„ Csak kuporgattad, rejtetted magad:
dohos kincsüket eszelős vének.
Nem tudtad: az él csak, aki ad... ”

„ A hiány fogékonyabbá teszi a szívet. ”

„ Mekkora üresség, ha távol van az a lény, aki egymaga betölti az egész világot! Ó, mennyire igaz, hogy, akit szeretünk, megistenül! Nem volna csoda, ha Isten féltékeny volna rá, ha nem volna bizonyos, hogy a mindenek atyja a világot a lélekért, a lelket pedig a szerelemért alkotta meg. ”

„ A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell. ”

„ Ha most arról panaszkodnál, hogy magányos vagy, én azonnal Londonban teremnék. Bárhová elmennék. És már csak azzal is megelégednék, ha a szíved és a tested csak kicsit megmelengethetném. Ez biztos úgy hangzik, mintha valami eszméletlen kedves lennék, pedig mindezt csakis azért mondom, mert nálad senki sem fontosabb a számomra. (...) Bocsásd meg, hogy ilyen önző vagyok. ”

„ Túl régen volt, már majdnem nem emlékszem rád,
Csak az éjszakákkal akad néha baj,
Ahogy mindig rosszkor szól egy bizonyos dal,
S minden hangban ott egy másik kép.
Te gondolsz rám,
Vagy az ördög van velem még? ”

„ Csodás nyár volt az életem, vidám napsütésben kiapadhatatlan patakként csordogált, míg ő mellettem volt, de mióta magamra hagyott, a felkavaró ősz szomorú magányosságban örvénylett körülöttem, és rántott magával egyre mélyebbre. ”

„ Ezüstpárákban álmodó hegyek
tündéri folyók felé lejtenek,
melyek fölé az ámult, ifjú hold
aranyló arca szomjasan hajolt,
s úgy csókolja a vizeken a fény,
ahogy emlékeimben téged én. ”

„ Mindig visszatérünk ahhoz, amit szeretünk. ”

„ - A hiány táplálja a szívbéli vágyat.
- Vagy feledteti azt. ”

„ Egyedül vagyok...
lelkembe zárt hiányod
társaságában. ”

„ Valami nincsen rendben
e kerek féltekén,
végesben, végtelenben
téged kereslek én. ”

„ Máris hiányzol. Minden veled töltött perc csak erősíti bennem a vágyat, hogy még több percet töltsek veled. Boldog vagyok veled. Olyan boldog, hogy azt talán már nem is szabad. Ezentúl ha a jövőre gondolok, nem azt mondom majd: "én ezt és ezt teszem", hanem azt: "mi ezt és ezt tesszük." És ez mindent megváltoztat. ”

„ - Ó, értsd meg hát a szó vetületét!
- Ha azt mondom - mert az vagyok rég - "éhes"
nem azt jelenti: "jöhet az ebéd,"
még azt sem, hogy: "három napja nem ettem"
de a hiányt, hogy - mért nem vagy mellettem! ”

„ Csoda veled minden,
csoda veled minden perc.
Kínoz a hiányod, amikor nem rám figyelsz.
Öleléseinkben is túl nagy a távolság,
lelkedet a lelkemmel szorosan átfognám. ”

„ Az ember akkor fogja fel igazán, hogy mit akar leginkább, amikor azt már elveszítette. Akkor érzi legerősebben valaminek a hiányát, ha az már nem lehet az övé. ”

„ Egy apának pokol az, ha gyermekei nélkül van. ”

„ Amikor valami hiányzik, akkor tenned kell valamit - ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat - néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen. ”

„ Annyi emberrel csinálhatok mindenfélét. De senki nincs, akivel csak semmit tennék. ”

„ Miért, hogy idegenben, valahányszor gyermeket magyarul beszélni hallok, leküzdhetetlen szomorúság ejt meg, s gyorsan odébb kell sietnem, valamelyik elhagyott mellékútra, hogy letöröljem s elrejtsem az idegenek elől kicsorduló könnyeimet? ”

„ A kezedet már nem adod,
a szádat nem adod
és a ruhámon nem hagyod
az édes illatod. ”

„ Néha otthontalanabb lesz az, aki otthon marad, mint a másik, aki a világba megy. ”

„ Emlékszel? Fázott a kezed.
Őszt emlegettünk s féltünk tőle.
(...)
Leheletemmel ujjaid
szívesen melengetném: hol vagy?
Szederágat horzsol a fény. Ma
nem találkozunk.
Sem holnap. ”

„ Miként a tiszta űrben a világok,
lebeg keringve bennem a hiányod ”

„ Nem látni azt, akit szeretünk - elvonási tünetekkel jár. Egész testével érzi az ember, hiányzik valami alapvető, mintha nem tudnál többé lélegezni vagy járni. Minden másnak csökken a jelentősége. ”

„ Van-e olyan élményed, tapasztalatod a férfi-nő kapcsolat területéről, hogy tulajdonképpen minden jó, valami mégis hiányzik? Tudod, mi hiányzik ilyenkor általában? Te magad. Úgy egyébként jól működnek a dolgok, csak te nem vagy benne eléggé. Az hiányzik. ”

„ Nem tud elülni a szívem.
Arcod látása nélkül egyre küzdök
keserves, meddő, parttalan vízen. ”

„ Csak téged hív minden apró részem,
De elveszít,
Érzem, széthullok már,
De te összerakhatnál!
Mondd, miért nem figyelsz rám? ”

„ Oh! kedvesem, hol s merre jársz már?
Oh! jöszte, hallgass: híved itt vár,
Mély s magas hangon dalol.
Ne kóborolj, szép ledérke:
Szeretőké a nap vége,
Okos ember tudja jól. ”

„ Rettenetesen hiányzol, szerelmem. Amikor elutazol, magaddal viszed az életet, és ilyenkor valamiféle tartalékelem segítségével élek, ami legjobb esetben kitart addig, amíg visszajössz, és újra életet lehelsz belém. ”

„ Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon. ”

„ Magamra hagy a vasárnap délután,
távolságok börtönajtaját zárva rám.
minden idegszálammal nyújtózkodom
utánad, drága, ahogy a fák ágai
kapaszkodnak még görcsösen a nyárba,
s várlak, ahogy évek óta hiába várom,
hogy bekopogjon egyszer egy barátom
pirosló arccal, váratlanul hozzám. ”

„ Mint a szerelem, a magánélet is akkor a legnyilvánvalóbb, amikor nincs. ”

„ Mi a különbség a szeretet és a szerelem között? Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül. Ez csak a szerelemben van. ”

„ Százhatvan óra szerelmes magányban
Sivárabb, mint százhatvan óra máskor. ”