„ Nem mind arany, ami fénylik. Lehet, kedvező körülmények közt, gyémánt is. ”

„ Csak a segítség, a vigasz,
A barátság, az az igaz,
Csak az a gyémánt-szeretet,
Mi a szívekre veretett. ”

„ Az egyik barátnőm pszichoterapeuta. Ő úgy gondolja, akkor csalódnak egymásban a párok, ha elvárásokat támasztanak egymással szemben. Én nem értek egyet ezzel. (...) Nem arról van szó, hogy például gyémántos nyakláncot várnék, és egy doboz csokoládét kapok. Hanem arról, hogy kiállunk egymás mellett, támaszkodhatunk egymásra. Ennyit csak el lehet várni a másiktól egy kapcsolatban? ”

„ Az életet úgy kell tekinteni, mint valami kalandot. Az embernek égnie kell, kemény, tiszta lánggal, mint a gyémántnak. Kockázatokat kell vállalni, veszélyek közt élni. ”

„ Ne faggass! Ne kérdezz! Így nem tudok.
Minden szó, amit magamról elárulok,
ajándék, neked. Szent titok,
csiszolatlan gyémántok,
melyekből kirakhatsz egy arcot,
aki talán én vagyok. ”

„ Tű és cérna, hús és csont
A nyál kifolyt, a szív csak kong
Bőrödön gyémántkék varratok
Csillog a magány. Hallgatok. ”

„ Sokféle dicsőség lehet az életben, de mind kisebb értékű annál az egynél, amely a gyermeki hit és merész álmodozás örökös megőrzését jelenti. (...) Ostobaságból és hiúságból (...) elhagyjuk gyermekkorunk álmait, melyeket áttetsző gyémántokként hozunk magunkkal az ismeretlenségből. Mindenki ilyen ragyogó, tiszta gyémántot hoz magával, mely később gazdaggá tehetné őt, s ekként gazdag lenne a világ is. De a gyémánt látszatra egyszerű, könnyen hihetjük, hogy mihaszna üvegdarabkával játszadoztunk, különösen azért, mert az emberek valaha elkezdték gyűjteni a színes kacatokat, melyek gyönyörködtetik a szemet tarkaságukkal, s emiatt értékesebbnek tetszenek. Mihelyt mások kezében ilyet látunk, szégyelljük színtelen játékszerünket, eldobjuk, és igyekszünk, hogy nekünk is olyan tulajdonunk legyen, mint a többinek. Sok idő eltelik, míg rádöbbenünk, milyen értéket szórtunk el. ”

„ Eredetileg olyanok vagyunk, mint egy rendkívül értékes, de csiszolatlan gyémánt, aminek közepében ott világít lényünk lényege, az isteni szikra, a Fény. Ahhoz, hogy valódi, ragyogó drágakővé válhassunk, fényesre kell csiszolnunk a durva felületeket. ”

„ Gyémántot nem lehet csiszolni súrlódás nélkül, az ember sem válik tökéletessé megpróbáltatások nélkül. ”

„ "Hallgatni arany."
Az elhallgatás néha gyémánt. ”

„ Az emberi lélek olyan, mint egy tündér: gyémánttá változtatja a szalmaszálat is. ”

„ Az ember lelke olyan, mint a gyémánt, amit csiszolni kell hosszú időn keresztül, míg teljes fénye és szépsége kitisztul. Kinek ami hibája van, annak a hibának a kijavítása miatt vissza kell jönnie a földre újra meg újra. ”

„ A bocsánatkérésnek számtalan mérete és formája van. Adhatunk gyémántot, virágot, vagy csak egy belülről jövő, őszinte érzést. ”

„ Egy jó idézet gyémánt a bölcs ember ujján, de kavics a bolond kezében. ”

„ A magunkra vonatkozó tudatlanság könnye a legkeményebb pénz. A szenvedés gyémántjából verik. Azt a tudást veszed meg rajta, hogy képes légy változni a külvilág valós jelzései nyomán, bármennyire fájdalmas is ez a változás. Illetve, amikor megbizonyosodsz magadban róla, hogy a sértés csak sértés, vagyis igaztalan, akkor néhány magányos, fojtott kiáltással tudd le a rágalom szülte fájdalmat, s többé ne törődj vele azután. ”

„ Emlékeim kavicsok a holtág partján,
Kincsek: színes, szürke, éles vagy ránctalan.
Mind gyémánttá csiszolják egymást a mában,
Bár fényük még üveg, min megcsillan a Nap. ”

„ Arany-ezüst voltam,
Gyémánt lenni vágytam,
Nem olvadni, csak elégni
Narancsfényű lángban. ”

„ Újból számadást csinált közel tízéves szerelmi múltja emlékei között, és ismét arra a következtetésre jutott, hogy itt nincs gondolkozni való: végre megtalálta az igazit, a gyémántot, amelyre csak egyszer lehet egy életben akadni. Ezt a gyémántot, a ragyogó és színes gyémántot magához kell kapcsolni, akár a puszta kezével is, és soha el nem bocsátani, mert különben egész életében csak vágyni fog a fénye után. ”

„ Mindenütt, ahol igazság van és nem hamisság, ott jó lenni. De az életünkben ez nem lehet hely függvénye. Biztos, hogy vannak helyek, ahol könnyebb igaznak lenni, ahol olyan a táj, a környezet, hogy hamarabb rá tudsz hangolódni saját magadra, ahol nem kell színt játszanod, önmagad tudsz lenni. S ha önmagadra találsz, le tudod hántani a gyémántokat...
- Gyémánt? – néztem rá.
- A szívünkben van egy gyémánt. Mindenki szívében. És ahogy növünk, öregszünk, rárakódik egy vastag héjazat. Amikor aztán az ember tizennyolc, húsz-, harminc- vagy ötvenévesen - ki mikor - elkezdi keresni önmagát, az Istent, az igazságot - valójában ez mind egy -, akkor elkezdi hántani, hámozni a gyémántjáról a héjakat. Nyilván eljutsz olyan helyekre, ahol jól érzed magad, és ahol jól vagy, ott könnyebben megy a hámozás. De mi van, ha nincs rá lehetőséged, hogy helyet keress és változtass az életedben... (...) Nem lehet halogatni, hogy mikor leszek boldog, mert a boldogság ott van bennünk. ”

„ Amikor gondtalan életre vágyunk, emlékezzünk arra, hogy a tölgyek is ellenszélben válnak erőssé, és a gyémánt is nyomás alatt készül. ”

„ Bízz magadban, és lásd meg belül a gyémántot, ugyanis ha észreveszed, tudni fogod, hogy másként kell bánnod vele, mint holmi bizsukkal. Onnantól pedig ezt szem előtt tartva roboghatsz előre, akkor meg aztán akárki akármit mondhat, nem fog érdekelni, ugyanis te tudni fogod, hogy ott legbelül egy gyémánt ragyog. Nem fogsz kérkedni vele, ugyanis az arra érdemes meg fogja látni. És soha ne feledd. Nem mindenki tud különbséget tenni gyémánt és üveg között. ”

„ Amit az emberek csak fényes kavicsnak vélnek, abban az ékszerész felismeri a gyémántot. ”

„ Az idő nagyobb kincs az aranynál, a gyémántnál, az olajnál és minden vagyonnál. Az időből sosem jut elég, az idő vihart kavar a szívünkben, az időt csak okosan szabad eltölteni. Nem lehet becsomagolni, szalaggal átkötni és a karácsonyfa alá tenni. Időt nem lehet ajándékozni. De ami van, meg lehet egymással osztani. ”

„ Aki néhány percet úgy élt át, hogy magát nem becsülhette, s gyémántként, mely törést kap, sohasem fogja úgy összegyűjteni és visszaragyogtatni a sugarakat; sohasem képes úgy örvendeni, mint addig tevé. ”

„ Többet ér egyetlen tökéletesen csiszolt gyémánt, mint egy zsákra való hibás kő. ”

„ Uram: én mindig rosszat tettem,
valahányszor csak jót akartam!
Uram: ha én gyémánt vagyok,
csiszolatlan miért maradtam? ”

„ A testi javakba merült ember nem érzi az én-t. Sose mondja: "Én boldog vagyok. Nekem gyönyörűség az életem." Az én el van benne homályosodva, mint a gyémánt a szemétre került gyűrűben. Azért szenvedünk tehát akaratlanul vagy akarva, hogy a lelkünk tisztuljon, erősödjön. ”

„ Tudjátok, hogy a természet mitől oly csodás? Mitől színes, élő, csupa-csupa gyémántragyogás? Ki segít az összes lénynek úszni, szállni, lépni, repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen? Van kedved kilesni? Mindez a tündérek műve, az ő apró kezük munkája. És ha egy kisbaba felnevet, új tündér kap szárnyra. ”

„ Kezdetkor mindnyájunk élete egy-egy nyers drágakő. (...) Lényünk, tetteink folyamatosan koptatják, vásítják, homályosítják vagy éppen csiszolják, karátosítják azt. (...) Végül majd az egész gyémánt szép lesz. ”

„ Csak az ragaszkodik betegesen a kapcsolatokhoz, aki nincs tisztában a saját élete értékével, ugyanis onnantól, hogy tudja, hogy mennyit ér, és mi van mögötte, hogy mi ő maga, akármit nem enged be, hiszen tudja, hogy a gyémántot is csak gyémánt csiszolhatja, minden más csak árt neki. ”

„ Csak alig rendűlt meg a főld mély ürege,
Azonnal minden szív írtózva rettege.
Megrázott oszlopi fundamentumának
Rettentő zúgással egyberoskadának. -
Már reszkető háta béfelé omladoz,
A Tartarus gyémánt boltjáig hasadoz;
Melyből sustorékol sűrű kénkő langja,
Mint mikor fellobban az Etna barlangja.
Bömböl a főld belől, s küszködik magával,
Kívűl ekhóztatja a romlást lármával.
A holddal szomszédos hegyek besűlyednek,
Rajtok feneketlen tengerek erednek. ”

„ Virágom szirmán
Vízcsepp: pillanat-gyémánt!
Most gazdag vagyok. ”

„ Nem a gyémánt szép, hanem a fény, amit tükröz. - Viszont: a tükörtől függ, mennyire szép valami. ”

„ Az óceán sem csak felszín. Amin csak töredékét látjuk a valóságnak. A felszín alatt kincsekkel teli mélység van. Arannyal, gyémánttal, igazgyöngyökkel. És nekem nem elég belőled a felszín. Nekem a mélységed is kell. Nem elég a háromlépéses udvariasság és kedvesség, nekem a szenvedélyes közelség is kell. Nekem nem elég a mosoly, az ölelés is kell. Nem elég a szereteted, a szerelmed kell. Minden kell. Te kellesz. ”

„ Az angyal olyan, mint a gyémánt. Nem lehet csinálni, csak találni. És nincs két egyforma a világon. ”