A címkéhez 779 idézet tartozik


Amire a leghevesebben vágyakoztunk, veszít az értékéből, mihelyt megkapjuk: a dolgok nem válnak képzeletünkből valósággá veszteség nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ékes a szó, de a szent becsület több nála bizonnyal,
s minden szellemi értéknél följebb van az erkölcs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember olyan mértékben hibázza el élete értelmét, amennyire hűtlen saját törvényéhez, s így nem válik személyiséggé. A jóságos és hosszan tűrő természet legtöbbünket szerencsére soha nem nógatott, hogy mondjuk meg: mi az értelme életünknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tetteidnek lényedből kell fakadniuk. Ne a cselekedeteidet próbáld módosítani vagy kijavítani - lényedben kell átalakulnod. A valódi érték nem azon múlik, hogy mit teszel, hanem azon, hogy ki vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Paradoxonnak tűnhet, de ahhoz, hogy megtalálj valakit, aki szeret, az első lépés az elengedés, mert a szeretet sohasem egy elképzelt kép. A szeretet a legkevésbé sem függ külső értékektől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmet érdemtelenül értékelik olyan magasra, a szerelem csak fájdalmat és szenvedést okoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél vonzóbb és talpraesettebb egy nő, annál valószínűbb, hogy elválik, ha férje nem válik be. Sok nő csökkent önértékelése vagy csekélyebb vonzereje miatt ragad le rossz kapcsolatokban. Akárhogy szaporodni mindig többet ér, mint nem szaporodni. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szeretői kapcsolatokat fenntartó nők mind érzelmileg, mind szexuálisan sokkal boldogtalanabbak a hűséges nőkhöz képest.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (...) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányosság idején látjuk, hogy nem vagyunk fontosak a nagy, mozgalmas világ számára, és hogy az sem fontos a mi számunkra. Összeomlik a fontossága, jelentősége és értéke a dolgoknak, amelyekben eddig hittünk; és ha kitartunk és még magányosabbak leszünk, kezdete lehet egészen újfajta fontosságok és jelentőségek fölfedezésének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sajátos jelenség, a nagy gondolkodók is gyakran foglalkoznak vele, hogy a világon minden egyes nő magában hordozza azt a megingathatatlan hitet, mely szerint az a férfi, akinek szerelmüket odaígérték, személyesen és közvetlenül felelős az élet minden nemkívánatos fordulatáért. A felületes megfigyelő véletlennek mondaná ezeket, de a nők jobban tudják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismeretlen jövő közelít felénk, most érzem először, hogy bízhatok benne. Mert ha egy gép, egy terminátor fel tudta ismerni az élet értékét, akkor talán van még remény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valami, aminek, ha tetszik, ha nem,
a része vagy, feltartóztathatatlanul és egyre
sebesebben száguld a kikerülhetetlen felé.
Próbáld meg a szabályaid (mértékeid?) közt
tartani, rendezni legalább a saját
gondolataidat, érzéseidet, képzeletedet,
önuralommal, tiszta fehérneműben
várni a várhatatlant.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szóval ez a végleges befejezés - életének minden izgalma, forrósága, feszültsége, őrülete és vágyakozása, egyetlen veresége így tűnik el most azzal, hogy nem látja többé ezt az asszonyt -, és még az ilyen emléknek is megvan a maga sajátosan fájdalmas értéke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyermekeink értékes, Istentől származó ajándékok, s ha valami baj van, egyszerűen kötelességünk melléjük állni, és megtenni mindent, amit csak tudunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerűen csak élni. Annak örülni, hogy már vagyok valami, és ez csak úgy magától létezett. Nem tudni, mikor, egyszer csak megszűnt ez az állapot. Úgy hozta az élet, hogy nem lett belőlem valaki. Ez nincs így rendjén. Az ember talán nem azért születik, hogy éljen? De azért, nem? De ahogy egyre tovább élek, mégis elveszítem a belső tartalmat, és úgy látszik, kiüresedett emberré válok. És ahogy egyre tovább élek, egyre üresebb és értéktelenebb emberré leszek? Itt valami nem stimmel. Hol tud ez a folyamat irányt váltani?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az utazókat ma nem pusztán járművek ablakai és egyéb hasonló felületei választják le a környezettől, hanem a sebesség fala is elzárja a tér és a tájék mélységének megtapasztalásától. E tekintetben sajátos, az arkhimédeszi arányosságra emlékeztető jelenség figyelhető meg: amilyen mértékben növekszik az utazási sebesség, ugyanolyan mértékben csökken az észlelés mélysége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A licitháborúban, akkor is, ha nyersz, még átértékelheted azt, amit olyan nagyon akartál. (...) Úgy tűnik, a régi elhagyott dolgokért kell a legtöbbet fizetni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami születésünktől megadatik - mint például a látás - azt addig, amíg használhatóan kitart, nem az értékén kezeljük. Csak a hiány döbbent rá, micsoda kincset is kell nélkülöznünk. A gyerekek még el-eljátszanak a "milyen is lehet nem látni" gondolatával - egy szembekötősdi tartamára tán ki is próbálják - de a felnőtt már aligha gondolja végig, és pláne nem teszi meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Beleszakadhat a szíved, sőt, bele is fog, ha folyton csak adsz, és vissza sem kapod a másiktól - figyelmet, a törődést, a szeretetet. Persze, nem azt kell nézni, hogy mit kapsz cserébe, az Élet úgyis visszaadja valahol, de érdemes odafigyelned magadra. Arra, hogy vajon mikor tolod az energiát feleslegesen, és mikor van az, hogy már figyelmet sem kapsz? Csináld csak, de egyszer azon kapod majd magad, hogy szép lassan elfogysz. Adnál, de nincs miből. Mosolyognál, de nem őszinte. Olyankor kell átgondolnod: vajon kiknek adtál pillanatot? Ugyan ki volt az, aki értékelte, becsülte, mert nem kell több. (...) A kérdés csak az, hogy mikor veszed észre, hogy a másikat valójában nem is érdekled, és mikor képzeled azt ennek ellenére is, hogy ez nincs így. Mert van, amikor olyanoknak adsz energiát, akik valójában magasról tesznek rád és a mosolyaidra. Te vajon kire szánod a napjaidat, a pillanatokat? Gondold meg. Érték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy milyen nagy mértékben tettük életelvünkké a kényelmet, abból is kitetszik, hogy az egyszerű képzelgés igazabbnak tűnik, mint a bonyolult igazság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál feldolgozásának fázisai. Gyűlölet mások iránt, gyűlölet magad iránt, nihil, mások megalázása, megalázkodás, tisztulás, belenyugvás, újrakezdés értékteremtés nélkül, befejezés értékteremtéssel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak bámultam rá, ahogy feküdt ott, és annak ellenére, hogy tudtam, milyen régóta és mennyire szeretem, és hogyan zúzott szét és tett tönkre mindent, amit értékesnek és valóságosnak tartottam, és hogyan vette el tőlem az egészet anélkül, hogy bármi beleszólást engedett volna a dologba - ennek ellenére, és tudván, mennyire nemtörődöm módon bánt velünk és az életünkkel -, amikor fel kellett volna háborodnom, és dühösnek kellett volna lennem, nem láttam mást, mint hogy ott fekszik, és halkan lélegzik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindnyájan vágyunk a szerelemre! Igaz? És miért? Mert ez az élmény tölt el minket viruló elevenséggel. Az érzékeink működnek, minden érzelem felerősödik, a hétköznapi valóság széthullik, és mi az egekben járunk. Tartson csak egy pillanatot, egy órát, egy délutánt, de az mit sem von le az értékéből. Mert olyan emlékeket őrzünk utána, amiket életünk végéig becsülni fogunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor értékeled az életet, ha testközelbe kerülsz a halállal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet értékelhető hosszúságát a boldog pillanatokból összeadható időtartam nagysága határozza meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A belső érték számít csak, az nem pótolható semmi öltözékkel, semmi múló csillogással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogságunk szempontjából sorsdöntő az egészséges önértékelés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden életveszélyes sportban ez az ésszerű mozzanat: azért fokozzuk szántszándékkal a szükséges erőfeszítés és az összpontosítás mértékét, mert így mintegy megtisztítjuk elménket az érdektelen semmiségektől. Az egész élet modellje ez kicsiben, azzal a különbséggel, hogy míg a hétköznapok során rendszerint helyre lehet hozni a tévedéseket, és kialakulhat valamiféle kompromisszum, addig itt minden cselekedetünk - ha mégoly rövid időtartamra is - halálosan komoly.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivel kimondatlanul állandóan valamilyen értéket tulajdonítunk az emberi életnek, irracionális azt állítani, hogy nincs pénzben mérhető értéke, még akkor is, ha az emberek többsége túl finnyás ahhoz, hogy ezt beismerje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A siker az mítosz. A szeretet az egyetlen érték. Mikor bevégezzük, csak az fog számítani, hogy kit és hogyan szerettünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A döntéseket azok meghozatala előtt kell értékelni, nem utána.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármilyen gazdag is vagy, ha meghalsz, a pénzed nem jelent semmit. És mit ér a státusz, a hírnév, ha senki nem áll melletted? Más szavakkal: a pénz és a tekintély nem feltétlenül kellenek ahhoz, hogy tartalmas életet élj. Mi az hát, ami valóban számít nekem? Könnyű kérdés volt. Tenni valamit másokért, a társadalomért. Törődni a többiekkel. Megérteni és megértetni magunkat annyi emberrel, amennyivel csak lehet. Egyik sem könnyű dolog, de tudtam, ha elérem céljaimat, büszkén mondhatom, hogy boldogan élek. A lényeg: meg kell tanulnom magasra értékelni önmagam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy kíváncsi magadra! Te egy hihetetlenül értékes mobil vagy. Benned hatalmas értékek vannak, és csak nyomogasd a gombokat, csodálkozzál rá: jé, én ezt is tudom, ehhez is értek, azt is meg tudom tanulni. Most minden, mindenki azt akarja, hogy te figyeljél rá... Én azt akarom, hogy figyeljél önmagadra, és fedezd fel azt a virágot, gyümölcsöt, melyet kis magként beléd rejtett el a teremtő Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalom is érték, nem csak az öröm. A fájdalom az, ami megállítja, arra kényszeríti az embert, hogy végiggondoljon dolgokat, és hogy képes legyen másokat megérteni. Nem azért születtünk le a földre, hogy csupa öröm érjen bennünket, hanem hogy megváltozzunk, hogy bizonyos problémákra magunk körül megoldást találjunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás