„ A bizonyosság ütötte seb begyógyul, a bizonytalanság halálos méreg. ”

„ A halálhangulat (...) a temetőben elfogja az embert, ami persze nem félelmetes, sőt talán ott a legelfogadhatóbb, mint a műtét a kórházban. Otthon a kanapén elég szar belegondolni, de ott a kórházban, hogy mindjárt felvágják a hasát, az valahogy (...) belefér. Jó, hogy nincs otthoni műtét. Lehet, hogy meghalni is temetőben kéne. ”

„ A kultúra halála az emberek halála. ”

„ Mindent kaptam már,
csak vagyont és halált nem.
(- A sorrend fontos!) ”

„ A szerelemnek édes a sebe.
Mi a halál, ha a szerelem adja? ”

„ A halál semmi. Nem félek a semmitől. De a múló idő, az valami más. A múló idő megrémít. Rémítő a gondolat, hogy a kislányom felnő. Nem tudok szembenézni azzal, hogy a fiam erősebb lesz nálam, és ő segít majd nekem felmenni a lépcsőn. Rettegek attól, hogy rá kell majd néznem a felnőtt gyerekeim arcára, miközben rosszabbul látok majd, mint most. ”

„ Nem tudsz megijeszteni a halállal, mert minden, amitől félni lehet, az életben történik velünk. ”

„ A szerelem könnyebben elviseli a halált, mint az árulást. ”

„ Hogy bízhatná rá a temetést erre az emberre, aki ilyen gondatlanul bánik a szavakkal? Hiszen "veszteségről" beszélni ilyenkor nevetséges: elveszíteni a cipőjét szokta az ember, meg a kulcscsomóját. Egy gyermek halála nem veszteség, hanem katasztrófa, pusztulás, pokol. ”

„ A halál elkerülhetetlen, élj meg minden napot úgy, mintha az utolsó lenne. ”

„ Egy házat lezárhatunk, életünkre azonban nem tehetünk lakatot. Ha magunk mögött hagyjuk a múltat, és egy apró dobozba zárjuk, azzal meggyalázzuk szeretteink emlékét. Ez azt sugallja, hogy megpróbálunk úgy tenni, mintha az egész meg sem történt volna. Ez egyfajta tagadás. A mi feladatunk az, hogy elismerjük a történteket és azok tragédiáját, hogy belássuk, mindez örökre megváltoztatta az életünket. Más emberként élünk tovább, akik most már másképp gondolkodnak az életről és a halálról. ”

„ Nincs sérelem oly szörnyű, mérhetetlen,
Mint melylyel nő minket halálra sért.
De nincs oly jaj a mélységes szivekben,
Mit női szív szeretve meg nem ért. ”

„ A Halál Ura nem várja meg,
hogy befejezd bármi dolgodat.
Ha félben van csakugyan bármid,
még ma láss hozzá és fejezd be. ”

„ Sírni fogunk, vérezni, vágyni és szeretni, és találunk gyógyírt a halálra. Mi magunk leszünk a gyógymód. Mert azt akarjuk. ”

„ A halál csak egy pillanat, és az a pillanat éppolyan lesz, mint bármelyik másik: gyorsan elszáll. Addig meg kiszipolyozom az életet, mert rengeteg mindent akarok levetíteni abban az utolsó "filmben" magamnak. ”

„ Aki a halálból tért vissza, az minden napot meg tud becsülni. ”

„ Csakis azt a szerelmet mondhatjuk szerelemnek, amelynek a végén a halál várakozik. ”

„ Halálom itt van, aminthogy már itt is volt mindig. Úgy kell gondolni rá, mint utolsó lapjára egy olyan könyvnek, amelyet még olvasok. ”

„ Mennyi reménytelenséget rejt a fájdalom, ha elveszítjük egy szerettünket! A fájdalom közepette nem változtathatunk a halál tényén, és a bizonyosságot sem temethetjük el, hogy ez egyszer velünk is bekövetkezik. ”

„ Még nem szolgáltam meg a halált, egyszerűen nem tudtam megfizetni, mert a halál az életbe kerül, és túlságosan keveset éltem még eddig. ”

„ Az élet szörnyűség,
A halál őrűltszép!
És visz a vágy -
Akárhol, akárhol,
Csak itt ne tovább! ”

„ Az igazság arca félelmetes, megpillantása pedig halálos, akár a medúzafőé. Annak azonban, aki véletlen folytán - avagy állandó keresés révén - megtalálta hozzá az utat, végig kell azon mennie, akkor is, ha számára nem lesz többé nyugalom és vigasz, és ha ezért senki sem mond neki köszönetet. ”

„ Erőm, gyengém, titkom, tanácsom, vezetőm, szultánom, padisahom, emírem, világomnak összes éke. Levegőm, fuvallatom, vihart tépő fénysugaram. Ha meghalok, mert eljő a halál, ezeket mind elhagyom, de maradok ablakod alatt dalnokod, s magasztallak, bárhova is jutok. Reszkető szívvel, könnyező szemmel már Muhibbi-ként búcsúzom. ”

„ Oly észrevétlen sötétedik bennem,
hogy úgysem látszik, ha még itt talál
s angyalkezekkel segít továbbmennem
(nem látom már:) egy élet vagy halál... ”

„ A feleség vigaszra lel,
barát helyett kerülhet másik,
de van egy árva szív, amely
emlékszik, érez mindhalálig.
Képmutató és nemtelen
világában a rút közönynek,
sok álnokság közt egy helyen
találtam szent és tiszta könnyet:
a szegény anyák könnyeit. ”

„ Ha a szeretet (...) az erkölcsösség forrása, akkor mi jelentősége van egy istenség létének vagy nemlétének? Miért ne indíthatna az etikus életre a saját szeretetérzésünk? Egy isten létezése semmit nem ad a morális helyzetünkhöz, kivéve egy láthatatlan rendőrt, aki látja, mit teszünk (még magunkban és az éjszaka sötétjében is), valamint halálunk utáni fenyegetéseket rossz viselkedésünk esetére. Ezek a kiegészítések nemigen gazdagítják a morális életünket, minthogy az alátámasztás, amit kínálnak, félelemből és fenyegetésből áll, ami pont az, amitől, egyéb dolgok mellett, az erkölcsös élet meg kíván óvni bennünket. ”

„ Egyetlen elkerülhetetlen sors van, a halál, a halálon kívül semmi nem elkerülhetetlen. Az idő terében, mely a születéstől a halálig terjed, semmi nem megállapodott: változtatni lehet mindenen, még a háborút is meg lehet állítani, sőt meg lehet őrizni a békét, ha eléggé akarjuk és sokáig akarjuk. ”

„ Mert nekem a szerelem merész,
halálig tartó összeesküvés,
gyönyörű, páros lázadás
a zsarnok elmúlás
ellen. ”

„ Az a fény,
melyet az ember halálában felfelé mozdít
csupán Isten testületi tanácstermének
vissza nem tükröződő neonfénye. ”

„ Az idő egy folyamatos valóság - fonál, ami a születés és a halál közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg - ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult mintákká és képekké szőttek össze. Bármely arra irányuló kísérlet, hogy az eseményeket pontosan időrendbe tegyük, olyan lenne, mintha kihúzkodnánk a szálakat, és egyiket a másik után a padlóra fektetnénk. Talán egyszerűbb lenne, de eltűnne belőle a mintázat. ”

„ Az öngyilkosság becstelen halál, csak a gyávának kiút. ”

„ Képzeld el, hogy este, lefekvéskor, a halál odaül az ágyad szélére, és azt mondja, eljött érted. Vajon lelkesen megfogod-e a kezét, ha hív, és örülsz-e neki, hogy megment mindentől, amiben élsz? Szívesen elmennél vele? Ha igen, ez azt jelenti, hogy nincs túl nagy életkedved. Vagy alkudozni kezdesz (...), hogy mit tehetnél még egy kis extra időért? Felajánlanád, hogy sakkozzatok, birkózzatok vagy szkanderezzetek, és ha nyersz, akkor még élhetsz tíz évet? Mennyire erős érveket tudnál felhozni, hogy meggyőzd a halált, tíz év múlva jöjjön vissza érted? Ha gyorsan lejátszod a fejedben, hogyan viselkednél a halállal, az jó mércéje az életkedvednek. ”

„ Nem látom, hogy (...) a kontrollt a gépeink felett mitől veszíthetnénk el - még akkor is, ha valóban sikerül emberi értelemben intelligens gépeket létrehoznunk. Csak rajtunk múlik, hogy mindig legyen rajtuk egy kikapcs gomb, és mindig fogunk tudni gondoskodni arról, hogy ez ­ellen a gomb ellen ne tudjanak védekezni. Mi építjük őket akkor is, ha bizonyos feladatokban már ma is sokkal értelmesebbek nálunk. Ezzel együtt a veszély mégis valós. A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól. ”

„ A színész életében minden felhasználandó anyag. A szüleink halála vagy a legintimebb pillanat a kedvesünkkel. ”

„ Az elmúlás tényéhez alkalmazkodni kell, s az ember végtelen találékonysággal terveli ki a tagadás, netán a menekülés különböző útvonalait. Gyermekkorunkban a szülői vigasz, illetve a világi és vallásos hitrendszerek segítségével tagadjuk a halált; később megszemélyesítjük, valós alakká, szörnyeteggé, démonná tesszük. Elvégre ha a halál egy bennünket üldöző démon alakját ölti magára, akár ki is térhetünk előle; és bármilyen rettenetes is ez a halált hozó szörnyeteg, az igazságnál - miszerint saját halálunk csíráit önmagunkban hordozzuk - mégsem borzasztóbb. ”