„ Tévedés, hogy a múlt "messze" esik, "távol van". Közeli, mint a kihűlt szerető, aki újra s újra fölmelegszik és megint mindenre képes. A múlt mai csoda, amit holnap ismerek meg s teszek magamévá. Mégis úgy élünk, mintha ismerhetnénk a jelent nélküle, s lehetne így is álmunk a holnapról. ”

„ A dolog akkor kezdődik, amikor az ember még fiatal. Csupa olyat hall, ami nem igaz. Azt kívánják tőle, hogy higgye el: az ember önmagában érték, a személyisége szent, képességei határozzák meg, meddig mehet el, mit tehet, hol, micsoda díjakat nyerhet. Mindehhez csak erőre, bátorságra és becsületre van szükség. Szép mese. Lenyűgöző. Legfőképp azoknak, akiknek nincs semmijük. Mert azok korán megtanulják, mint ahogy szüleik is megtanulták. El kell hinniük, tehát elhiszik. ”

„ Ha valaki felajánl neked egy csodálatos lehetőséget, és nem vagy benne biztos, hogy élni tudsz vele - mondj igent! Mert később már tudni fogod, hogyan járj sikerrel. ”

„ Az első dolog, ami leköti figyelmünket, ha egy gyermek szemébe nézünk, az ártatlanság: a csodálatos képtelenség a hazugságra, álarc viselésre és hogy másnak mutassa magát, mint ami. Ebben az értelemben a gyermek pontosan ugyanolyan, mint minden más a Természetben. A kutya az kutya, a rózsa rózsa, a csillag pedig csillag; minden egyszerűen az, ami. Csak a felnőtt ember képes arra, hogy másnak mutassa magát, mint ami. ”

„ Tudjátok, hogy a természet mitől oly csodás? Mitől színes, élő, csupa-csupa gyémántragyogás? Ki segít az összes lénynek úszni, szállni, lépni, repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen? Van kedved kilesni? Mindez a tündérek műve, az ő apró kezük munkája. És ha egy kisbaba felnevet, új tündér kap szárnyra. ”

„ A szerelem olyan, mint a hajnali mezők tündérvilágot idéző ködpárái, melyek közeledtünkre egyre inkább eltűnnek szemeink elől. A tündérek és a csodák nem szeretik az indiszkréciót. ”

„ Szép volt, mint egy rét, ha átsuhan rajta a szél. Az élet lüktetett benne... A régi, érthetetlen, megfejthetetlen talány. A parányi magban megvan már az egész fa gyökerestül, lombostul, koronástul, ahogy majdan virágba borul egy szép áprilisi napon. Egy szerelmes éjszakából, egy csepp plazmából bontakozott ki ez a két váll, ez a szem, ez az arc és újabb csoda, hogy milliónyi lény közül éppen vele kellett találkoznom... Annak a csepp plazmának már megvolt a rendeltetése, hogy évek múltán felém jöjjön. ”

„ A szerelem az a heves vágy, hogy megosszuk az életünket egy másik emberrel. Olyan emberbe szeretünk bele, akit csodásnak tartunk. Ez az egyén értékeinek legmélyebb elismerése, és hogy őbenne testesül meg az, amit a legtöbbre értékelsz az életben. ”

„ Az első gondolat az, hogy amikor az ember beleszeret valakibe, akkor tulajdonképpen azon jó és rossz tulajdonságaiba szeret bele, amik a saját származási családjában el vannak nyomva. Ezek a tulajdonságok a rózsaszín ködön át csodálatosnak tűnnek. Ezek köztünk különbségek. Ő ilyen, én meg olyan vagyok. Pont azért vonzódom hozzá, mert az, amilyen ő, belőlem hiányzik. Később azonban ez a tulajdonság elkezd ijeszteni, taszítani, irritálni. A fő gondolat az, hogy a társunk épp azokra a tulajdonságokra tereli a figyelmünket, amelyekben mi magunk nem vagyunk eléggé kidolgozva. Ha ezeket a tulajdonságoktól, értékektől magunkban rettegünk, elutasítjuk, akkor később az ilyen tulajdonságokkal bíró párunkat is el fogjuk utasítani. ”

„ Ha tudnánk egymás titkait, micsoda békére lelnénk! ”

„ Nézd meg magadat ajándékozás közben. Hogy is mondtad? Érdek és elvárás nélkül adsz, nem vársz viszonzásul ajándékot, mert neked a másik öröme az öröm... igen, te valóban nem ajándékot vársz viszonzásul, hanem a másik ember örömét. S ez talán még rosszabb, mint ha egy vázát vagy nyakkendőt kérnél cserébe, mert azt az embert, akinek meglepetést szeretnél szerezni, belekergeted a hazugságba. Hiszen mi is történik? Odaadod a csomagot, és lesed, hogy mennyire örül az ajándékodnak. Még mondani is szoktad: "Nyisd már ki, hadd lássam az arcodat!" A szerencsétlennek azonnal görcsbe rándul a gyomra, és miközben a csomagot bontogatja, lehajtott arcán már a mosolyt gyakorolja, mert tudja, hogy meg kell felelnie az üzletnek: ajándékot adtál, amiért neki cserében örülnie kell. (...) Az örömszerzés csodáját tönkreteszed az öröm elvárásával. ”

„ Maga az élet a legcsodálatosabb tündérmese. ”

„ Az a boldogság, hogy a másikat boldoggá tesszük, a gondolat, hogy velünk olyan csodálatos pillanatokat él át, amelyekben nélkülünk nem lett volna része, hogy fényt vittünk az életébe, ahogy ő is a miénkbe. ”

„ Ha nehezünkre esik is, de csodálnunk kell a méhkirálynő kegyetlen, ösztönös gyűlöletét, amellyel születésükkor elpusztítja a kis méhkirálynőket, a tulajdon lányait, vagy pedig a küzdelemben ő maga pusztul el. Nem vitás, hogy ez előnyös a közösség számára. Anyai szeretet vagy anyai gyűlölet, noha szerencsére utóbbi a ritkább - a természetes kiválasztás kérlelhetetlen elve szempontjából egyre megy. ”

„ Arról se feledkezz meg, hogy minden szenvedésed és szívfájdalmad közepette is szépség vesz körül: a teremtett világ, a művészet, a zenétek és kultúrátok minden csodája, a nevetés és a szeretet, az elsuttogott remények és a hangos ünnepek, az új élet és az újjászületés, a megbékélés és a megbocsátás hangjai. ”

„ Megbocsátani annyi, mint egy lelki operációt végrehajtani. A megbocsátás valamennyi cselekedete maga a megtestesült csoda. ”

„ És egyszer csak megtörténik a csoda: ránézek a nőre, aki ott van mellettem és megfőzte a kávét, újságot olvas, a tekintete fáradt és kiábrándult, a nő, aki ott van és hallgat, mint mindig, aki rávett, hogy "igen"-t mondjak, amikor én "nem"-et akartam mondani, aki rákényszerített, hogy harcoljak azért, amiről - joggal - úgy vélte, hogy életem értelme, aki lemondott arról, hogy mellette legyek, mert engem jobban szeretett, mint saját magát, s aki útnak indított, hogy megkeressem az álmomat. ”

„ Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok,
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák. ”

„ Aki annyi évet megélt, csupán ettől a ténytől optimista lehet, így nem csoda, ha öregkorában hajlamos megbocsátóbban szemlélni a világot: ha én túljutottam annyi szörnyűségen és borzalmon, akkor mégis van remény. ”

„ Ráébredt, hogy egy férfi és egy nő egyesülése többet jelent a kölcsönösen nyújtott testi gyönyörnél. Bizalom, türelem, nagylelkűség és az örömszerzés vágya jellemzi. És az a csodálatos, mámorító tudat, hogy a társa akkor is ott lesz mellette, amikor felébred. ”

„ Ez volt a legszebb temetés, melyet kis településünk valaha is látott, s még évtizedek múltán is nosztalgikus emlék lesz, emlegetik... Micsoda kár, hogy én ebből semmit se élhetek át, én járok a legrosszabbul, a fenébe is! Hiszen halott leszek. Ez az egy biztos! Mint a halál. Hogy a saját temetésemen halottnak kell lennem. ”

„ Ha elhúzódnék magamtól, hogy jobban hiányozzak nekem, felismerném azt, aki mindig is voltam, és örülnék, hogy szerethetem. De akarnám-e kétszer vagy százszor újra, csak a rácsodálkozás miatt? És teremtenék-e kettőt az egyből hét nap alatt? Legyen-e kezdet? Miért ne? ”

„ Mi nem úgy kezdtük, ahogy mások kezdték,
mi nem csodáltuk meg a holdas estét,
Te csak szelíden - most is érzem - megfogtad a kezem. ”

„ Ó, lányok! micsoda erő van a ti szemetekben.
Nélkületek éltem én sokáig, nékem a mosoly nem elég.
Tőletek retteg az éjszaka, a reménytelen ég,
ti kényszerítitek a halált is megadásra,
ne hagyjatok el soha, tanítsatok és szeressetek,
csüggedő szivemben reményt ébresszetek.
Ne botladozzam egyedül, mint árva szörny, az éjszakában. ”

„ Mi vagyunk az esélytelenek
Csupa elszánt, húsból faragott sakkfigura
Az élet játszik ellenünk
S ha előbb-utóbb mattot kapunk, nem csoda ”

„ Néhány röpke óra alatt micsoda távolságokat képes bejárni az emberi elme! ”

„ A nő a tulajdon tetszésére cicomázza magát. Nincs férfi, aki ezért jobban csodálná, asszony, aki jobban szeretné. ”

„ Amit mi megszokottnak tartunk, az valójában egy újabb lehetőséget, egy újabb kalandot hordoz. És mégsem vesszük észre, hogy minden áldott nap más, mint a többi. A mai napon valahol kincs vár rád. Meglehet, hogy egy röpkén átsuhanó mosoly az. (...) Az élet apró és gigászi csodafüzér. Nincs benne semmi unalmas, mert állandóan változik minden. ”

„ Nem az számít, hogy a leggazdagabb ember legyek a temetőben. Ami igazán számít nekem, hogy úgy térjek nyugovóra éjszaka, hogy valami csodálatosat alkottunk. ”

„ Nem az a csoda, hogy Magyarország olyan, amilyen; az a csoda, hogy van. De azért ne sajnáljuk magunkat. Ehhez a történelmi sorshoz, amely alakított bennünket, mi is hozzáadtuk a magunkét: kígyóembert csak abból lehet csinálni, akinek elég puhák és hajlékonyak a csontjai. Minden más csont törik. ”

„ Érdekes, nem? Vannak olyanok, akiknek csodálatos a külsejük, de még sincs vonzerejük. ”

„ Micsoda öröm nyerni - de még annál is nagyobb öröm, hogy nem te vagy az, aki veszít! ”

„ Lejátszani csak azt a kottát tudod, melyet magaddal hoztál. Sok mindent variálhatsz. Elronthatod. Rosszul játszhatod. Szépen játszhatod. Rögtönözhetsz. Szólamokat megváltoztathatsz benne; oda is vághatod a hegedűdet, hogy darabokra törjön, (...) - de a Nagy Kottádtól nem térhetsz el lényegesen. Elronthatod az életedet, és kihozhatsz belőle gyönyörűséget is: de akár csúnyán, akár szépen, sőt csodálatosan játszod: a TE DALOD SZÓL! ”

„ Azt mondják, a háborúban elesettek hősök. Ugyan miféle célért halnak meg? Hiszen a másik oldalon állókról is ezt hirdetik, ők is ugyanazokért az elvekért halnak meg. Istenem, pedig micsoda érték minden egyes élet! ”

„ De ki festi meg a virágok színét – ki tervezi a pillangók színes szárnyait olyan precizitással, szabályossággal és művészettel, amit csak utánozni tud az emberi tehetség -, ki tervezi a rovarok arányait, hogy kecsesek legyenek, s a fák leveleit? Miért van ennyi szín és szépség, arány és művészet mindenütt a természetben? Hol a dolgok mögött a tervező – a zseni, a művész, aki ezt teremti, mert terv és rajz nélkül egy kis bútort sem lehet csinálni -, kik vannak hát erre a munkára hivatva, s ki adja a megbízást rá az élet óriási terepén? Ez misztikus és csodálatos – mégis reális – és megoldhatatlan! ”