A kategóriához 577 idézet tartozik (bővebb infó)


Nem számít, miről beszéltetek utoljára. Csak az, hogy mit mondtatok egymásnak hónapokon keresztül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nézőként kellene végigélni az életünket. Hogy hozzátehessük az álmot, ami bevégzi. De mi csak élünk, és mások álmodják meg az életünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A veszteség szétszaggat minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha már nem lesz más, csak sivatag, én akkor is ott akarok lenni, hogy lássam a dűnék vonulását. Ha egyetlen lámpa marad a világon, én annak is nézni akarom a lángját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legszörnyűbb bűn a magáé, amit ember elkövethet. A maga bűne az értelmetlen élet!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy mozgássérült férfi jött szembe mankókkal. Minden lépésnél összerándult. (...) Előttem nyitva állt minden lehetőség, de nem használtam ki. Ez a férfi viszont, akinek meg kellett küzdenie a fogyatékosságával, mégis ura volt saját életének. Arckifejezését elnézve ráadásul elégedettnek is tűnt. Szégyelltem magam a hálátlanságomért, miközben utánanéztem. Gyűlöltem magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érezzük a fájdalmat, de nem a fájdalmatlanságot; érezzük a gondot, de nem a gondtalanságot, a félelmet, de nem a biztosságot. Az élet három legnagyobb javát: az egészséget, fiatalságot és szabadságot, ezért nem is érezzük, ameddig birtokukban vagyunk, hanem csak miután elvesztettük... Hogy éltünk néhány napja boldog volt, csak akkor vesszük észre, miután boldogtalan napoknak adtak helyet.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a baj, ha az ember sziget; elfelejti, hogy a partjain túl is van valami.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a férfi, aki nem tud áldozatot hozni, veszít, még mielőtt bármibe is belevágna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem azért léptek be az életünkbe, hogy végig velünk maradjanak. Sokkal inkább azért, hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak nekünk valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat, örökre. Ha pedig eljön a nap, el kell őket engednünk és nem tehetünk ellene semmit. Óriási bennünk a veszteség, pedig igazából kaptunk valamit!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor kezdtem élni, amikor rájöttem, hogy meghalok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem elég jó,
és sose lesz elég.
Csak elfáradni tudok,
pedig élvezni szeretnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden fajnak, amelytől elveszik a gyermekeit, a szívét ölik meg, s az élni akarását pusztítják el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Új cél csakis a veszteség felett érzett bánatból születhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kényszeredett biccentéssel üdvözöltek. Nekik is az volt az érzésük, hogy az élet pillanatnyilag nem felel meg a józan ész követelményeinek. (...) Csak az juthatott be a mennybe, aki előbb apróra beszámolt róla, hogyan élt az üzleti lehetőségekkel, amelyeket Isten, az ő angyalainak útján, a földön kínált neki. Egész nap csak az hallatszott minden egyes fülkéből, amint a szakemberek a végsőkig elnyűtten mondogatják mindazoknak, akik ezt a lehetőséget is elszalasztották, azt is: - Maga már megint lekéste a csatlakozást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messze nézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé. Most mára Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyvalamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad.

pont 23 kedvenc 0 hozzászólás

Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem dagonyázhat a múltban, (...) mert annak örök stagnálás lesz a vége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A válság meghozza a változást. Az ember képes felülmúlni önmagát, ha tudatára ébred annak, hogy mit veszíthet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háborúk nem csupán az emberiséget pusztítják, hanem a tökéletesen ártatlan kívülállókat is, a másfajta élőlényeket, akik megosztják velünk ezt a bolygót.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami engem illet, nem bánom elmúlt életem gondjait és fájdalmait, csak a fásultságot bánom, azokat  a perceket, amikor nem éltem igazán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyira félek, hogy elveszítek valamit, amit szeretek, hogy ezért semmit se vagyok hajlandó szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az, amit nem teszünk meg, többet számít, mint amit megteszünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig elveszítjük azoknak a barátságát, akik elvesztették megbecsülésünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El sem tudtam képzelni, hogy létezhet még olyan dolog a világon, amitől nekem félnem kellene - fizikai dolgoktól semmiképpen. Ez az egyik előnye annak, ha az ember mindent elveszített.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A száműzetés nem egy új élet, hanem a lét teljes kirekesztése. A száműzetés az, amikor nem közeledhetsz, nem érinthetsz, amikor többé nem léphetsz be saját életedbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik sosem ismerték a kölcsönös boldog szerelem mély bensőségét és szoros együvé tartozását, azok a legjobbat mulasztották el, amit az élet adhat - érzik is ezt, ha nem tudatosan, hát öntudatlanul, s az ebből származó csalódottság irigységre, elnyomásra és kegyetlenségre teszi őket hajlamossá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi magunk vagyunk a világ, melyet teremtettünk, és amikor megszűnünk létezni, velünk megszűnik a velünk megteremtett világ is; és akik tudják, hogy a saját világuk utolsó napjait élik, azoknak a halál egészen más. Minden valóság elpusztulása olyasmi, amihez semmilyen beletörődés nem elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyám azt mondta: az embereket hibáikkal együtt kell szeretni.
Hogy ez mennyire igaz, akkor tudjuk meg, ha elvesztünk valakit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem volt több feszültség a levegőben, mely gondolataikat lefoglalhatta volna, tervezgetés, fontolgatás, s hogy mindez hirtelen nem volt többé, úgy érezték, mintha valahol valami hirtelen megszűnt volna. Talán az élet íze, a létezés értelme szűnt meg, vagy távozott el a felnövekedett gyermekek batyujában s ők ott maradtak a néma nagy estében egyedül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keserű a veszteség akkor is, ha a múlt maga a beteljesülés, de ha a romba dőlt törekvések és veszekedések halmaza, meg nem értés és folytonos visszautasítása mindennek, ami túlmegy a felületi érintkezésen, akkor a veszteséget a hiábavalóság borzalmas érzése keseríti meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden változásnak, még a legvágyottabbnak is megvan a maga szomorúsága, mert amit hátrahagyunk, az önmagunk egy része. Meg kell halnunk az egyik életünkben, hogy újat kezdhessünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor összeomlik egy nagy álom, mindig marad helye egy kicsinek. Személyesnek. Meglehet, hogy éppen az ilyen kis álmok révén lehet valami nagyot alkotni, nem igaz?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás