„ Az együttérzés, ahogy a szeretet is, átváltoztató erő, amely többek között lehetővé teszi számunkra, hogy a látszat mögött felismerjük a valóságot. Ha valaki ordít, gyakran egy régi fájdalom húzódik meg a háttérben, az ítéletek mögött pedig gyakran régi sérelmek bújnak meg. ”

„ Talán, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kéne szerelmet vallani másodpercenként,
és térdre rogyva esketni a hűséget.
Meséket mondhatnál, amikből megtudnám,
ki vagy te, aki mindig itt vagy,
de valahogy mégis folyton hiányzol,
mint a légszomj - fojtón hiányzol. ”

„ Aki saját magába szerelmes, annak nincsenek vetélytársai. ”

„ Vannak olyan különös időszakok ebben a furcsán zűrzavaros históriában, amit életnek nevezünk, amikor az ember az egész világmindenséget egyetlen nyers ugratásnak látja, bár a tréfa szellemességét alig-alig fedezi fel, és nagyon erős a gyanúja, hogy az ugratás az ő rovására történt. De semmi sem csüggeszti el, és semmi sem látszik vitára érdemesnek. Felhabzsol minden eseményt, minden hitet és vallást és rábeszélést, minden kemény látható és láthatatlan dolgot, bármilyen bütykös is az (...). Ami pedig a kisebb nehézségeket és bajokat illeti, váratlan szerencsétlenségek jelentkezését, élet és testi épség veszedelmét; mindezt s magát a halált is, csupán huncut, jóindulatú ütögetésnek és vidám hátba veregetésnek érzi, amit a láthatatlan és megmagyarázhatatlan öreg tréfamestertől kapott. ”

„ Egy csomó oka van annak, hogy mivé válunk. És a legtöbb okról sejtelmünk sincs. És ha azt nem választhatjuk meg, hogy honnan jövünk, azt eldönthetjük, hogy hová tartunk. ”

„ Elveszett szerelmeink, széttépett leveleink és barátaink hangja a telefonban. A felejthetetlen éjszakák, a mániánk, hogy mindig, mindent átköltöztetünk, az emberek, akiket majd fellökünk, ahogy futunk a busz után, amely úgysem fog megvárni bennünket...
Ez a sok minden, meg még más is. Ez elég, hogy ne omoljunk össze. ”

„ A kapcsolatokban a cselekedetek sokkal fontosabbak, mint az érzelmek, éppen ezért nem az érzelmeknek kell irányítaniuk a cselekedeteket. ”

„ A szerelem szerelme megmenti a szerelmet. ”

„ Ha elveszed a szerelmestől a bátorságot, elmegy és szerelmét siralomban önti ki. ”

„ A kis elméket a kis dolgok szórakoztatják. ”

„ Az elméletek a valóság térképei. ”

„ Minden kapcsolatban normális jelenség s nem vésztünet, hogy időnként jobb egyedül; hogy az érzelmek is vágynak pihenésre; fáradtságuk múlékony. ”

„ Gazdaság meg politika?! Miket beszélsz! A világot az érzelmek és a mítoszok irányítják. Az hat az emberekre. ”

„ Jóindulatú jó barátok - gyakran ez a legrosszabb fajta - bőven elláttak a szokásos közhelyekkel, úgyhogy vagyok olyan helyzetben, hogy mindenkit figyelmeztessek: az "őszinte részvétem" tökéletesen elegendő. Nekem ne mondja senki, hogy még fiatal vagyok. Hogy az idő minden sebet begyógyít. Hogy ő már jó helyen van. Hogy ez valamiféle isteni terv része. Hogy legyek boldog, amiért megismerhettem egy ilyen szerelmet. Még ezek a banalitások is dühítettek. Csak arra voltak jók, hogy rámeredjek az illetőre és elgondolkozzak: miként lehetséges, hogy ez a hülye még mindig él és virul, Elizabeth pedig meghalt. ”

„ - Van a szenvedésnek értelme?
- Van.
- És mi az?
- Kinyílik a szívünk. ”

„ A valódi szörnyeknek is vannak érzéseik. Sőt, azt hiszem, végső soron ettől olyan félelmetesek, nem pedig attól, ahogyan kinéznek. ”

„ Ha valaki felidegesít, az azért van, mert vannak olyan tulajdonságai és cselekedetei, amelyek benned is megvannak, csak annyira elfojtottad őket, hogy nem tudsz a létezésükről. Éppen ezért hihetetlen intenzitással befolyásolnak téged, de mivel nem veszel róluk tudomást, az egód a maga módján próbálja felhívni rájuk a figyelmedet. Azok a személyiségjegyek, amelyeket hibának látsz másokban, mind megvannak benned is, csak letagadod a létezésüket. ”

„ Pszichiáter kezére került, s az fölfigyelt szerteburjánzó, regényes fantáziavilágára, valamint arra is, hogy ő ugyan nem hajlandó megkülönböztetni a valót a képzelttől, lépten-nyomon mesélget magának, szépet, rútat, fehéret, feketét és ezerszínűt is, vagyis öngyógyító természet. Következőleg nincs szüksége elmészre. ”

„ Az ijedtség olyan, mint a bárányhimlő. Ha ügyet sem vetsz rá elmúlik magától, de ha elvakarod, mindörökre rajtad marad a nyoma. ”

„ Fajunknak újra érzékennyé kell válnia a természet dinamikájára - annak érdekében, hogy meg tudja óvni azt. Nincsenek megfelelő érzékelőink vagy velünk született agyi rendszereink, amelyek figyelmeztetnek bennünket arra a számtalan veszélyre, amit az emberi tevékenység jelent, amely kikezdi bolygónkat, az élőhelyünket. Új érzékenységre kell tehát szert tennünk az eddig ismeretlen veszélyekkel szemben azokon a jelzéseken túl, amelyeket idegrendszerünk képes érzékelni. Meg kell tudnunk, hogy mi a teendőnk - és ebben az ökológiai intelligencia szerepe rendkívül fontossá válik. ”

„ A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátás kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát. ”

„ Ha pedig felhúztunk egy órát, van valami félelmetes abban, ahogy szakadatlanul jár a maga könyörtelen ritmusában. A mutatók olyan egyenletesen mozognak a számlapokon, mintha saját akaratuk lenne. Tik-tak, tik-tak... Mozdulataikkal apránként egyre közelebb lökdösnek minket a sírhoz. ”

„ A mindenkori szerelmünk mellett megfér az utálat is, de ez fordítva is igaz. ”

„ Gyűlöleteddel a gyűlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, nagyravágyásoddal a hatalomszomjat, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derűddel a Derűt, erőddel az Erőt, bizakodásoddal a Bizalmat hallod. Amire hangolod magad, azt az "adást" veszed, és a hangoltságod megteremti a sorsodat. Minden erő, érzés és gondolat szüntelen adásban van. Rajtad múlik, hogy mit fogadsz be. ”

„ Ha nem hazudunk egymásnak, talán megkönnyítjük az életünket, vélhetően éppen annyival, amennyivel megnehezítjük. Hosszú távon mégis ez tűnik épelméjű befektetésnek. ”

„ Akkor, ha már mindent százszor elmeséltem, ha a helyek, ahol jártam, a pillanatok, amiket átéltem, a lépések, amiket miatta és érte tettem, távoli emlékekké válnak, akkor nem marad más, csak a színtiszta szerelem. ”

„ A mai szerelmesek diskurzusa másról sem szól, mint a feloldhatatlan magányról. ”

„ Az a mélyről fakadó kívánság, hogy valamiben megkapaszkodjunk, nemcsak a külső dolgokra vonatkozóan vagy az érzelmeinkben nyilvánul meg, de abban a hajlamunkban is, hogy pillanatról pillanatra meg akarjuk tartani azt, ami már elmúlt, ahelyett hogy azzal foglalkoznánk, ami itt és most történik. ”

„ A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ”

„ Az általánosan elvárt viselkedési normák magadra erőszakolásával nem érsz el semmit, csak azt, hogy a tiszta, teremtő érzelmeid eltorzulnak, és fájdalmat, szenvedést szabadítasz a világ nyakába. ”

„ Csak áltattam magam, hogy elmúlt, pedig azért is nem tudtam senki mást szeretni, mert még magam elől is titokban az övé maradt a szívem. ”

„ Ébren vagyok. Hát persze, ébren vagy, és erősen koncentrálsz, de egy hamis álmot kergetsz. Az egész emberiség ébren álmodik, és foglya egy világnak, amely nem is létezik. Egy olyan világegyetemet álmodunk magunknak, amely tele van számokkal és statisztikai adatokkal, csak a természetet vagyunk képtelenek objektíven szemlélni. A dolgok szétszálazhatatlan szövetét, amely pillantásunk elől mindig rejtve marad, úgy próbáljuk mégis kibogozni, és azután a szálakat egymás fölé - vagy mellérendelni, hogy a csúcsokba mindig magunkat helyezzük. Szimbólumokról és apró részletekről értekezünk, amiket létezőknek kiáltunk ki, levezetéseket és hierarchiákat fabrikálunk, közben pedig eltorzítjuk az időt és a teret. A dolgokat mindig látnunk kell ahhoz, hogy megérthessük őket, de abban a pillanatban, amint láthatóvá tettük, eltüntetjük az értelmünk elől. Nézz bele a sötétségbe, Karen! Az élet ősoka sötét. A sötétség félelmetes. Egyáltalán nem! Csak kioltja látható világunk koordinátáit. Ez ennyire rossz? A természet objektív, és telve van sokszínűséggel! Csak az előítéleteink szemüvegén keresztül szegényedik el, mert mi a kellemes és a kellemetlen szerint ítélünk. Az erős fényben mindig csak magunkat ismerjük fel újra és újra. ”

„ Rettegett a szenvedéstől. A fájdalom elől menekült el, fájt, hogy nem szereti úgy, ahogy ő, hogy olyan kegyetlen különbség van érzelmeik, nem egyformán szenvedélyes csókjaik közt, gyógyíthatatlan sebből vérző, talán soha meg nem gyógyuló szíve fájdalma elől menekült el. Félt a még kegyetlenebb szenvedéstől, félt, hogy az a szorongás, amelynek előérzetében csak néhány hónapig élt, és csak néhány hétig gyötörte igazán, évekig is eltarthat. Gyenge volt, mint mindig, meghátrált a fájdalom előtt, ahogy egész életében mindig is meghátrált a nagy erőpróbák előtt. ”

„ Egyik pszichológus barátom fülem hallatára így korholt dühösen egy fiatalembert - igaz, hogy ez az intelme csak a nőkre vonatkozott:
- Mit vársz? Hogy a hangszer magától szólaljon meg? Ostoba. Valaha, a boldog ősidőkben magától szólalt meg, de ma már bánni kell vele tudni, ha valaki azt akarja, hogy édes dallamot adjon és ne kétségbeesett sikolyokat. ”

„ A szerelmes szöveg kissé olyan, mint a szent jelírás a pogány sírok falán - közvetlenül az Örökkévalóságot jelképezi. ”