„ Élni azt jelenti, mint örülni bármi áron. ”

„ A legfontosabb leckéket az életben gyakran a tantermen kívül tanuljuk meg. A fájdalmas igazságot a kapcsolatunk állapotáról, hogy milyen csúnyán megfizetünk, ha szembeszállunk a hatalommal, a szomorú tényt, hogy az élet színei nem mindig rózsásak. Aztán vannak olyanok is, akik nem hajlandók elfogadni ezeket a fontos tanulságokat, egyszerűen csak várják a lehetőséget, hogy ők tanítsanak móresre másokat. ”

„ Bármit hiszünk és bármit gondolunk, életünk alakulását cselekvéseink szabják meg. ”

„ Az Élet magadra hagy, te meg toporzékolva kívánod őt vissza, mert inspiráljon már, mondja el, hogy mennyire ügyes vagy, és mennyi minden van benned. De ő magasról tesz arra, hogy te mit akarsz. Elmegy, és teszteli, hogy mennyire hiszel abban, ami vagy. Észreveszed-e azt, ami benned van. Ki tudod-e hozni anélkül, hogy bárki hinne benned, hogy bárki azt mondaná, hogy te bizony még a világot is megválthatod. Hiszen a maga módján mindenki megváltja a maga kis világát, nap mint nap. Mindenki, aki képes tenni azért, hogy más legyen az élete. ”

„ Gyermekkorunkban úgy hittük, ha majd felnövünk, többé nem leszünk sebezhetőek. De hát... élni annyi, mint sebezhetőnek lenni. ”

„ Adódnak pillanatok, amelyek valahogy másmilyenek: szokatlanok, intenzívebbek és inspirálóbbak. De azt nem tudjuk, mi ez az érzés, hogyan tehetnénk maradandóvá, és amikor vége, ott maradunk kielégítetlenül, nyugtalanul, mert az élet már megint a szokványos mederben folyik. Újragondoljuk, milyen rejtélyek veszik körül életünket ezen a bolygón. Átéljük ezeket a titokzatos véletleneket, és ma még nem értjük ugyan őket, mégis tudjuk, hogy valóságosak. ”

„ Nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk. ”

„ Életünk magától íródó könyv, amelyben mi regényhősök vagyunk, és nem mindig értjük, mit akar valójában a szerző. ”

„ A beteg mozdulatlan szemmel a mennyezetet nézte, és arra gondolt, hogy milyen furcsa is ez a szó: élni. Egyetlen értelme van csupán, és mégis minden embernek egyebet jelent. ”

„ Az élet kincs, amelyet előbb vagy utóbb mindenki elveszít. ”

„ Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereken a bajban. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlya alatt: senkin nem segíthet. ”

„ Egy rossz cselekedet - és itt a rosszat nem úgy értem, hogy gonosz, hanem elhibázott, rögtön érezteti a hatását: olyan, mint mikor táncolsz, és elvéted a lépést, vagy hamisan énekelsz... fülsértő (...). Ha nő lennék, azt mondanám, hogy olyan, mint ha kötés közben leejtesz egy szemet. ”

„ Pillanatok. Belőlük áll az élet, akár egy hatalmas mozaik. Ezer apró darab, melyekből egy nagy kép lesz. ”

„ Egyfolytában megyek tovább és tovább, hogy megtanuljam a saját testi és a szellemi korlátaimat. Ez nekem az élet útja. ”

„ Gyorsan múlik az élet. Ha nem állsz meg, hogy körülnézz, lemaradhatsz róla. ”

„ Az egész élet összefügg. Semmi olyan nem történik, aminek ne volna értelme. ”

„ Minden itt van a jelenben. Vagy elkárhozunk, vagy üdvözülünk. Vagy mindkettő, felváltva, minden percben, egyik vagonból másikba, egyik párhuzamos világból a másikba ugrálva. ”

„ Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ. Az embernek ez a sorsa. Mindig eljön a te időd, amikor talpra állhatsz. Csak a szobrok nem hajolnak. ”

„ Mindenki megteremti és magával hurcolja a saját "mennyországát" vagy "poklát" - nem szükséges meghalni, hogy odajusson. ”

„ Tudod (...) kapálódzhatunk ugyan, de csak még mélyebbre süllyedünk. Ilyen törékeny az emberi lét. Ha lesz következő életem, hal szeretnék lenni. Hal, egy apró akváriumban, amiben (...) úszkálhatnék. ”

„ Életünk alapjait, apánk közreműködésével, születésünkkor anyánk rakja le, létünk piramisának első kváderkövével. Amíg élünk, különféle tetteinkkel hordozzuk mellé a többit, előbb szélesítve az alapot, majd újabb sorokat kezdve, egyre magasabbra építve ez a sajátos, virtuális piramist, melynek utolsó, a vágyott csúcsra kerülő kockakövét a halál teszi oda helyettünk. Sose tudjuk meg, hogy mikor. ”

„ Nézője lettem
életemnek. És nagyon
nem tetszik a film. ”

„ Az élet egyik nagy hiányossága az, hogy nincs bekezdésekre osztva, hiányoznak belőle a képaláírások, az írásjelek, nincs csengőhang, mely figyelmeztetné az embert, hogy sorsdöntő fordulat következik. A sorsdöntő fordulatok rendszerint megbújnak a jelentéktelen, hétköznapi események között. ”

„ Az élet folyamatos újjászületés. Legtöbbünk számára az az igazi tragédia, hogy meghalunk, mielőtt igazán megszülettünk volna. ”

„ Az élet nagyon egyszerű: mindenfélével foglalkozol, legtöbbje bukás, néhány dolog sikerül. Ami sikeres, azt tovább csinálod. Ha nagyon jól megy, mások utánozzák. Erre valami másba fogsz. A kulcs a valami más kitalálásában van. ”

„ Tedd a dolgod, az eredményt hagyd az istenekre. ”

„ A csend varázslatos és kellemes és olyan valószerűtlen. És még ha az élet nem is tartóztatható fel, néha elcsendesedik, és olyankor úgy néz ki, mintha megállna, mintha szünetet tartana. És ezekben a pillanatokban az ember úgy látja a saját életét, mintha távcsövön keresztül nézné. Attól függően, hogyan tartja a kezében, átfogó képet kaphat, vagy éppen az apró részletekbe tekinthet bele. És csodálkozhat. Vagy kétségbeeshet. Fellélegezhet. Gratulálhat magának. Minden lehetséges. ”

„ Porto-Riche így szólt egyszer hozzám: "Fiam, elfecséreltem az életemet. Szórakoztam. Nem dolgoztam."
Azt feleltem: "Renan így beszélt: barátaim, elfecséreltem az életemet. Dolgoztam. Nem szórakoztam." ”

„ Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztgetjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez. - Merre? S véljük, hogy semerre. Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél. - Istenem!... De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk. - Hova jutok?! S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet. ”

„ Semmi sem tölt el nagyobb csodálattal, mint az, ha valami ellene szegül a természet törvényeinek, ha valami megmagyarázhatatlan hirtelen megbolygatja jól berendezett, megszokott kis világunkat. ”

„ Mindenkinek van múltja, de a múlt már elmúlt. Az ember tanulhat belőle, de meg nem változtathatja. ”

„ Meg kell ismernünk önmagunkat: még ha nem segít is hozzá bennünket az igazság megtalálásához, legalább arra jó, hogy rendet teremtsünk az életünkben, márpedig ennél nincsen helyesebb dolog. ”

„ Tényleg, az embernek muszáj élnie az életét, nem csak hol belecsöppenni, hol kiugrani belőle. Különben soha nem tudod, mi folyik éppen. ”

„ Változik a fény. Elszállt a pillanat. Egy pillanat. Ennyi adatik az embernek. Több nem. Egyetlen pillanat, jó vagy rossz. Ez be van fejezve. Ennél befejezettebb már nem is lehet. ”

„ Az élet legörömtelibb, legszebb, legfurcsább dolgai nem anyagszerűek, nem ragadhatod meg őket a kezeddel. Nem a tapogatható, összerabolható fizikai valóság világába tartoznak. Ők érintenek meg téged, ha megérdemled, vagy ha rászolgáltál. Te csupán a lelkeddel illetheted őket. ”