„ A nagy ember elméletekről társalog, az átlagember dolgokról, a kisember pedig a borról. ”

„ Jobban szeretem a Facebookot a valódi emberekkel folytatott társalgásnál, mert itt nem kell megvárnom, hogy valaki befejezze a mondandóját, mielőtt valami bárgyú, irreleváns megjegyzést tennék. ”

„ Mindketten utálják a határozott "igent" és a megfellebbezhetetlen "nemet", a titokzatosság teljes hiányát, mely az angol szavakból árad. Szükségük van a sejtelmességre, a homályosságra és a félhazugságokra, amelyeket nem hisz el ugyan senki, de az álmok varázsával telítik a társalgást... ”

„ Az ember, akit jogosan neveznek beszélő állatnak, az egyetlen faj, amelynek fennmaradásához társalgásra van szüksége... A szerelemben a társalgásnak majdhogynem fontosabb szerep jut, mint bármi másnak. Minden érzelem közül a szerelem a legbeszédesebb, és nagyrészt kizárólag beszédességből áll. ”

„ A házasság furcsán elnémítja a bensőséges megnyilvánulások bizonyos fajtáit. Majdnem minden házasságban élő ember tapasztalta már, milyen megdöbbentő dolgokat tud mondani a társa egy kerti partin egy idegennek. A hétköznapok sodrában nehéz gondolatébresztő, mélyenszántó társalgást folytatni. ”

„ Testi és lelki szerelem? A költők mindenkor tudták, hogy a kettő egy, hogy a leglégiesebb szerelem se vetheti el a test szótárát, az egyetlen szótárt, mellyel a szeretők egymással és testetlen elragadtatásukkal társaloghatnak. ”

„ Aki élt már egyedül, tudja, milyen természetes dolog a a magánbeszéd. A lenyelt szavak marják az embert. Megkönnyebbülünk, ha kikiálthatjuk kínunkat. Aki egyedül hangosan beszél, mintegy a bennünk lakó Istennel társalog. ”

„ A legnagyobb örömök mindig váratlanul lepnek meg minket. Mint a véletlenszerű séta, a rögtönzött látogatás, a beszervezetlen utazás, a keresetlen társalgás vagy ismertség. ”

„ Figyelmesen körbejárjuk az épületet. Dísztégla-berakásos és lambériás falú szobákban, boltíves átjárókban lépdelünk. A régies ablakok előtt álló, dúsan párnázott padok a múltról mesélnek. Amikor az embereknek még volt idejük élni, ezeken ülve társalogtak, olvastak vagy elmélkedőn néztek kifelé a kertbe, engedvén, hogy átjárja őket a fény, az érzés, a gondolat. A hajdaniak megélték érzelmeiket, mi már csak menekülünk előlük. ”

„ Annyi minden van, amit nem mondanánk ki, ha előbb meggondolnánk. Fene sok minden van, amiről azt hisszük, hogy társalgás, pedig csak szócséplés. ”

„ Talán az a legjobb társalgó a világon..., aki hozzásegíti a másikat, hogy az beszéljen. ”

„ A mai világban nehezen veszünk tudomást a csendről. Az űrt mindig kitölti a tévé, a rádió, esetleg egy autóduda hangja, vagy egy üres, semmitmondó társalgás. ”

„ Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni. ”

„ Szegények és gazdagok sohase lehetnek egymáshoz őszinték. (...) A szegény ránéz a gazdagra, s ezt gondolja: "Jaj, de gazdag vagy te". A gazdag ránéz a szegényre, s ezt gondolja: "Jaj, de szegény vagy te". A szegény belül, a lelke mélyén így kiált a gazdag felé, teljes meggyőződéssel: "Adj pénzt, adj pénzt". A gazdag belül, a lelke mélyén, így kiált a szegény felé, éppoly meggyőződéssel: "Nem adok, nem adok". Minthogy erről nem beszélhetnek, társalgásuk folyton elakad. ”

„ A társalgás mindig veszedelmes, ha az ember el akar titkolni valamit! ”

„ A rokonszenves vagy ellenszenves, pompás vagy szegényes lakások éppoly vonzók, vendégmarasztalók vagy taszítók lehetnek, mint lakóik. Megpezsdítik vagy ellankasztják a szívet, felélénkítik vagy elbágyasztják a szellemet, felszabadítják a szót az emberben, vagy kedvét szegik a társalgónak, felvidítják vagy lehangolják, valami megmagyarázhatatlan vágyat ébresztenek a vendégben, hogy megüljön vagy elmeneküljön. ”

„ A hang nem beszédre való. Az ember szívével és gondolataival fejezi ki magát. Ha a beszédet fecsegésre használjuk, szétszórjuk magunkat apró-cseprő, felületes társalgásokban. A hang éneklésre, ünneplésre, gyógyításra szolgál, és csak arra méltó. ”

„ Félünk, hogy szívünket feltárva elárulnók az igazságot s ezzel megbántanánk valakit, félretesszük hát ezeket a gondolatokat s engedjük, hogy a társalgás céltalanul hányódjék-vetődjék hétköznapi tárgyak körül. Némelykor meg éppen színházat játszunk és sóhajtozunk, vagy kiáltozunk, hogy gondolatainkat eltakarjuk, úgyhogy fülünk, szemünk, szájunk és orrunk nem a miénk többé s haragunk, örömünk, nevetésünk és megbotránkozásunk nem őszinte. Ez a társadalom megállapodott szokása s nem lehet változtatni rajta. ”

„ Bennem valóban nincs meg a tehetség, mint némely emberben, hogy könnyedén el tudjak beszélgetni olyanokkal, akiket még sohasem láttam (...). Nem tudom megütni társalgásuk hangját, nem tudok annyi érdeklődést mutatni ügyeik iránt, mint azt gyakran látom másoknál. ”

„ Ezek a férfiak, akik olyan erősek és magabiztosak voltak a munkahelyükön, ahol egész nap alkalmazottakkal, vendégekkel, szállítókkal, előítéletekkel, titkokkal, rossz hozzáállással, képmutatással, félelemmel és elnyomással volt dolguk, este a bárban kötöttek ki, és nem esett nehezükre háromszázötven svájci frankot fizetni azért, hogy éjszakára kivetkőzhessenek önmagukból. „Éjszakára? Ez azért túlzás, Mária. Valójában csak negyvenöt perc az egész, és ha még azt is beleszámoljuk, hogy le kell vetkőzni, el kell játszani némi hamis gyengédséget, egy kicsit felszínesen társalogni is kell, a végén pedig felöltözni, akkor a tulajdonképpeni szexre igazából mindössze tizenegy perc jut." Tizenegy perc. A világ egy olyan dolog körül forog, ami csupán tizenegy percig tart. ”

„ Mondd csak, miért nem tanítják a a férfiak és nők egymáshoz való viszonyát az iskolákban? Egészen komolyan kérdezem ezt, nem tréfálok. Végre is, legalább olyan fontos ez, mint hazánk hegy- és vízrajza, vagy a helyes társalgás alapszabályai. Legalább annyira ezen múlik az emberek lelki nyugalma, mint a becsületen vagy a helyesíráson. Nem gondolok én semmiféle frivol tantárgyra... Arra gondolok, hogy értelmes emberek, költők, orvosok, idejében beszéljenek az emberekhez az örömről, a férfiak és nők együttélésének emberi lehetőségeiről... Tehát nem a "nemi életről", hanem az örömről, a türelemről, a szerénységről, a kielégülésről... ”

„ A szavak társalgássá válnak, és akivel társalog, annak társává is válhat az ember. ”

„ Az egyedül kirándulás másfajta terápiát nyújt, mint a csoportos. Ha barátokkal vagy családdal van az ember, akkor alkalmazkodik a többiek ritmusához, gondolatait alárendeli a társalgásnak. Egyedül sokkal eredetibb az élmény. A gyaloglás felveszi annak a ritmusát, ami az ember fejében lejátszódik. Még jobb, ha olyan helyen jársz, ahol még soha nem voltál azelőtt. Távol a kedves helyek befolyásától a gondolatok teljesen váratlanul pattannak ki a semmiből, szabadon cikázhatnak gondok, ambíciók, aggodalmak és szerelmek között. Kulcsfontosságú, múltbéli jelenetek hívatlanul újra fókuszba kerülnek. Erős érzelmek futnak végig rajtad újból, majd egyszerre csak anélkül, hogy észrevennéd, ott állsz a világ tetején. ”

„ Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát,
akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal? ”

„ Kiben mi lakozik, annyiban számíthat valakinek. Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestül. Némelyeknek csak homlokzatuk van, mint a befejezetlen házaknak, amelyek továbbépítésére nem volt már pénz: a bejárat palotát mutat, a lakás vityillót. Nincs bennük semmi, ami megállásra késztetne, vagy minden nyomban megáll: az ember éppen csak köszön nekik, azzal vége a társalgásnak. Nagy bólogatva jönnek, mint a szicíliai lovak, aztán némán megállanak, mert a szó hamarabb elapad ott, ahol gondolat nem táplálja. Az ilyenek könnyen megtévesztik a hozzájuk hasonlóan felületes látásúakat, de nem az éles elméjűt, aki beléjük néz és ürességet talál, elrettentő például az okosoknak. ”

„ Az igazi szent a nép között járkál, azzal eszik és alszik, és a piacon ad és vesz, és megnősül, és a társalgásban részt vesz - és Istent soha, egyetlen pillanatra sem felejti el. ”