A címkéhez 2 325 idézet tartozik


Akkor tehát tekintsük át, mi szükséges egy stabil párkapcsolathoz: kölcsönös tisztelet, alkalmazkodás, közös életvitel, jól működő szexualitás és a pénzhez való hozzáállás - hiszen a testnek szükséges ennie is. Mindez ötvözve fejlett gyakorlati és érzelmi intelligenciával, miközben nap mint nap mindent megteszünk azért, hogy a test és a lélek egyensúlyban legyen - mindig egy napig. Kérdésük merült fel a fentiekkel kapcsolatban? Ne nekem tegyék fel, én nem válaszolok. Azt a kérdést, ami megfogalmazódik önökben, tegyék fel az illetékes személynek. Az illetékes személy pedig ott várja önöket este a tükörben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sejtelmem sem volt róla, hogy mit érez. Azt hittem, azért nem kezdeményezi a csókolózást és az ölelkezést, mert mióta házasok vagyunk, mindez már nem olyan fontos számára. Tudtam, hogy nagy nyomás nehezedik rá a munkahelyén. Nem is sejtettem, hogy tőlem várta a kezdeményezést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne higgy a lányoknak, minél távolabb tartsd magad tőlük. (...) Ha megcsókolod, rögtön meghal szívedben az akarat. Magához köt valami láthatatlan szállal, elszakítani nem lehet, és odaadod neki szíved-lelked. Így van ez! Őrizkedj a lányoktól! Mindig hazudnak! Az egész világon téged szeretlek a legjobban, azt mondja, de szúrd meg akár csak egy tűvel is, széttépi a szívedet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előbb vagy utóbb rájön az ember, hogy ő maga saját lelkének főkertésze, életének irányítója. Felfedezi a gondolkodás törvényszerűségeit magában, és egyre pontosabban megérti, hogyan alakítják gondolatai jellemét, körülményeit és sorsát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb ember lelkében soha nem vágyik arra, hogy a többiek fölébe kerüljön, hacsak egy kevéssel is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor találhatod meg lelked békéjét, ha nem keresed.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy akárki, csinálj akármit, ha valamit igazán akarsz, az azért van, mert ez a kívánság a Mindenség lelkében született meg. Ez a te küldetésed a földön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi szörnyetegek élete sivár. Egyetlen, megszállott vágy hajtja őket, minden más csak annyira fontos, amennyire hozzájárul a vágy kielégítéséhez. Az emberi érzések oly lassan mosódnak ki lelkük szövetéből, hogy szinte már csak akkor vesszük észre hiányukat, amikor teljesen eltűntek. A lélek nem hal el, amíg él a test. Rohamok kísérik a lélek haláltusáját: érzelgősség, szánalom, túlzott erkölcsi érzékenység, felesleges és esztelen hősiesség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem, nem, ezerszer is nem!
Nem vagyok sem angyal, sem valaki Más!
De millió hang sikolt a lelkemben,
Kárhozat visszahangzik a feleletben,
Szavuk létemre a végső csapás:
Emlékezz! Kinek őseleme a tagadás?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a probléma a saját magunkat lelkesítő szavakkal, hogy a szívünk mélyén tudjuk: nem igazak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek titkos beszéde a lélekkel - a szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait? Amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk, nem kutatnánk, nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt. Ez hát a késztetés: a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak a legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igyekeztem figyelmeztetni magamat, hogy a remény a legkegyetlenebb az elme összes játéka közül, és bármikor tojáshéjként roppanthatja össze a lelket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felnőttel is megesik néhanap; olykor-olykor a nagy cinikusok is azon kapják magukat, hogy olyan magától értetődő bizalommal fogadnak be valakit, mint kölyökkoruk óta sem. Valami furcsa, jóságos kábulat ez: a szem tágra nyílik, hogy többet elnyelhessen, a szív és a lélek összekoccanás nélkül, egyként éli át a szeretet áramlását, e keringés nagyszerű melegségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kell valami olyat találnunk, amiért lelkesedünk annyira, hogy kockázatot vállaljunk érte, átugorjuk az akadályokat és áttörjük a falakat, amelyekkel mindig szembe találjuk önmagunkat. Ha nincs meg ez az érzés azzal kapcsolatban, amit csinálunk, az első nagy akadálynál meghátrálunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jólesik az elsüllyedt, öreg utakat megjárni, a fiatalság ragyogó útjait, (...) és az álmokat, amelyek az örökkévalóságból jöttek, oda is szállnak vissza pihenni és boldognak lenni, mint a szeretetben megfürdött emberi lélek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen bohó a gyermek! S micsoda érzékeny a lelke minden változás iránt! Az ő lelkük olyan, mint valami finom kis gép, amely erős munkára nem való, de minden csekélységre megperdülnek a kerekei. Nekik merőben más a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink nekik semmiségek, és amik nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik. A gyermek kacag olyanokon, amiken mi nem is mosolygunk, és sír olyanokon, amiken mi a homlokunkat se ráncoljuk. Egy tintacsepp, egy cserebogár, egy botlás, idegen öltözet: nevet rajta. És sír, ha a tolla elgörbül, ha csúfolják, ha aggódik, ha fázik. Aztán ha sírás közben valami kellemesen hat rá - akkor a könnyein át mosolyog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A föld pihenni akar és parlagon akar heverni egy ideig, mielőtt újból teremteni tud és újból ajándékaival halmoz el bennünket. Ilyen az ember lelke is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha lelkem olykor kóbor kiskutya,
ne kösd meg láncra, hagyd csak kóborolni,
meglásd, magától sompolyog haza,
nem kell örv hozzá s más effajta holmi,
bundácskáját nem kell ám elporolni,
csak hagyni kell, sorvassza bú s hideg:
eszébe jut akkor majd jó kezed,
mely hajdanán oly sokszor elbecézte
s farkát csóválva visszaténfereg
úrnője ringó-ringató ölébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény a felébredt lélek álma.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha eltakarítja lelkében a pillanatéletű tudat gondolatlepkéit, megtalálja alatta a bizonyosságot, hogy várt rám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek szivemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Őrült szerelemmel!...
És ha mindezért jár
Díj avagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismerlek jégen, bálteremben,
Szalonban, utcán, mindenütt,
Tudom, hogy üres szíved, lelked,
Fagyod egy vulkánt is lehűt.
Te mindig csak ragyogni vágyol
S örülsz a hóditás felett...
Sajnos! csak akkor tudtam mindezt,
Hogy jégre vittél engemet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mi kapcsolatunkban semmi szerepe a testnek. Sohasem az érzékeken át szólok hozzád - inkább csak a lelkedhez. Ezért nem szerethetjük egymást köznapi értelemben. A mienk nem mindennapi vonzalom. És mert mégiscsak halandók vagyunk, és mert szörnyű lenne az életünk egymás mellett, hiszen melletted valahogy sohasem lehetek hosszasabban hétköznapi, és értsd meg, örökösen fölülemelkedni halandó mivoltunkon végül azt jelentené, hogy már az sem ér semmit. A házastársaknak szerető emberi lényként kell együtt élniük, s ha úgy tetszik, szégyenkezés nélkül köznapiak is lehetnek... nemcsak lelkiek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lelkem, mondd, mennyi szenvedést viselsz el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Apró szavak, melyek összetörik, megcsonkítják a gondolatot, nem fejeznek ki semmit. (...) Nem, az ember nem tud elmondani semmit senkinek. A pillanat kényszere mindig elvéti célját. A szavak mellétalálnak, s távolról sem közelítik meg tárgyukat. Aztán feladja az ember, a gondolat elenyészik, s óvatosak leszünk, mint a legtöbb középkorú, sunyi, ráncos szemükkel, örökké aggodalmas tekintetükkel. Mert hogy tudnák szavakkal kifejezni az ilyen testi érzéseket? Meg ott azt az ürességet? (...) Az ember a testével érez, nem a lelkével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Míg Edison fel nem találta az izzólámpát, a világ nagy része szó szerint koromsötétbe burkolózott. A külső, fizikai sötétség és a belső, a lélek sötétsége összekeveredett anélkül, hogy határvonalat lehetett volna húzni köztük. Éppenséggel közvetlen kapcsolatban voltak egymással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, hogy valakire nagyon büszke vagy. Szeretnéd megmutatni az egész világnak, hogy megismerjék, hogy szeressék, hogy elismerjék őt. De nem teheted. Nem mondhatod el senkinek, hogy te ismersz, szeretsz egy rendkívüli lényt. De így is büszke lehetsz rá. A szívedben, a lelkedben. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akinek egész lelke seb, annak az őszinteség keserves lelkiismeretesség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem boncolok lelket, az a gyanúm, hogy a lélekelemzés éppolyan keveset mond a lélekről, mint az oxigén-, hidrogén- és szénatomok a kenyérről, mely belőlük áll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az Univerzum energiájával kerültem kapcsolatba (...). Isten átsuhant a lelkemen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek számára nincs feledés. Ezer esemény bocsáthat fátyolt jelen öntudatunk és lelkünk titkos rovásírása közé; lehet, hogy ezt a fátyolt föllebbenthetik hasonló események. Annyi bizonyos, hogy akár le vannak fátyolozva, akár le vannak leplezve: ezek a rovások megmaradnak örökre; egészen úgy, amint a csillagok látszólag eltűnnek a napvilágnál, de mindnyájan tudjuk, hogy ez a világosság csak rájuk húzott fátyol, s csak várják, hogy ezt a fátyolt ismét föllebbentse az alkonyat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás