Legfrissebb idézetek

A test erős marad, ha a szív küldetést kapott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Menj, küzdj az álmodért,
Minden vágyadért, mi benned él.
Győztes lesz a harc,
Ha nincs több hátraarc,
Végül majd tiéd, miért szívből küzdenél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gondolkodni kezdtem azon, mi is az, ami a pályaválasztásnál számít, és rájöttem: pontos elképzelés arról, milyen feladatot szánsz magadnak a társadalomban (...) Valószínűleg nem ragaszkodsz valamihez, ha nem vonz elég erősen, s valószínűleg nem leszel büszke a foglakozásodra, hacsak nem adsz bele apait-anyait. Lehet a világ kíméletlenebb, mint én hiszem, de nem végezhetek jó munkát, ha nincs benne a szívem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rohanj és táncolj, és ugrálj, és üvölts!
Vagy csinálj bármit, csak lássam rajtad, hogy élsz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne légy ma ez,
holnap emez,
s jövőre ismét
mást szemezz.
Érc légy, mely
mindig egy marad,
ne törmelék - dirib-darab.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy csak egyszer élsz,
de tiéd lehet, bármit kérsz.
Ha szabad vagy, és szállni se félsz,
csak tépd le a láncot, és célhoz érsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyönyörű az, ha az ember célba lát
S eléri azt, tűzön-vízen át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Holnaptól az élet lesz
a káros szenvedélyem.
Megteszek majd mindent,
amit nem mertem még régen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rajzolni annyi, mint utat törni egy láthatatlan vasfalon át, amely elválasztja azt, amit érzel, attól, amire képes vagy. És hiába ütöd akármilyen erővel a falat, azzal nem érsz semmit. Lassan, türelmesen, reszelővel kell átvágnod magad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legkisebb és a legnagyobb dologban egyformán csak konoksággal, elszánt akarattal érhet el valamit az ember. (...) Újból és újból nekivágok, nem törődöm vele, meddig tart, mennyi erőfeszítésbe kerül, de elérem, amit akarok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Féltve őrzött álmunk mindig visz tovább,
Megtart, mint egy háló, ringat, hogyha fáj.
Néha majd az úton zsákutcába érsz,
De közben annyi újat átélsz és remélsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan hosszú út a földön, amit meg ne tenne az ember, ha igazán akarja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életkor csak egy szám. Az érettség egy választás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokféle tűzzel találkozunk életünkben. Ilyenkor megmérettetünk, mert szembe kell néznünk a félelmeinkkel. De többnyire nem égünk meg .

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon régen minden olyan könnyen ment,
Éreztem, merre volt a fenn és lenn,
Sokszor volt már, hogy eltévedtem, elbuktam,
De túléltem, nem adtam könnyen el magam,
Nyertem már háborút, csatát, folytattam úgy is, hogy ha fájt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon, poklokon, tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem csupán csak egy véletlen,
Hogy más kidőlt, de te életben,

És írod át, amit írt az életed rád.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármilyen gazdag is vagy, ha meghalsz, a pénzed nem jelent semmit. És mit ér a státusz, a hírnév, ha senki nem áll melletted? Más szavakkal: a pénz és a tekintély nem feltétlenül kellenek ahhoz, hogy tartalmas életet élj. Mi az hát, ami valóban számít nekem? Könnyű kérdés volt. Tenni valamit másokért, a társadalomért. Törődni a többiekkel. Megérteni és megértetni magunkat annyi emberrel, amennyivel csak lehet. Egyik sem könnyű dolog, de tudtam, ha elérem céljaimat, büszkén mondhatom, hogy boldogan élek. A lényeg: meg kell tanulnom magasra értékelni önmagam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindegy, hogy ki mászta meg elsőnek a hegyet, elég, ha az illető maga tudja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te azt az embert csodálod, aki felér a csúcsra; mi azt, aki lent hagyja önteltségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek hinnie kell másokban, hogy magában hihessen. Az embernek szeretnie kell valakit vagy valamit áldozatkész szeretettel, hogy önbecsülése tétlen önszeretetté ne fajuljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Voltam már lenn, és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindentől.
Keserű a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előítéletekkel teli ember vagyok, ezt vállalom, de nincs szándékomban megváltozni. Sokszor kíméltek meg ezek az előítéletek mind üzleti, mind személyes téren. Nálam bizonyítania kell annak az embernek, aki azt akarja, hogy kedveljem. Ilyen vagyok. Nálam semmi sincs ingyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelemben nincs érzékem az értelem vonzóereje iránt, nem szeretem az okos nőket. Az ágyban egyedül akarok lenni a szenvedélyemmel, nincs szükségem szemtanúkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miközben tovább kutatjuk önmagunkat, válaszokat keresünk mindenütt. A természetben, istenben, a tragédiákban, melyeket talán sosem értünk meg. Egy vágy hajt bennünket. Egyetlen cél lebeg a szemünk előtt, megtalálni földi létünk célját. Nem törődünk a következményekkel, megromlott barátságokkal, még azzal sem, hogy az ördöggel kell szövetkeznünk érte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miközben önmagunkat kutatjuk, rátalálunk magunkban valami újra. Valami rejtett dolog megmutatkozik, amiről addig sejtelmünk sem volt. Valami, ami meglep minket, ám a felfedezésünk napján felmerül a kérdés is, miféle emberek vagyunk? Vajon a hős, vagy a bennünk bujkáló gonosz győzedelmeskedik végül?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy én romantikus, neurotikus, idillikus vagyok, ezt ugyan bevallottam már, de megismétlem - a felnőttek miatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember fiatal korában állandóan kénytelen szembesülni a számtalan hasonlósággal, ami közte és az apja között van - a tulajdonságaival, amik ugyanúgy megvannak benne is. Szembe kell nézni velük, meg kell próbálni megérteni és amennyire lehet, helyükre tenni őket. Mindannak, aki vagy, ötven százaléka megvan az anyádban, a másik ötven pedig az apádban, te magad teljes egészében benne vagy kettőjükben - minden tulajdonságoddal együtt. És láthatod, ők mire mentek velük. Ezért nagyon fontos, hogy alaposan megismerd a szüleidet. E nélkül, azt hiszem, én se tudtam volna tisztába jönni magammal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van a jó és a gonosz. Helyes és helytelen. Hősök és gonoszak. Ha bölcsességgel vagyunk megáldva, olykor megláthatjuk a kettő közti résen a kiszűrődő fényt. Csendben várjuk ezt a pillanatot, amikor megértjük, amikor értelmetlen létünk értelmet nyer, és célunk felsejlik előttünk. Aki elég erős az őszinteséghez, arra saját képmása fog majd akkor visszatekinteni. Magunk teszünk tanúságot az élet kettősségéről. Hogy mindegyikőnk képes sötét -, és fényes tettekre is. Jóra és rosszra. Bármire és mindenre. Hogy sorsunkat, ahogy felé masírozunk, megváltoztathatják a döntések, amiket hozunk, a szeretet, amihez ragaszkodunk, és az ígéretek, amiket betartunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkiben van fény és némi sötétség is. A kérdés az, hogy melyik részre hallgatunk. Az jellemez minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha élünk azzal, mi bennünk rejlik, lehetőségeinknek semmi sem szab határt. A jövő kilátásokkal teli. A jelen pedig reménykedéssel. De ha megtagadjuk ösztöneinket, és harcolunk legbelsőbb vágyaink ellen, minden kiszámíthatatlanná válik. Hová vezet mindez? A változásoknak mikor lesz vége? Ez az átalakulás áldás? Vagy átok? Azok számára, kik rettegnek attól, mi rájuk vár, a legfontosabb kérdés: tudunk-e valaha változtatni azon, amik vagyunk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem akarok érdekes lenni,
csak egyszerű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Attól féltem, hogy ha négy évig azt csinálom, amit mások mondanak, a végén úgy jövök ki a színiakadémiáról, mint egy Toyota a futószalagról - beszabályozva, akár egy robot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne is remélj, soha nem leszek más!
Ez egy örök nagy utazás.
Ahogy jövök, úgy megyek tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába kéred, nem változom meg,
Ilyen vagyok, más nem leszek!
Ne szólj rám, ne változtass meg,
Nem akarom, hogy irányíts, nem engedem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás