„ Minden-minden mesél önmagáról, ha avatott szem vizsgálja. ”

„ A nappal tök szar, amikor süt a nap, a napfény visszaverődik az ablakokról és kocsikról és épületekről és járdáról, és az istenverte ragyogás úgy nyomja az ember szemgolyóját, mint két nagy hüvelykujj, és az ember alig várja az estét, amikor egy kis megkönnyebbüléshez jut a nappal támadásai után, és amikor feljön a hold, elkezd élni, de azt a tökéletes megkönnyebbülést sosem kapja meg, amire vár, amire számít. ”

„ Dörög az ég, a szívem gyorsan ver.
A vihar súlyos kézzel úgy visz mindent el,
Ahogy az apró porszemet kósza nyári szél.
Üres világod - látod, éppen ennyit ér! ”

„ Az orvos kezel, a természet gyógyít. ”

„ Mi értelme a tavasznak, ha hamarosan úgyis újra ősz lesz, és a most még üde virágok elhervadnak? Hogyan is tudtunk volna örülni a rügyező bükkfának, a hazatérő seregélyeknek vagy a napsütésnek? Minden hamarosan megváltozik, és visszájára fordul, és akkor újból sötét lesz, és hideg, és nem lesznek virágok, de még levelek se a fákon. A tavasz csupán azt idézte fel bennünk, hogy nekünk is hamarosan el kell mennünk. ”

„ A "Gyönyörde", a fasor, melynek lombjai alatt Vörösmarty beszélyének hősei, a "füredi szívhalászok" sétáltak a választott hölgy után, a Kisfaludy Színház romjai, Jókai és Blaháné léptének nyoma az erdőben: ez a legtisztább magyar biedermeier.
De a táj is szelíd, mintha a betegek, akik e fák alatt, e forrásnál, e világoskék égbolt alatt keresnek gyógyulást beteg szívüknek, megszelídítették volna a természetet. A táj hozzászelídült a betegekhez; kissé sápadt és nemesen ernyedt, mint mindenki, aki megismerte már a halál első könnyű, udvarias érintését. Nyájas táj, hívogató. Ezt mondja: ne siess. Pihenj. Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek. Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni. ”

„ Idegen az ember a természetben. De erre csak akkor gondol, ha olyan helyzetbe kerül, hogy megcsapja a természet nagyszerűségének, szép lelkének varázsa. Ilyenkor rátör az emberre is a hallgatás, fél tagolt szóval megtörni a csöndet, mert még benne lappang réges-rég volt őseinek öntudatlan illeme, igazodása a vadon törvényeihez... ”

„ Mégis, mi az, ami az embert - ösztönösen - fedél alá kényszeríti az eső elől? Azt hiszem, az ősember atavisztikus félelme a természet erőitől. ”

„ A te fácskáid télben, éjszakában
És Isten irgalmában állanak.
És ennyi minden, amit te tehetsz,
És ennyi minden, amit tehetünk:
Papírral, ronggyal és remegő kézzel
Itt-ott egy fácskát bekötözgetünk.
A rossz hírek, a hiába-betűk
Összeszövődnek téli takaróba,
A rongy, a papír és a Kegyelem,
Ha érünk új tavaszt -
Tündérkéidet tavaszig megóvja. ”

„ Az Everestnek az az igazi fontossága, hogy nem csupán ennek vagy annak az országnak, hanem az egész földkerekségnek is a legmagasabb csúcsa. ”

„ Azért szeretünk a szabad természetben lenni, mert ennek nincs rólunk véleménye. ”

„ Sokszor hallottam, hogy az úgynevezett természet olyan, mint a cserépedényeket készítő fazekas, és ha egy szépet tud készíteni, tud aztán két-háromszázat is. ”

„ Az ősz korán reggel érkezik, a tavasz egy téli nap végén. ”

„ A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. ”

„ A kicsiny fűszál alig érzi a dühöngő vihar erejét - de őt lepi el legelőször az ár, s őróla múlik el legutoljára. ”

„ Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük. ”

„ A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott. ”

„ Egy sereg fotót kéne csinálnom. Rólatok, ahogy folydogáltok. A partról, ahogy marha szép. A szikláról, ahogy ott áll a hullámverésben és rezzenetlen. A virágokról, ahogy sokfélék. A hullámokról, ahogy riszálnak. ”

„ A természet zöldje a növények és a fák élete. A zöld maga az élet. ”

„ A madár nem azért dalol, mert valami mondanivalója van. Azért dalol, mert dala van. ”

„ A természet körforgásában nem létezik sem győzelem, sem vereség. Csak a mozgás létezik. ”

„ Gyöngéd a természet szerelme: mindig
Küld valamely becses ajándokot
Annak sírjába, kit szeret. ”

„ Nem mozdult semmi, csak az Idő ballagott időtlen útján a végtelenségnek, maga mögött hagyva a perceket, napokat, éveket. Újra nőttek a fák, virágzott a rét, zsongott az erdő. Visszajött a pinty ezüstciterájával, nevetett a falu száz csillogó ablakszeme, nevettek az emberek a téli estéken, amikor mindent betakart a hó, békésen pipáltak a kémények, mert az erdő úgy is adott, amit adhatott. ”

„ Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. A szabályok javára sok mindent nem lehet mondani, körülbelül azt, amit a polgári társadalom dicséretére mondhat az ember. Aki hozzájuk igazodik, sohasem fog ízléstelent vagy rosszat elkövetni, ahogyan az, akit törvény és jómód mintáz, sohasem válik tűrhetetlen szomszéddá, különleges gazfickóvá; de viszont minden szabály, bármit mondjanak is, megöli a természet igaz érzését és igaz kifejezését! ”

„ Őszi virágok fonnyadása,
elállíthatatlan eső.
Így távozik a természetből az élet. ”

„ A hópehely és
árnyéka találkozik
végül a földön. ”

„ Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik. ”

„ Szép a hold az égen, de sokkal szebb a Balaton tükrén. Száz csillagnak ezer tündöklése az apró hullámokon. S ha áttekintesz a túlsó partra: minden falu alján apró pásztortüzek hosszú sora mosolyog feléd. ”

„ Megyünk a dombon fölfelé,
alattunk zölden nyílik szét a táj.
Virágzó ágak habos rácsa közt
oly kék a magas ég, hogy szinte fáj. ”

„ Suhant, mint falevél a szélben. Utánanyúltam. Avarszőnyeg lett belőle. ”

„ Egy ideig azt a kis jelentéktelen, kék virágocskát nézte, amelyik onnan bújt elő a moha közül. Egészen jelentéktelen volt, még észrevenni is alig lehetett. Pedig sok tölcsér fityegett rajta, egészen aprók, tiszta világoskékek, olyanok, mint az égbolt nyáron, amikor tele van napsugárral. Milyen szép - gondolta - s az ember nem is látja meg. Elmegy mellette, s rálép. Mennyi sok szép dologgal van tele a világ. ”

„ A tenger szépsége nem csökken szemünkben attól, hogy tudjuk, olykor hajók süllyednek el. ”

„ A hó csak annyit jelent, hogy túl hideg van ahhoz, hogy eső essen. ”

„ Lám-lám, milyen szépséges is tud lenni ez a világ, csak az a baj, hogy az ember ritkán néz fel. ”

„ A Szentírás nagy igazságait a természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik könyvét a másikkal magyarázni. ”