A címkéhez 842 idézet tartozik


Egy huszonegy-huszonkét éves fiatalember elképzelése arról (...), mi az "igazi" jó modor, teljes képtelenség, senki a világon nem süthet ki ennél ostobábbat. Annál, amit fiatal korában tesz az ember, s ahogyan teszi, már csak az nagyobb bolondság, amit mindezzel el akar érni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Abban a pillanatban, ahogy bedübörögtél az életembe, elvesztem. Félek elmondani neked, mire vágyom, mert tartok tőle, hogy... jaj, nem is tudom, hogy talán belevágsz a tűzbe. Vagy ami valószínűbb, hogy visszautasítasz. Vagy ami a legrosszabb, hogy semmibe veszel. (...) Szeretlek (...). Sokkal kedvesebb vagy a szívemnek, mint ahogy bárkiről is el tudtam volna képzelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig úgy képzeljük, hogy van még idő, de ez nem igaz. Mert egy nap ráébredünk, hogy túljutottunk azon a ponton, ahonnan már nem fordulhatunk vissza, de akkor már késő lesz. (...) Ez az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy nincs visszaút. Az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy elszalasztotta az esélyt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az óceán tele van szivaccsal. Ez durva. Képzeljék el, mennyivel mélyebb volna, ha nem lenne benne szivacs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen furcsa! De előre sosem lehet helyes képet alkotni senkiről. Az ember teremt magának egy elképzelést, és tűzön-vízen át ragaszkodik hozzá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemem behunyom
Elmém kinyitom
Elképzelem
Mi következik
Egy nap meglátom
Szerelmem arcát
Egy nap ott tart majd
Karjaiban
Amíg az a nap
El nem jön
Csak behunyom szemem
És álmodom tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit elképzelünk, még nem tekinthetjük megtörténtnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzelet nem velünk született adottság. A tanárainknak, a szüleinknek kell kifejleszteniük bennünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én úgy képzelem el az új férfit, mint egy lázadót, aki eredeti önmagát, az eredeti arcát keresi. Olyan férfi ő, aki kész eldobni az összes maszkját, színlelését, képmutatását, aki kész megmutatni a világnak, ki is ő valójában. Szeretnek, vagy megvetnek, tisztelnek, becsülnek vagy gyaláznak, megkoronáznak vagy keresztre feszítenek, nem számít, mert önmagaddá válni a lét legnagyobb áldása. Még ha keresztre is feszítenek, kiteljesedetten és hatalmas elégedettséggel függsz a kereszten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak a földlakók, akik úgy élnek, akár a versenycsigák, leloholják élethosszukat, és soha el nem szabadulhatnak a sorspályáról, amelyhez nyálkájuk nyálasztja őket. És vannak a világlakók, akik otthonosak itt is, ott is, mert egy plusz gén folytán velük született a harmónia, és mert a képzeletükre hagyják magukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Addig vagyunk fiatalok, amíg el tudjuk képzelni, hogy előttünk állhat a pillanat, és akkor ér véget az életünk, amikor már arra sem vagyunk kíváncsiak, milyen lehetett volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor megpróbálok elképzelni egy tökéletesen kiegyensúlyozott személyiséget, mindig visszariaszt a szürkesége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gonoszság, amely ezen a világon ólálkodik, felettünk áll és el sem tudjuk képzelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vérem forrt, s a szívem sajgott - olyan édes és nevetséges búval: mindig vártam valamit, s féltem valamitől, mindenen csodálkoztam, s mindenre készen álltam, képzeletem játéka eleven volt, mindig ugyanazon képek körül csapongott, mint a partifecskék hajnalban a templomtorony körül; tűnődő lettem, szomorkodtam, sőt sírtam is; de a könnyeken és a szomorúságon át, melyet hol egy dallamos verssor, hol egy szépséges este lopott a szívembe, a fiatal pezsgő élet örömérzése úgy ütközött ki, mint a tavaszi fű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig is az volt a leghőbb kívánságom: bár látnék egyszer valóra válni egy tündérmesét. És most benne élek egy igazi tündérmesében. Már-már azt képzelem, magam is tündér vagyok, egy intésemre azzá változik bármi, amivé változtatni akarom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élvezem, ha olyan sziklát találok, amit még nem másztak meg, magam elé képzelek valamilyen fogásrendszert azon a sziklafelületen, azután megmászom. És minél homályosabb a rendszer, minél nehezebb ránézésre a szikla, annál nagyobb kielégülést szerez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nem azt várják tőled, hogy igazul - belső igazságod szerint - élj, hanem hogy úgy, ahogy ők elhatározták felőled. Botlásaidat is megbocsátják - sőt, el is várják -, ha egybeesnek az ő elképzeléseikkel. Csak azt nem bocsátják meg, ha szembehelyezkedsz az elvárásaikkal és a magad kedve szerint élsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény nem más, mint a képzelőerő állhatatossága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha tetszik nekik a srác, mindegy, akármilyen barom is, azt mondják, kisebbrendűségi komplexusa van, ha viszont nem tetszik, akkor lehet akármilyen rendes, vagy lehet akármekkora kisebbrendűségű komplexusa, azt mondják, beképzelt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon melyik a nagyobb megtartó erő? A hagyomány-e, a közös történet, szokásrend, jogrend, kultúra, amit a családod, a nyelved, a nemzeted, az emberi társadalom ad át, présel beléd, kér számon rajtad, vagy a ki tudja hol kapott egyéni kódod, a ki tudja mikor kezdődött saját múltad, amit a születésedkor a génjeidben hoztál, s amit a közös tapasztalat és érdek a maga képére és hasonlatosságára formált, de ami mégis újra meg újra fellázított az erőszak ellen, többet akart, mást akart, előre menekített? Vagy az, amelyikről szinte semmit sem tudsz, de ami képessé tesz rá, hogy elkülönítsd a mindenséget és önmagadat, a többi embert és önmagadat, pillanatnyi önmagadat és elképzelt önmagadat, hogy célokat tűzz ki, választani tudj, s hogy elindulj a választott cél felé, és tevékenykedj, és ne add föl akkor sem, ha a harmadik lépésnél kiderül, hogy reménytelen, ha könnyebb lenne nyafogni, mint a következő lépést megtenni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embert nehéz becsapni. Nem lehet azt mondani neki, hogy eredj erre, itt kapod a többet. Egy idő múlva rájön a csalásra, és akkor vége. Az ember pedig egészen elképzelhetetlenül életéhes lény. Mindig odamegy, ahol több életben van része. (...) Mindig a több kell, a ragyogóbb, a tüzesebb, az érdekesebb, a komolyabb, az izgatóbb, a hatásosabb, a megragadóbb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Értelem nélkül üres képzelgés a fantázia, képzelőerő nélkül terméketlen az ész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fogj gyanút, ha tömérdek és mindegyre több dolog bosszant, zavar, fájdít. Nem elképzelhető, hogy veled, a te hozzáállásoddal van a baj? Ez a mi kis ultraintelligensnek tartott civilizációnk valóságos neurózis-nagyüzem! Futószalagon ömlenek ránk a sérelmek, kínok, félszek, őrületek. Bevisznek az erdőbe, megtébolyítanak, becsavarintanak. Ha hagyod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kellenek a gyökerek: van egy hely a földön, ahol megszületünk, megtanulunk egy nyelvet és fölfedezzük, hogyan boldogultak őseink a nehézségekkel. Eljön az idő, amikor felelősek leszünk ezért a helyért.
Kellenek a szárnyak. Megmutatják nekünk a képzelet végtelen horizontjait, elvisznek minket az álmainkhoz, elvezetnek távoli helyekre. A szárnyak segítenek abban, hogy megismerjük felebarátaink gyökereit, és tőlük is tanuljunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fiú (...) az arcába nézett, magához húzta, és szelíden, mint egy gyerek, megcsókolta a száját. Árammal teli, idegen érintés volt, kissé kijózanító is, mivel testüknek ez az első találkozása messze lekésett képzeletük rejtett s már nagyon is régóta tartó ölelkezésétől. Régi dolog, hogy lomha testünk mindig lemarad a sorsunk mögött.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan szerettem volna lenni, amilyennek te elképzeltél, de ki lehet annyira jó, mondd? Hogy láthattál meg egy olyan lányt bennem, a lányt, akit addig senki nem látott, a lányt, aki megérdemli, hogy szeressék, és hogy megbocsássanak neki. A lányt, aki... nagyon, de nagyon szeret téged, (...) mindennél és mindenkinél jobban ezen a világon, és akit te nem érdemelsz. Nem érdemled, hogy én szeresselek téged. Elkezdődött valami, aztán ugyanazzal a lendülettel rögtön véget is ért, mert én vetettem véget neki. Hát legyen akkor vége örökre. Isten veled!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit egykor igaznak hittünk, mára más lett. Jobban tesszük, ha elfelejtjük azt, ami volt a múltban, mert amit egykor lehetetlennek gondoltunk, vagy akár elképzelhetetlennek, az most mégis valóra válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megkérdeznők most néhány ezer embert, hogyan képzelik a megoldást, a maguk életének és az országok életének megoldását, mit felelne a tömeg? Valószínűleg hallgatna, óvatosan, százezer éves gyakorlattal. Az emberek, szívük mélyén, nem a "nagy megoldásokra" vágynak. Az emberek kenyérre vágynak, s egyre jobban hiszem, hogy a kenyéren túl is vágynak valamire, aminek feltétele az anyagi boldogulás, de ami nélkül az anyagi ellátottság önmagában kevés: az emberek tisztességre és megbecsülésre vágynak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elménknek a legmagasabb rendű és legtöbb élvezetet adó működése a képzelet munkája, a fantáziálás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltnak annyi emléke rajzik föl, amikor egy kedves teremtés arcvonásait igyekszünk képzeletünkben föleleveníteni, hogy ezeken az emlékeken keresztül zavarosan látjuk őket, mintha könnyfátyol borulna szemünkre. Ezek a képzelet könnyei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El se tudom képzelni nélküled az életemet. Magam előtt is rejtély, hogy jutottam el idáig, de nagyon sok minden, ami lejátszódik bennünk, örök rejtély marad számunkra. Jobb, ha az ember nem sokat gondolkodik ezeken a dolgokon, hanem egyszerűen tudomásul veszi őket. Hiábavaló itt minden gondolkodás. Senkinek se tudnám megmagyarázni, miért szerettem beléd.

pont 26 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába valósult meg teljesen, amire oly soká vágyódott - nem volt egészen boldog. Vágyainak a megvalósulás, hamar megérezte, egy homokszemet adott csak a boldogságnak abból a hegyéből, amelyre számított. A beteljesülés megmutatta az örök tévedést, amelybe azok esnek, akik a boldogságot vágyaik teljesüléseként képzelik el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt gondoljuk, a világot akkor lehetne megmenteni, ha elegendő jóakarat és türelem lenne. Ez azonban tévedés. Ami megválthatja a világot, az nem a jóakarat és a tolerancia, hanem a tiszta gondolkodás. Mi haszna lenne a türelemnek, ha közben meg vagy arról győződve, hogy neked van igazad, s mindaz, aki nem ért veled egyet, tévedésben él? Ez nem türelem, hanem leereszkedés. Az pedig nem a szívek egységéhez, hanem megosztottságához vezet, mert feljebb képzeled magad a többinél. Ez a pozíció pedig magasabbrendűségi érzethez vezet, a szomszédaidban pedig neheztelést szül; s ez további türelmetlenséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás