Sokféleképpen értelmezhetjük törékeny létezésünket, sokféleképpen adhatunk neki jelentést, de az emlékeink adják meg a célját, és adnak hozzá összefüggést. Itt találhatjuk az elképzelések, félelmek, szerelmek, megbánások egyéni tárházát. ”

„ Mindenkinek van a múltjában olyasmi, amit szégyell. Az a legokosabb, ha azt elfelejtjük. ”

„ Néhány röpke óra alatt micsoda távolságokat képes bejárni az emberi elme! ”

„ Álmainkban olyan világban járunk, ami csak a miénk. ”

„ Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad. ”

„ Kívánságunk teljesülése gyakorta átok, míg a sóvárgás csak kellemetlen. ”

„ Ott, éppen ott, ahol a fájdalom a legsúlyosabb, a belénk fúródó fájdalom hegyén, nekem úgy tűnik, ott lakozik a vigasz is - csakis ott, és nem másutt. ”

„ Élet, édes, nagyszerű, felejthetetlen élet! Nem távozhatsz már tőlem. Magamban őrizlek. Sose gondoltam, sose reméltem, s íme, magamban viselem. Ott heverünk óriási tenyerén, és az élet futott, futott velünk, sokan nem érkeztünk meg sehova, minden elmúlt, mindennek vége. De valami megmaradt. Nem minden lábnyomot nő be a fű, nem illan el minden sóhaj. Én maradok. És ő is marad. ”

„ Sötétség nélkül nem létezik a fény sem. ”

„ Azt mondják: hol szorít a cipő, nem tudja más, csak a viselő. ”

„ Krisztus szavaiból csak olyan lelkiismereti szabályokat olvastam ki, amelyeket magam is ösztönösen követni próbálok. ”

„ A mai bolond világban semmivel sem szabad takarékoskodni, legkevésbé az érzelmekkel! Az érzés ráadásul, a pénzzel ellentétben, sohasem fogy ki; minél jobban tékozolja az ember, annál több lesz belőle. ”

„ Van érzés, amelyet az ember nem tud osztályozni, címkézni, amelyet nem tud elzárni lelke valamelyik fiókjába, mert sokkal nagyobb, hatalmasabb, dúsabb, mint az ember maga... van érzés, amely elborítja az embert, mint egy nagy távol-keleti árvíz, az ember fuldoklik benne és néha görcsösen megkapaszkodik régi élete valamelyik roncsában... Nemcsak a boldogtalanság, a nagy boldogság is hajótörés... ”

„ Az igazság sokszor fájdalmas, keserű, gyötrő. S ilyenkor nehéz szeretni. ”

„ Ahogy egy hullám, úgy egyetlen érzelem sem képes sokáig megtartani egyedi formáját. ”

„ Akik igazán szeretnek, mindig velünk vannak. Megtalálhatod őket odabent! ”

„ A szeretet igazságtalan. A szeretett lényt soha nem érdemeiért szeretjük. Szeretjük, és kész. ”

„ Csak azokat szeretjük igazán, akik alkatunk mélyéhez tartoznak. A többi - merő keresés, ügyetlen erőlködés, akármilyen sok helyet foglalnak el az ember életében. Üresjárat. ”

„ Az a férfi, aki nem visz virágot az asszonyának, nem is ember, mert a virág olyan, mint egy mosoly, az emberek pedig mosolyogjanak egymásra, ha szeretik egymást. ”

„ Ha a családunkat nem szeretjük, akkor vajon kit szeressünk? ”

„ A szeretetüket használta fel ellenük, és ez így megy minden nap, szerte az egész világon. ”

„ Szeretném, ha egyszer én lennék a nap,
Világosságot hoznék, újra látna minden vak,
Felmelegíteném az átfagyott, kihűlt testeket,
Mosolyt csalnék, felvidítanám az elborult lelkeket.
Szeretném, ha egyszer madár lehetnék,
Ha lenne két szárnyam és repülhetnék,
Útra kelnék szabadon, amire mindig vágytam én,
Fent a magasban, ahol tényleg kék az ég. ”

„ A boldogság nem nyugalmi állapot, hanem vágtató iramú kalandregény és a nő, aki előállítja, maga is kalandornő, mézes madzaggal csalogat bennünket és mi mohón, eltorzult halszájjal kapunk utána és sokáig hétrét görnyedünk, fetrengünk a szenvedéstől, mert nem fér a fejünkbe, hogy annak, amit érzünk, semmi sem felel meg a külső, tárgyi valóságban. ”

„ Az alázat hasznos a fönnhéjázóknak, akik rászorulnak a korbácsra. De én a régiekkel tartok, akik megmérkőztek az istenekkel a boldogságukért. ”

„ Az öröm mindig segít rajtunk, akkor is, ha teljes a sötétség, mert a sötétséget elűzi a fény. ”

„ Tudom, a fájdalomnak tépett arca van,
Azt nézzük unos-untalan mindannyian. ”

„ Már ismerem az emberi
viszonylatok
koordináta rendszerét
az érdekek bonyolult szövevényét
érzelmek tarkabarka mértani
alakzatainak
felívelését s mélybezuhanását -
és egyre szomorúbb leszek. ”

„ A szomorúság vastag kérge vesz körül, szenvedek, és nem tudom elegánsan titkolni a szenvedésemet, inkább túljátszom, nem ripacskodásból, hanem velem született, eredendő hűségből. Borzasztóan félek, hogy begyógyul a sebem, hogy kialszik bennem az érzés, amely kínoz és éltet, ragaszkodom hozzá és nem engedem behegedni a sebet, vájkálok benne, hogy friss maradjon. ”

„ Még fiatal vagyok, annyira igazságtalan, hogy belezavarjon bármi is az én tiszta és világos életembe! Nem akarok tapasztalt lenni, nem akarok elfásulni, elhasználódni, megöregedni. Ki ment meg engem? ”

„ Szólhatsz rám, még talán szót is fogadnék,
Még vár rád a pillanat, most át kell éld,
Azt a percet, ami többé nem jön el,
Nincs kivétel, nem cserélhetsz senkivel.
Hidd el, már félni nem muszáj,
Folytatnod kell, hiába fáj. ”

„ A csalódás a legfájdalmasabb tapasztalat, nemcsak a személy miatt, akiben csalódtunk, hanem főképp azért, mert megsebesült bennünk a tisztelet vágya. ”

„ Újra egy generáció lehanyatlóban,
Kik életet adtak másoknak és reménykedtek az újban,
A valós szenvedések, miket átéltek,
Az újaknak már csupán filmek. ”

„ Álmodj velem nagyot bátran,
Helye van a nagyvilágban, nézd,
gyere nézd!
Írjunk együtt legendákat,
Híre majd az égig száll,
Ha kész az egész. ”

„ Léphetsz egyformán, mit is vársz?
Álarcodban már alig látsz.
Élhetsz egyformán, hiszed még,
De értsd meg, holnap már ez nem elég! ”

„ Változni kell. Életünk végéig változni kell. Nem félni se kockázattól, se sebektől. ”