A kategóriához 619 idézet tartozik (bővebb infó)


Minden egyes alkalommal, mikor úgy gondolom, hogy egy-egy történet már elnyerte végleges formáját, meghallok egy újabb változatot, amely még fantáziadúsabb, mint az előzők voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó írónak önmagától elvonatkoztatva is meg kell tudnia figyelni dolgokat, vagy ahogy Henry James megfogalmazta, ki kell fejleszteni magában "a látottakból az eddig nem látottakra való következtetés képességét".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A művészet szerepe most is ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt, vagy mint ezer évvel ezelőtt: segít elviselni a bajokat. Az ember természetéhez szinte biológiailag kötődik a költészet, a zene, a festészet és a szobrászat. A művészet a veszteségeket mindig úgy tudja megjeleníteni, hogy abból újabb értékek keletkezhessenek. A mi magyar sorsunkban még sok olyan veszteség van, ami a költészetben megfogalmazásra vár, hogy tömören csak annyit mondhatok: vannak még megnyerhető veszteségeink.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az író, ha valóban író, önmagából kiindulva és legtöbbször önmagáról ír, és ha a szavai jelentenek valamit, az csupán azért lehetséges, mert hű önmagához, a saját hangjához és ritmusához. A tartalom, a téma az írás mellékterméke, nem pedig a lényege.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élet és irodalom közül mindig az irodalmat választom, mert azt hiszem, ez az életem. A világ tényei nem az irodalom tényei. De a világ igazsága-i az irodalom igazsága-i.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden nagyra született író egy Sándor, aki világokat szeretne hódolni, és sír, hogy a holdba fel nem viheti győzedelmes zászlóit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Írni csak akkor lehet, ha az ember vagy nagyon sokat tud, vagy nagyon keveset.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Austen alakjai és dialógusai ma is humorosak, nem úgy, mint Shakespeare viccei, amelyeken csak azért mulat az ember, mert Shakespeare írta és tartozunk neki ennyivel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor elkezdtem írni, azt mondták: ha befejezem a könyvem, valaki leszek...
Mikor befejeztem a könyvem, azt mondták: ha már legalább három kötetem lesz, elismert leszek...
Mire három könyvem lett, azt mondták: ha annál a kiadónál írok majd, hatalmas leszek...
Mire annál a kiadónál írtam, azt mondták: győztél, ha már ismernek...
Mire megismertek, azt mondták: megöregedtél.
Köszönöm nekik, hogy megtanulhattam: ahogy nő az ember, vele együtt a kihívás és az elvárás is fokozódik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldog gyógyulásra
A szétfoszló veszélyre
S emléktelen reményre
Felírlak én

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Általában úgy illő, hogy a történetíró elbeszélésében ne hagyjon elvarratlan szálakat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A csoda nem a vers, hanem az őt befogadó gyerek. A csoda a kapcsolat. A csoda az adomány, ami a költészet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hosszú regényt senki sem ír egyedül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mese nem csak gyermekeknek való táplálék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden író ember gyűjtöget: mondatokat, arcokat, párbeszédeket rakosgat el, helyszíneket rögzít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki leszokik az írásról, az féltékenység nélkül tud gyönyörködni mások írott szavában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vers azért sokkal jobb, mint a próza (...), mert versíráskor a sorokat nem kell végigírni. A próza rabszolgameló. Női dolog. Öregasszonyos. Az öregasszony és az író nem sokban különbözik. Mindkettő egész nap ül a székében és sorokat köt egymás alá. Semmi szabadság. Én a sort ott hagyom abba, ahol jólesik. Ez férfias szabadságot ad. A költő, kérem, az férfi, az író nyámnyila némber. Csak hasonlítsunk össze, kérem, egy Ady Endrét, aki talpig férfi és talpig költő, egy Mikszáthtal, aki nagy író, ám a sok üléstől olyan vastagra hízott, mint egy szakácsné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De hiszen Párizs valóságos óceán. Beledobhatod a mérőónt, mélységét soha nem ismered meg. Keresztül-kasul járod, hogy leírd; de akármennyi gondot fordítsz is a bejárására, leírására, akármily számosak és buzgók is e tenger kutatói, mindig akad még ott szűz terület, ismeretlen barlang, egy-egy virág, igazgyöngy, szörnyeteg vagy más meglepő lelet, ami elkerülte az irodalmi búvárok figyelmét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egy színdarabban az első felvonásban egy puska lóg a falon, akkor az a harmadikban el kell hogy süljön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csábító örvény a virtuális kultúra, melyben jelen kell lennünk, de nem szabad elmerülnünk benne! Csak az a költészet, s az az irodalom az igazi, mely a szép életre mozgósít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mesék soha nem az élet általános értelmének titkait fürkészik, hanem mindig az egyén életének tükrében teszik fel az ezzel kapcsolatos, nagyon is egyszerű kérdéseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Költő szerelme szalmaláng,
azért oly sebes és falánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az az író, aki a pikantériát cél gyanánt műveli, úgy tesz a tollával, mintha a katona trágyát forgatna a kardjával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: "Vétkeztél." Vagy: "Jól van." A többi köd, füst, semmiség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Múzsám, te szőke bombanő, te,
Puszild meg, ó, a homlokom!
Így kérik mind a Múzsa nénit
a költők, mert ő súgja nékik
Az összes rímet, ötletet,
Mit aztán versbe költenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember sohase léphet ki önmagából, ezért nincs tárgyilagos művészet és tárgyilagos kritika. Be vagyunk zárva személyünkbe, mint életfogytig való börtönbe, s ez egyike legnagyobb nyomorúságunknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az író, amikor leveleit így elhullajtja a szélben, nem azokra számít, akik könyvét félredobják vagy talán elő sem veszik - mert ilyen biztosan sok van -, de arra az egy-kettőre, aki jobban megérti, mint akár iskolatársai vagy életének társai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írónak sohase legyen szótára. Minden szókeresés, még ha szükséges is, a közvetlenséget csorbítja. Azokkal a szavakkal írjunk, amelyeket ismerünk, amelyek emlékezetünkben élnek, amelyek természetesen bugyognak belőlünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ideális Napló csupán mondatokból áll - tehát fegyelmezettség, gondolkodás és élmény áll mögötte, azaz a sápadtnak tetsző dolgokat is fényessé formáló érzékenység, de nem struktúra. Tehát még nincsen eldöntve, mire lesz jó(!), mire használtatik föl majd a setét jövőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert az olvasás betegsége bevette magát szervezetünkbe, olyannyira legyengíti, hogy aztán könnyű prédája lesz annak a másik átoknak, amely a tintásüvegben tanyázik és a tollban ágaskodik. A szerencsétlen írni kezd. Utolsó fillérét is odaadná, csak egy kis könyvet írhatna és híres emberré lehetne, de Peru minden aranya sem válthatja meg számára egy jól formált mondat kincsét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Édes a hallott dal, de mit a fül
meg sem hall, még szebb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Töltsd ki a papírod a szíved légzéseivel!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás