A címkéhez 2 198 idézet tartozik


Csak egy halk sóhaj száll
Szívem bársonyos partján.
Te maradsz, s te voltál,
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké,
Én csak veled lennék!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egészen addig, amíg azt hiszed, hogy minden rosszul sikerül, addig rosszul is fog sikerülni. Míg a napjaidat puffogva és vagdalkozva töltöd el, semmi sem fog működni. De abban a pillanatban, amikor megváltoztatod a gondolkodásmódodat, minden megváltozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok rákos beteggel dolgoztam, és nagyon szomorú dolog, de gyakran úgy rémlett nekem, hogy olyan ez, mint amikor valaki elhatározza az ötvenedik emeleten, hogy kiugrik az ablakon, hogy elege van az életből, fölösleges már élni. Tehát kiugrik az ötvenedik emeleten, és elkezd zuhanni. De mondjuk, a huszonötödik emeletnél azt mondja, hogy jaj, mégis élni akarok! Ez az, amikor az orvosok azt mondják, hogy rákos vagy. Én ott a huszonötödik emeletnél kezdek esni velük, és akkor beszélgetünk. Esetleg lelassul az ember, és esetleg bele tud valamibe kapaszkodni a tizedik emeletnél, és akkor ott tud lógni egy kicsit. De néha már akkora a lendület, hogy senki sem tudja elkapni. Hogyha az ötödik emeletnél jön rá, hogy jaj, nem akartam meghalni, hát akkor már túl késő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez az igazi tragédia: sírunk, ha nem kapjuk meg, amit akarunk, és még jobban sírunk, ha végül mégis a miénk lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelvespuszi nem puszi
azt úgy hívják hogy csók
Ahhoz öcsém nem elég
egy szépaszemed bók
(...)
Először egy lánytól kapott
arcrapuszit élj át
Ahhoz meg csak annyi kell
hogy lehunyod a szemed
és nem rohansz el hirtelen
ha azt mondja hogy
szeret...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet még sohasem volt ily világos előtte. Eddig mindig egy zavaros és bántó látvány volt. Hol ennek, hol annak az impulzusának engedelmeskedett, keresett kellemes és szórakoztató dolgokat, és kerülte a kényelmetlen és bajjal járó ügyeket. Ilyen mindazoknak a sorsa, akik beleszületnek egy életbe, amely alapjában véve sem veszélyesnek, sem becsületesnek nem nevezhető. És ebben az életben keringett és csetlett-botlott, mint az az ember, aki egy őserdőben született, és sohasem látta a tengert vagy az eget, és most egyszerre valami végtelen tisztásra kerül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magunkat szeretni annyit jelent, hogy őszinte érdeklődéssel, törődéssel és tisztelettel fordulunk önmagunk felé. Az önmagunkkal való törődés a szeretet alapja. Az ember akkor szereti, ha reálisan látja önmagát, és őszintén értékeli, amit lát, ugyanakkor különös izgalommal és bizakodással tölti el a lehetőség, hogy mi mindenné válhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az első szerelem csodája, meg ilyesmi. Hihetetlen, micsoda különbség van aközött, hogy olvasol valamiről, a moziban látod, vagy személyesen megtapasztalod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Esély mindig van:
lapulj az aszfaltba, ha
jön az úthenger.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer megkérdeztem a mamámat, hogy miért fényesek a csillagok. Azt felelte, azok éjjeli lámpák, hogy az angyalok éjjel is lássanak a mennyben. De amikor papát kérdeztem, ő mindenféle gázokról kezdett beszélni. Én ebből összeraktam magamnak azt, hogy a vacsorától, amit a jóisten felszolgál a mennyben, szegény angyalkáknak éjjel a vécére kell szaladgálniuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz elég erős az emlékezetünk, hogy a megpróbáltatások idején felidézzük életünk kellemes perceit és boldog óráit (ezáltal még nehezebbé téve a dolgunkat, mert van múltbéli viszonyítási alapunk a jelenhez), ahhoz viszont túlságosan gyenge, hogy világosan és részletesen emlékezzünk azokra az eseményekre, kijelentésekre és részletekre, amelyek fontosak a számunkra. Ha pedig mindenképpen emlékezni akarunk, ha agyunkba akarjuk vésni a jelen történéseit, hogy később előszedhessük őket agyunk valamelyik zugából, valami másról kell lemondanunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én feláldoztam az életemet megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ és hogy fejlődik tovább, mert minden, ami van, a pozitívum akaratából fejlődött ki s ami lesz, a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak egy valaki van a hatmilliárd ember között, akinek mondhatod: Barátom, fiam, leányom, hitvesem, édesapám, édesanyám, nagyapám, nagyanyám, szomszédom. Ők azok, akiket hatmilliárd ember nem tud pótolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemerke szíve áradt a szeretettől. Minél inkább áradt, annál kiapadhatatlanabb lett. Azonfelül úgy érezte, hogy őt is nagyon szeretik és nem lehetnének meg nélküle. Úgy is volt. Szemerke életében kivirult az asszonyok legtartósabb boldogsága, amit ifjú évek múltán ajándékba ad a sors, cserébe talán a fehér hajszálakért: a családért, a gyermekért, az unokáért érzett gondoskodás sírig tartó boldogsága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Na és mit teszünk, ha elmúlik a veszély, elmúlik a félelem, és tényleg kapunk még egy esélyt? Ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Mert az emberek soha nem változnak. Csak még rosszabbak lesznek, bizony, apám.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A születéssel egy egész világot kap ajándékba az ember, a Napot, amely bearanyozza a nappalait, a Holdat, amely éjszaka világít, a csillagokat és a kék égboltot. Ajándékba kapja a tengerpart fövényét, a partot mosó hullámokat, az erdőket, amelyek olyan mélyek, hogy még maguk sem ismerik titkaikat, és melynek fái között állatok játszadoznak. A világ soha nem unalmas. Amíg gyermekek születnek a világra, a világ mindig új, csillogó formájában mutatkozik meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívünk mindig csordultig van szeretettel. (...) A világ törvénye szerint viszont, amit valakinek odaadunk, azt elveszítjük. Vagyis, ha valamit valakinek átengedünk, azt többé nem birtokoljuk, és veszteség ér bennünket. A világ törvénye a hiányba vetett hiten alapul. Ha e törvények szerint cselekszünk, sosem leszünk igazán elégedettek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elől a nő elől, amelyik szeret téged, semmit sem tudsz eltitkolni. Hidd el nekem, az asszonykád mindent tud. Mindent. S ennek ellenére eszében sincs kikaparni a szemed. Mert valóban szeret téged, valóban törődik veled. Pontosan tudja, mi mindenen mész keresztül, és nem akarja megnehezíteni a helyzeted. S tudod mit? Ha nem mellette döntenél, elfogadná. Ha elmennél, szomorú lenne, de nem hibáztatna senkit és semmit; egy kis idő elteltével újra tudna örülni az életnek, és kivirágozna megint. S erre azért lenne képes, mert szeret téged; azért tudna elengedni, mert fontos vagy neki. Mert a szívében vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szívedet nem tudod kinyitni. Ugyanis nyitva van. Épp csak bezáródik hébe-hóba. Ne a lakattal foglalkozz, mert afölött nincs hatalmad, hanem azt vedd észre, amikor a zár magától kipattan, és a kapu kitárul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ormokra nem hívják az embert: oda fel kell kapaszkodni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némelyeknek megadatott a gyors felfogás, a bonyolult részletek érzékelésének képessége és a természetes éleslátás a jellem megítélésében, röviden az, ami a hosszú tapasztalatnál is többet ér...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az utazónak meg kell kérdenie: "Jó úton járok?" Számos út hosszú és kanyargós, tele olyanokkal, kik eltévelyedtek. Egyenesen haladnak saját útjukon, a sors vezetésével, s nem egy helyet keresnek, hanem egy rokon lelket. Mások összeállnak, s biztonságra lelnek egymás karjaiban. Egyesek eltávolodnak a csapástól, hogy elkerüljék a kísértés ösvényét. Ám azok, kik túlságosan a lábuk elé néznek, nem veszik észre, hova jutottak, és gyakran túlságosan meglepi őket a célállomás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bár az indokolt és valódi fájdalom nem múlik el egy csapásra, amennyiben ismerőseinkkel beszélünk róla, a folyamat maga mégis enyhítőleg hat a rosszkedv bizonyos fajtájára. Ezek közül az egyik (...) - az a fajta bántalom, amely a folyóhoz hasonlóan sekélyebbé válik, ha szélesítjük a medrét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy érzem, már nem is tudom, ki vagyok. Minden olyan gyorsan változik, hogy nincs egy biztonságos pont, ahol megvethetném a lábam... Kétségbeesetten próbálok a szálakba kapaszkodni, amelyek összetartják az életem, de állandóan kicsúsznak a kezemből. Érzem, hogy őrülten csüngök rajtuk, de minden szétesik körülöttem, és én nem tudom egybefogni. Egyszerűen nem ismerek magamra, és nem értem, hogy jutottam idáig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki ma a holnapé akar lenni, csak azt éri el vele, hogy holnapután a tegnapé lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nincs másod, csak egy kalapács, akkor mindent szögnek nézel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némely tapasztalás olyan erős, hogy átírja a géneket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyanok vagyunk, mint a bárányok, amelyek a mezőn játszanak, miközben a mészáros már kiszemelte egyiket-másikat: hisz nem tudjuk jó napjainkban, mily csapást határozott el számunkra bármely pillanatban a végzet - betegséget, üldözést, elszegényedést, elnyomorodást, vakságot, megőrülést, halált.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halottak azt akarják, hogy bátran elviseljük veszteségeinket, és csak éljünk úgy, mint azelőtt, igaz? Csak nehogy szomorúak legyünk! Mindenki ezt mondja, de a magam részéről sohasem tapasztaltam, hogy volna valami alapja ennek az, egyébként valóban vigasztaló elképzelésnek. És természetesen ezt is az élők találták ki, hogy megkönnyítsék a dolgukat. Mert látod, bármiről is legyen szó, az élők nem mindig értenek egyet, tehát nem látom be, hogy miért volna olyan egyöntetű a halottak véleménye. Ha egyáltalán van halál utáni élet, akkor azt hiszem, odaát is éppen annyi önző lélek van, mint itt a földön. Hiszen az lehetetlenség is volna, hogy azok, akik életükben tele voltak mindenféle érzéssel, egyetlen pillanat alatt levetkőzzenek magukról minden rosszat, és felöltsék az önzetlenségnek és a jóságnak a köntösét. Nevetnem kell. Képzelj el egy özvegy férfit, aki a temetés utáni reggelen azzal a felkiáltással ül le reggelizni, hogy "Mary nem akarná, hogy szomorkodjak", és azzal jó étvággyal felfal mindent, amit csak maga előtt lát. Honnan tudja, hogy Mary odaát mit gondol? Lehet, hogy sír, és fogait csikorgatja - az asztrálfogait, természetesen - látván, hogy a férjeura úgy él tovább, mintha ő soha nem is létezett volna. Hiszen a legtöbb nő szereti, ha a férje körülugrálja. Miért változna meg az ember jelleme a halála után?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy pont, egy legbensőbb pont, ahová már senki sem jöhet velünk. Ahogy a fogunk csakis nekünk fáj, ahogy lelki szenvedéseinket senki nem tudja átvenni, s ahogy a halál kapujában - bármiféle enyhítő segítséget kapunk innen is, onnan is, végső soron egyedül kell átlépnünk, úgy a legerősebb érzelmi forgószélben csakis önmagunkba tudunk megkapaszkodni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik a halál kapujában állnak, az apró dolgokat is mulatságosnak tartják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha lenne még egy életem,
és újra kezdeném,
másként lenne minden,
igen,
a napjaim veled élném.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Van valami, amit csak a halál kapujában állva láthat meg az ember. (...)
- Én nem láttam ott semmit a félelmen kívül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó, mert az ember rájön, hogy mégsem áll olyan stabil lábon, mint gondolta, és elkezdi keresni a kapaszkodókat. (...) Azok az emberek, akik bebetonozva csücsülnek a munkahelyükön, minden klappol az életükben és mindenük megvan, csak élni szoktak elfelejteni. Én inkább az életre szavazok, még akkor is, ha néha elbizonytalanodással jár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás