„ Mindenki szeretne a mennybe jutni, de senki nem akar meghalni. ”

„ Nem elég meghalni: jókor kell meghalni. ”

„ Tudomást sem veszek róla,
de távoli tájakon
már körvonalazódik a halálom. ”

„ Az élet egy hosszan tartó szövődmény, mely mindig halállal végződik. ”

„ A gyönge elméjű ember állati életet él. Az állat nem ismeri a halált. Nézd a tyúkot például: mennyire védi a csirkéit! Mihelyt azonban felfordul a csirke, sajnálkozás nélkül otthagyja. Ha úgy értené a halált, mint a középrendű ember, ugye hogy sajnálná, siratná? Tudná, hogy a gyermeke elvesztette az életét. De akinek a halálról nincsen fogalma, annak az életről sincsen. És most nézzük az erős elméjű embert. Az meg éppen azért bátor, mert érzi, hogy a test nem mindene. Azt érzi, hogy ő inkább lélek, mint test. Minél lelkibb az ember, annál kisebb érték neki a test. A hősök, a világtörténelem nagy hősei mind lelki emberek voltak. Mind egy szálig. ”

„ A halál misztérium, és a temetés titok. ”

„ Sem a halál, sem a gazdája, az Isten nem vesz komolyan bennünket. Erre egy válaszunk lehet, emberhez méltó. Ha mi sem vesszük komolyan őket. ”

„ A természet kegyetlen tanító, és csak két osztályzatot ismer. Az egyik az élet, a másik a halál. ”

„ Kétszer hal a félénk, mert nem maga a halál oly borzasztó, mint az előkészület. ”

„ Az ember meghal, s szinte mindig idő előtt. ”

„ A vándor útja véget ért, az út elfogyott. Az éhes nem eszik több ennivalót, a szomjas nem iszik több innivalót. A szem nem lát több fényt, a fül nem hall több hangot. A lélek megmérettetik, mint zöldség a piacon. Testem megtért a hosszú út után, csak nyugalomra vágyik. Ne zavarjátok meg a nyugalmát. ”

„ A halál (...) csak egy pillanat. Könnyebben elragad, mint az álom. ”

„ Milliók vágynak halhatatlanságra, de fogalmuk sincs, mit kezdjenek magukkal egy esős vasárnapon. ”

„ A sötétség vagy megszólít, vagy nem vesz rólad tudomást. ”

„ Gyerekként úgy képzeljük, hogy a barátaink sosem halhatnak meg, hogy akiket ismerünk és szeretünk, örökre velünk maradnak. Aztán az élet fityiszt mutat, mégpedig olyan hirtelen és olyan egyszerűen, hogy onnantól kezdve meg azon gondolkozunk, vajon a családtagjaink és barátaink közül megéri-e bárki is épségben a holnapot. ”

„ Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... "
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. ”

„ Odafent nincs félelem, fájdalom, hideg vagy meleg. Nem ismerjük az éhezés, a szenvedés, az öregség és a halál fogalmát. Táplálékra sincs szükségünk, és aludni sem szoktunk. Isten hírvivői vagyunk, s a halandók lépteit vigyázzuk. ”

„ Az elmúlásban tulajdonképpen az a fájdalmas, hogy nélkülünk történnek a dolgok. ”

„ Mi más a halál, mint áldozat az idő és a végtelenség oltárán? ”

„ Tudod, én azt hiszem, az mindig mindegy, hogy rossz szándékból vagy csak butaságból, oda nem figyelésből ölnek. Az áldozatnak mindenképpen mindegy. ”

„ A halál ott ül minden asztal mellett a kávéházakban, és beleszól minden beszélgetésbe. ”

„ A halál az a pont, ahol véget ér a fájdalom, és megszületnek a szép emlékek. Nem az életnek szakad vége, csak a fájdalomnak. ”

„ Ne aggódj!
Ha foszló kapaszkodóid elengedted.
A senkiföldjén lebegsz, úgy érzed.
Várj, míg lélekszárnyaid lebbenését észleled. ”

„ Rosszul alszom, fél éjszakákon át nyitott szemmel fekszem az ágyban, a sötétben, mint a kezdő, gyakorló halottak. ”

„ A halottakból nem válnak élők többé, ha mégannyira keresi, s meg is találja őket az ember. Akit az istenek maguk mellett akarnak tartani, annak ott a sírja, ahol összeesett. ”

„ Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát
Nem bírva, leroskad a pálya felén;
Nem férfi az, aki fölveszi a gyilkot,
Melyet vigaszul hagy a futó remény. ”

„ A sötétség csak ahhoz ér hozzá, aki behívja magához. ”

„ Az élet végül is csak várakozás valamire, ami más, mint amit most csinálunk, és a halál az egyetlen, ami biztos. ”

„ A halál nékem nem fekete börtön,
nem fázlaló, nem is rút semmiképpen:
egy ajtó bezárul itt-lenn a földön,
s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, -
ez a halál. ”

„ Olyan volt, mint víz, mely nem tűr hajót,
s mit nem gyűrhet le a vihar -
mint az ár, melyet megfélemlített
feddő, szelíd szavaival. ”

„ Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz. ”

„ Az ember először attól fél, hogy meghal, aztán attól, hogy mégse. ”

„ Nehéz kiszámítani, mikor kell meghalnia az embernek. ”

„ Régi história, hogy meg kell halni, és mégis mindenkinek új. ”

„ A halál a maga riasztó némaságával az élet egyik legfontosabb valóságára tanít meg: az élet - kivétel nélkül mindnyájunké - előbb vagy utóbb véget ér. Az ember az egyetlen élőlény, aki tudja, hogy meg fog halni: szembe megy a saját halálával, kénytelen úgy élni, hogy szembenéz vele. (...) Lehetősége kezdettől végigkísér bennünket, amíg egyszer csak be nem következik. Aki ennek tudatában él, átérzi, hogy az élete egyetlen, egyszeri adottság, amelyben mindannak, amit tett, amit átélt vagy elszenvedett - jó és rossz, öröm és fájdalom - különleges, egyszeri értéke és jelentősége van. ”