A kategóriához 2 466 idézet tartozik (bővebb infó)


Mit ad egyik ember a másiknak? Önmagát, önmaga legbecsesebbjét, az életét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor (...) egy nő azt mondja: "Úgy érzem, soha nem figyelsz rám", eszébe sem jut, hogy a soha kifejezést szó szerint vehetjük. A soha csupán pillanatnyi idegessége, rossz hangulata kifejeződése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halált még mindenki kibírta. Inkább itt az életben, az ismert való világban vannak a mi nagy, kibírhatatlan bajaink. Hogy mi lesz ott a túlsó parton, nem tudom, arról a világról még senki sem mondott semmi bizonyosat, de hogy mi van itt, s hogy mit kellene az életünk érdekében tenni, erről nekem is vannak némi elképzeléseim. Kedvem is lenne a megvalósításukhoz. De mennyivel nehezebb az élő emberekkel boldogulni, mint a halottakkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szerintem nem érted, milyen életszakaszban járok most.
- Pontosan tudom, hogy hol jársz. Élvezed a függetlenséget és nem akarsz kötöttséget. Én magam is éveken át így éltem. De én már nem erre vágyom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A "barát zóna" olyan, mint a két perces kiállítás, csak itt soha nem telik le a büntetés. Ha egy lány úgy dönt, hogy mostantól a barátja vagy, akkor vége a játéknak. Teljesen aszexuális valami leszel a szemében, mintha a testvére lennél, vagy egy lámpa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van az egész... Az egész, amit, ha kettévágsz, már nem lesz teljes, nem lesz elég. Az egész azért egész, mert éppen akkora, éppen annyi, amekkorának, amennyinek lennie kell. És ha kettévágtad, és megpróbálod újra eggyé tenni, már nem sikerül, vagy nem lesz tökéletes. Nem lesz teljes, nem lesz elég. Nem jobb lesz, hanem rosszabb. De van egy kivétel. Van valami, ami attól lesz tökéletes, hogy kétfelé választották. Különös, de így van. Az egyet ketté kell választani, hogy aztán valaha, valahol újra egy lehessen. És tökéletesebb legyen, mint a kezdetkor. Több... és jobb. A két fél járja a maga útját. És az út során gazdagodik. Tapasztalatokat szerez, kincseket gyűjt, megismeri a világ csodáit. És egy napon... igen, egy napon találkozik önmagával. És megtörténik a csoda. A lélekcsoda. A sok-sok kincs eggyé lesz, és sokkal többé válik. Így a két fél az egyben már nem egy lesz, hanem annál sokkal, sokkal több. Egész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden mély emberi találkozásban négy fontos kérdés rejlik. Először is az, hogy ki vagy te? E mögött pedig van egy még fontosabb kérdés: ki vagy te nekem? És amikor föl tudtam tenni ezt a második kérdést, akkor egyszer csak jön egy harmadik is: ki vagyok én neked? Aztán a harmadik előhozza a negyediket: ki vagyok én?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hosszú eljegyzés olyan társulás, melyet az egyik fél szabadon tart meg, vagy tör meg, de a másik egész tőkéjét fekteti bele. Legyenek hát elővigyázatosak, ifjú hölgyek, ügyeljenek rá, hogyan jegyzik el magukat. Óvakodjanak őszintén szeretni, sohase mondjanak el mindent, amit éreznek, de még jobb módszer, ha csak keveset éreznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végeredményben semmi sem fontos, ha vannak emberek, akiket szerethetünk és akik szeretnek bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem vitatkoznánk, ha mindig csak az egyikünk volna hibás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van a találkozás... amit nem vársz. Ami váratlan... Vagyis... mégsem az... Mert vártad, csak talán nem az eszeddel, nem a tudatoddal, de legbelül érezted, hogy egy napon megtörténik. A találkozás... önmagaddal... egy másik emberben... Félelmetes és lenyűgöző ez a találkozás... Mert bár együtt élsz az érzéssel, lassan talán megszokottá válik, talán már nem is számítasz rá, talán már le is mondtál róla, mégis, megdöbbensz, amikor megpillantod önmagadat... a másikban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ostoba elvárásokban növünk fel, és mindenki azt hiszi, hogy a diszharmónia az ő hibája. Én is azt hittem, pedig, ha minket egészségesen nevelnének pici korunktól, azzal, hogy az életnek az alapja a diszharmónia, és ha ez így van, nem okoljuk mindenért önmagunkat. Ne duplázzuk meg a sérelmeinket. Ha megcsalnak, nem elég, hogy sajnálom, hogy a kapcsolat megromlik? De ráadásul még magamat szégyelljem, nem abszurdum, hogy még magamat okoljam? Nem volna helyesebb úgy tudni, hogy ez a világ természetes rendje? Hogy nem azért csalnak meg, mert én ócska vagyok, és nem feltétlenül jobbal csalnak meg, csak egy mással...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Manapság az emberek már az első találkozásnál egymásra borulnak, örök szerelmet, barátságot ígérnek-fogadnak, mintha ismernék egymást, holott egy kapcsolatnak elemenként kell felépülnie.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek általában nem jobb-e mást simogatni, mint saját magát, s a másiknak is talán jobban esik, ha egy szeretett lény simogatja. Ennek az okát nem is olyan egyszerű megfejteni. Mert a lényeg nem az érintésben van, hanem a szándékban, az érzelemben, ami a kezet vezeti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudtam magamnak megbocsátani, hogy olyan keveset kérdeztem tőle, hogy olyan keveset tudok róla, hogy hagytam elmenni magam mellett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kötődés hirtelen, váratlanul bukkan fel az életedben, mégis tudod, hogy ez valami fontos. Olyan, mintha ezer éve ismernéd az illetőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig akadt férfi az életében, de valahogy sosem volt jó: ha kedves volt, nem találta izgalmasnak; ha izgalmas volt, nem találta túlságosan kedvesnek; ha pedig sem kedves, sem izgalmas nem volt, nem értette, mit keres mellette.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy nő elviselhetetlen, ha intellektuálisan oktatni akar. (...) A szeretet, az áradó, csorduló szeretet, alkalmazkodás a végtelenségig, ez a fantasztikus.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fogadd el a sors akaratát, és szeresd azokat, akiket a sors az utadba vezérel, mégpedig teljes szívedből!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden napon, minden óra minden percében meg kell bizonyosodnom arról, hogy bírom-e még szerelmesem szemében azt a tetszést, amit ő kihívott belőlem és bír az én szememben. S erről meg is bizonyosodhatom, mert amint eljő a pillanat, még szebbnek lát és még jobbnak látom, mint ahogyan gondolta, mint ahogyan gondolhatom. Az egymásra találás élményében ez állandóan megtörténik, miközben semmi nem változik, holott minduntalan másként történik ugyanaz velünk. Az egymásra találás élményére azonban mindig újra várni kell. A várakozás örökkévalósága pedig nem is lenne elviselhető, ha nem tartalmazná az egymásra találás szünetjelét: nélküle nem múlik el az idő, üresre telik a hiányától; úgy megsűrűsödik vele, akárha megállna velünk. Az egymásra találás örömében a kölcsönös tetszés üli a nászát, és ez a várakozás minden kínját elfeledteti. Tíz évet, száz évet is feledtet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretettel hozzáérni a másikhoz, az egy dolog. Szerelemmel hozzáérni a másikhoz, óriási különbség. És mindezt lehet látni. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is élik életük összes szerepét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én azt várom, hogy eljön majd valaki, akinek úgy kellek, ahogy vagyok. Érdekli, hogy mit beszélek, nem türelmetlen hozzám, és nem azért bólogat, hogy könnyebben lefeküdjek neki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élvezem a fekete-fehér filmeket, de megnyugtató a tudat, hogy egy párkapcsolatba sokkal több szín belefér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Testvér! Mit vársz? Azt, hogy más kezdjen el téged szeretni? Nem jó a sorrend! Neked kell indulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meg kell fejtenem, ki vagy,
mit akarsz velem,
mennyi benned az áhítat,
a barátság, a szerelem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha két ember között nincs más, csak tér, akkor minden lépés ugrásnak érződik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem szabad rátaposni emberekre azért, hogy előbbre juthassunk, de át lehet lépni rajtuk, ha útban vannak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyi mindent nem kérdeztem még meg tőle, és annyi mindenről nem beszélgettünk! Másfelől viszont úgy érzem, nagyon is jól ismerem, mindig ismertem, anélkül, hogy mindent részletesen elmesélt volna magáról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két fél csak akkor lehet egész, ha önmagukban is teljesek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyit mondhatok, nekem nagyon fontos a barátságod. És ez nem szavakon múlik, talán még sor kerülhet arra is, hogy szavak nélkül, tettekkel bizonyítsam a barátságomat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te olyan furcsa kártyás vagy... valaki, aki kártya helyett szenvedélyekkel és emberekkel játszik. Én voltam az egyik dáma a játszmában. Aztán felálltál, és odább mentél... miért? Mert meguntad. Csak elmentél, mert meguntad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy utálj valakit, ahhoz az kell, hogy megsértsen téged, vagy valami rosszat tegyen neked.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy vagyunk megszerkesztve, hogy saját szívverésünkre nem tapaszthatjuk fülünket. Csak valaki máséra, és ebben a másban ismerhetjük fel a magunkét. Mernünk kell odahajolni. Fel kell ébrednie a vágynak, hogy odafigyeljünk a másikra. És abban a másikban megláthatom arcom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bezártságban hamar kicsírázik a féltékenység és a rivalizálás, és gyorsan szárba szökken a gyűlölködés, mint palánta a melegházban. A veszekedést bármi táplálhatja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás