„ Inkább szenvedek, ahogy korábban szenvedtem, amikor elhagytak azok, akiket szerettem. Inkább nyalogatom a sebeimet, ahogy máskor is tettem. Egy ideig még gondolok rá, megkeseredek, és halálra untatom a barátaimat, mert képtelen leszek másról beszélni, mint arról, hogy elhagyott a feleségem. Majd megpróbálom megmagyarázni, mi történt, éjjel-nappal csak azzal foglalkozom, hogy újra meg újra átgondoljak minden pillanatot, amit együtt töltöttünk, a végén pedig arra a következtetésre jutok, hogy igenis rossz volt velem, velem, aki mindig csak arra törekedett, hogy neki jó legyen. Aztán lesznek más nőim. Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább. Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen és fog is még történni, ebben biztos vagyok. ”

„ A valóságban egy szerelemnek lehetségesnek kell lennie. Lehet, hogy nem talál azonnal viszonzásra, de csak akkor képes életben maradni, ha legalább van rá remény - bármilyen távoli is -, hogy meghódíthatjuk a szeretett lényt. ”

„ Amit elképzelünk, arról soha nem szabad lemondani. ”

„ Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned. ”

„ Az egyetlen, ami emberi: szerelemmel szeretni, értelem és remény nélkül, talán éppen a reménytelenséget űzni. ”

„ Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom. Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatot követel tőlünk. ”

„ De akkor is remélek egyre, hogyha

még újra éj jön s újra éj az éjre,

átfázom, átvirrasztom álmodozva. ”

„ Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény. ”

„ Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem. ”

„ Bánat is érhet még, harag is, de borúra derű jön:

minden felragyogó napod úgy vedd, mint az utolsót. ”

„ Földiekkel játszó

Égi tűnemény,

Istenségnek látszó

Csalfa, vak Remény! ”

„ A reményeid, álmaid és törekvéseid jogosak. Megpróbálnak felemelni a felhők fölé, a viharok fölé, csak hagynod kell. ”

„ Nem szabad hagynunk, hogy a félelmeink visszatartsanak a reményeink követésétől. ”

„ Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig. ”

„ Amikor azt mondod: "Feladom!", gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: "Egek, micsoda lehetőség!" ”

„ A remény egy esemény óhajtásának összecserélése ennek az eseménynek a valószínűségével. ”

„ Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra - amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé. ”

„ Ha kiszolgáltatottnak érzed magad, azzal lemondtál önmagadról. Azzal ki is szolgáltattad magad. Akkor már nem vagy szabad ember. ”

„ Nem tudod, milyen érzés, amikor az ember csapdában van, beragad az életébe, reménytelenül. Próbálkozni, keményen próbálkozni és soha... soha nem érni el semmit. ”

„ Sötétítőn fák
árnyéka lebeg és én
el vagyok veszve. ”

„ Egy hajó vagy a tengeren, de nem tudsz kikötni,
Mert megrágott a rendszer, de elfelejtett kiköpni. ”

„ Gyakran mindent elkövetünk, hogy a világ elől eltitkoljuk a kiszolgáltatottságunkat, és ehhez komoly színjátszásra van szükség. ”

„ Ha elfogynak a kérdések, akkor nem csak a válaszok fogynak el, hanem a remény is. ”

„ Aki feladja a reményt, az életet adja fel. ”

„ A remény (...) a legkegyetlenebb dolog a világon. Még a halál is jobb nála. Amikor az ember meghal, a fájdalom véget ér. De a remény az egekbe emel, hogy aztán még magasabbról zuhanjunk a földre. A remény gyengéden cirógatja a szívet, majd hirtelen darabokra zúzza. Újra meg újra. Sosem hagyja abba. Ezt teszi az emberrel. ”

„ Tovább nem ámitom magam,
nincsen ki megsegítsen,
nem vált meg semmi szenvedés,
nem véd meg semmi isten. ”

„ Nem kell naplemente
az őszi kertbe` a
puha plédek alatt.
A megfékezett tébolyból
csak mélyülő csend marad,
ami rád telepszik, majd maga alá gyűr,
hisz úgyis mindegy neked.
Inkább lágyan összeroppansz,
mert kitörni nem lehet. ”

„ Bárhová indulunk, az út vége ugyanaz lesz. Csodák pedig nincsenek. ”

„ A természet nem hagyja magát, és végleg elrontja azt, amit eleve hibásan készített. Csinálhat mindenki, amit csak akar. ”

„ Az ember többnyire nem egy összegben, hanem kis lépésekben adja fel az álmait. ”

„ Ha elszáll majd a legutolsó álom,
amelyben hittünk még egy kis nyarat,
s a napsugár is messze költözött:
reménytelen, nagy hómezők fölött
nekünk mi marad? ”

„ Amire legjobban vágyunk az életben, azt sohasem kaphatjuk meg. Egyszer megpillanthatjuk, de sosem lesz részünk benne. ”

„ Meghajszolt állat, elbotlik a test,
az értelem kibúvókat keres,
de míg lendülne hajdan büszke szárnya,
belátja már, úgyis minden hiába. ”

„ Nem merek semmit sem remélni. Megelégszem azzal, hogy félreteszem az érzéseimet a későbbi reményhez! Az idő majd megmutatja, melyekben van ott a remény folytatása, és melyektől kell megválnom. ”

„ Attól remegsz, mi nem jön, és
mit el sosem veszítsz, azt kell folyton siratnod. ”