A kategóriához 577 idézet tartozik (bővebb infó)


Nem jó, ha az ember múltjára emlékeztető dolgokkal veszi körbe magát. Megkeseredik a szíve a jelenben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy íjász nem a trófeákért lő, akkor teljes birtokában van a képességeinek. Ha egy bronzcsatáért lő,akkor már rögtön ideges lesz... A díj miatt vívódik. Már számít neki. Többet gondol a nyerésre, mint a lövésre, és a győzelem akarása megfosztja erejétől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az emberek az áldozat szót meghallják, megrémülnek, hogy valamitől meg fogják fosztani őket, hogy fel kell adniuk valamit, ami nélkül nem tudnak élni. Az áldozat számukra veszteség, hisz a mai világban minden a miénk lehet. De én úgy vélem, hogy az igazi áldozat győzelem, mert kell hozzá a szabad akaratunk, hogy lemondjunk valamiről vagy valakiről, akit szeretünk, valamiért vagy valakiért, akit jobban szeretünk önmagunknál. Nem fogok hazudni, ez hazárdjáték. Az áldozat nem törli el a veszteség fájdalmát, de a keserűség elleni csatát megnyeri. A keserűség ellen, mely beárnyékolja mindazt, ami igazán érték az életünkben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A "művelt Nyugat" (?) úgyis azt hiszi, hogy minden kultúrát, tudást tőlük kaptunk, és nélkülük még nyereg alatt puhítanánk a "kaiserfleischt", holott az igazság az, hogy még a nyelvünket is megrövidítették - nem maguknak ugyan, de az enyészetnek -, és mi jóhiszemű bámulással kotlottunk az idegen szavak kakukktojásain, ki is költöttük őket, és csak most vesszük észre, hogy az édes gyerekek a fészek szélére kerültek, ha ugyan le nem zuhantak a megsemmisülés bozótjába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindennek vége van egyszer. Mindnyájan menet közben élünk. A körülöttünk lévő tárgyak a mi mozgásunkhoz képest egyszer csak elmaradnak. Ezen nem lehet segíteni. Ha valaminek itt az ideje, hát elvész. Csak addig van jelen, míg el nem jön megszűnésének órája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megtaláltam a mennyországot és megragadtam, olyan erősen, ahogy csak tudtam, de szétfoszlott, akár egy testetlen fonal, és kicsúszott az ujjaim közül. Túl vékony volt, hogy megtarthassam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha túl sok bort töltök egy kehelybe, a nagy része kiömlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni - és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívemen e nyomorult csillagon
eltűnni készül valaki
ezüstcsík marad utána csiganyom
a magány nem rövidtáv hanem maraton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor az idő betelt, véget ért,
csönd lesz. Megszeghetetlen.
Csönd. - Mint az idő kezdetén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kár, mindig akkor döbbenünk rá arra, hogy valaki vagy valami a mienk volt, mikor elvesztettük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmatlanság alattomos dolog: olyan láthatatlan és csöndes nyavalya, ami nemcsak az alvástól fosztja meg azt, akit megtámad, de néha hónapokig a lelki békéjétől is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig hajlunk rá, hogy nem létező dolgokról fantáziáljunk, s hogy ne lássuk meg azokat a nagy tanulságokat, amelyek pedig majd kibökik a szemünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán nemcsak a sakkban, de az életben is fontos, hogy néha el kell engedned egy fontos darabot, hogy valami újat kaphass helyette.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs mitől félned. Csak azt veszítheted el, amit el kell veszítened. És jobb, ha minél előbb megszabadulsz tőle, mert minél tovább marad, annál erősebbé válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember élhet tovább úgy is, hogy elvesztette azt, akit a legjobban szeretett, de az az élet már sosem lesz a régi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sose mondd azt: "el-
veszítettem", semmiről;
mondd: "visszaadtam".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem a múltam, szeretem a jelenem. Nem szégyenkezem azért, amim volt, és nem vagyok szomorú, mert nem az enyém többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kemény munka eltompítja a kíváncsiságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebben a pillanatban (...) megértette, a szerelem nagyon is színes: mintha ezer szivárvány ragyogna egymáson. "Mennyi dologból maradtam ki, csak mert féltem az elvesztésétől" - gondolta, miközben a szivárványt nézte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A korunknak megfelelően kell cselekednünk. És tudjátok, miért mondják ezt nekünk? Mert azok, akik ezt mondják, félnek a fiatalság okozta vadságtól. És a mi varázsunk miatt szégyellik magukat és szomorúak, mert ők bizonyos dolgokat hagytak elsorvadni magukban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Emléke ragyogó, lobogó fáklya...
Villanó parázs volt, hatalmas máglya?
Feledés búja lesz holnapod ára,
hamuvá porlad el tegnapod vágya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmit sem nyeshetünk le anélkül, hogy ne éreznénk a hiányát. Még a legrosszabb emlék is része az alapzatnak, amely megtart bennünket a világban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elveszíteni egy gyereket nagy megpróbáltatás egy házasság számára - mondta Lucy. - A legtöbb ember azt gondolja, hogy csak a legerősebb házasságok élnek túl egy ekkora csapást. De ez nem így van. Sokat foglalkoztam a témával. Láttam "szörnyű" házasságokat, ahol éppen ez hozta újra össze a szülőket. És láttam olyanokat is, amelyek "tökéletesek" voltak, és úgy törtek darabokra, mint valami olcsó műanyag játék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha bármit kidobsz, éppen akkor lesz rá szükséged, amikor már végképp nem tudod visszaszerezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember akkor ismeri meg magát, ha mindenét elveszíti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember elér egy bizonyos pontot az életében, és azt veszi észre, hogy napjait legalább annyira a holtakkal tölti, mint amennyire az élőkkel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érti, miért töltik sokan az egész életüket azzal, hogy szétzúzzák az utakat, amelyeken nem akarnak végigmenni, ahelyett, hogy azon az egyetlen úton járnának, amely elvezeti őket valahova.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál nem a legnagyobb veszteség az életben. A legnagyobb veszteség, amikor bennünk hal meg valami.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A felejtés a végső halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A villámütés sose földelődik.
Ha barátod volt, nincs helyette más.
Szerelmet elveszteni: légszomj.
Barátot fulladás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A diákok a felét hallják meg annak, amit a tanár mond, a felét értik meg annak, amit meghallottak, a felét jegyzik meg annak, amit megértettek... vagyis összességében nem sokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

100 emberből csupán egy, aki megvalósítja önmagát, és képességeit teljes egészében kihasználja. A többség anélkül létezik, hogy igazán élne. Általános vélekedés szerint a legtöbb ember csupán 10%-át hasznosítja életenergiáinak. Csak 10%-át látják a világ szépségének, az emberi érzésvilág mélységének, és gazdagságának csupán tíz százalékát élik át. Botorkálnak a világban anélkül, hogy elmélkednének róla, anélkül, hogy kutatnák azt. Úgy élnek, hogy közben a szeretet tört hányadát adják és kapják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elengedni békében, aki menni készülődik, erőt kívánó tudás. Vagy tett? Ki tudja. De elviselni, hogy üres az ágy, hogy nem tudod már felültetni... Hogy nem kell senkinek a tálcán a kávé. (...) Hirtelen szabad vagy. Most már csak ezt kell elviselni. Ezt a rád zuhanó, nagy, üres szabadságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás