„ Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. ”

„ Ha köd ereszkedik le, ha dér szitál reád, ha ágyútűzben állsz, vagy végigver a vihar, te tárd ki a két karod, ölelésre tárd, mert hátha egyszer kisüt még a nap, valahonnan tán nyúl egy kéz feléd, hogy hidat verjen a parttalan folyón, mely elválasztja az embertől az embert. ”

„ Akár csillag legyen, biztos éji lámpa,
Akár bujdosó láng - én megyek utána!

Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen
Akkor is jó helyre - temetőbe viszen. ”

„ Harcoltam első, második és harmadik feleségem szerelméért. Harcoltam azért, hogy legyen bátorságom elválni az elsőtől, a másodiktól és a harmadiktól is, mert a szerelem nem élte túl az élet viharait, nekem pedig tovább kellett folytatnom a keresést az után a személy után, aki azért jött a világra, hogy rám találjon. ”

„ Az ember szíve olyan dőre, hogy mindig bízik és reménykedik a jövőben, csalódásaiból sosem tanul, és a holnapot jobbnak képzeli, mint a mát. ”

„ Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked. ”

„ Minden viszontagság, kudarc és fájdalom magában hordja valamilyen vele egyenértékű jótétemény csíráját! ”

„ De nem szabad feladnunk a reményt. Tudod, a Fény segítségével minden lehetséges! ”

„ Várhatatlan csoda esett velünk. Se kértük, se kerestük, de megtaláltuk egymást. A te boldogságodra már ittunk, télvízkor. Most pezsgőzzünk közös örömünkre. Csak azt ne mondjuk soha, hogy soha és örökké. ”

„ Vess egy pillantást magadra egy tükörben! Ki néz vissza rád? Az, aki lenni szeretnél? Vagy olyasvalaki, akinek lenned kellett volna? Az az ember, aki lenni akartál, de nem sikerült? Azt mondja valaki, hogy képtelen vagy rá, vagy nem leszel az? Pedig lehetsz! Higgy abban, hogy a szerelem körülötted ólálkodik! Hidd el, hogy az álmok valóra válnak, minden nap, mert így van! ”

„ Minden vihar a reményt hordozza. A reményt, hogy valahogy reggelre megint minden tiszta lesz - és még a legaggasztóbb foltok is eltűnnek. A kétely, hogy a szeretett férfi vajon ártatlan-e. A következmények, amiket az ő hibája miatt viselünk. A sebek, amit a hűtlenségével okozott. Vagy a csókjának emléke. Így hát várjuk, hogy elvonuljon a vihar, s közben reménykedünk a legjobbakban. Habár a szívünk mélyén tudjuk, hogy vannak letörölhetetlen foltok. Amiket semmi nem mos le. ”

„ Ahhoz, hogy meglásd a tavaszt, ha tényleg látni akarod, előbb túl kell élned a telet. ”

„ Isten kegyelméből megadatott az embernek, hogy mindenben inkább higgyen, mint pusztulásában. ”

„ Minden kornak megvan a maga rügyezése, virágzása, hervadása. Az ember többször virágzik és hervad életében. Az ember, elmélkedett, közelebb áll a fákhoz, amelyek újra meg újra megismétlik a virágzás és a termés időszakát, mint bármi máshoz. Ez reménységre jogosít. Mindig. ”

„ A fény nem azt jelzi, hogy nincs már többé éjszaka, de azt igen, hogy hajnalodik, és a sötétség legyőzhető. ”

„ De akkor se adjatok fel minden reményt, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Olykor épp a felkelő nap hozza a tanácsot. ”

„ Az ember legégetőbb szükséglete az, hogy valaki megfogja... és megmondja neki... hogy minden (az a minden nem olyan egyszerű dolog; benne van a csecsemőtej, apánk tekintete, a kandalló recsegése egy hideg reggelen, bagolyhuhogás, meg az a fiú, aki miatt bőgve mész haza az iskolából, a mama hosszú haja, a szorongás és a hálószoba falára vetülő, eltorzult árnyképek), hogy minden jóra fordul. ”

„ Talán az, hogy az ember semmi módon nem hagyja magát megtörni, fényt és levegőt enged be, elegendőt ahhoz, hogy tovább lehessen hinni a világban. ”

„ Már rég megtanultam, hogy az élettel kéz a kézben jár a remény, a halál esetében pedig nincs semmi. ”

„ Minden ingoványban van egy láthatatlan út. ”

„ Nem akarok mást, csak hogy ne unjam meg. Nem akarok mást, csak hogy elég izgalmas legyen. Izgalmas annyira, hogy lekössön, hogy rá figyeljek, hogy ne érdekeljen más. Törődjön annyira, hogy ne taszítson, de megtartson. Szeressen úgy, mint senki más, de csak annyira, amivel nem fojt meg. Talán van ilyen, talán nincs. Lehet, hogy még meg sem jött. Fene tudja. Úton van. ”

„ Ha az ember az individuáció útját járja, ha éli az életet, akkor a tévedéssel is számolnia kell, különben nem lenne teljes az élet. Semmi garancia nincs rá - egyetlen pillanatban sem -, hogy nem követünk el baklövést, vagy nem kerülünk halálos veszélybe. Az ember talán úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a holtak útja volna. Akkor már nem történik semmi, vagy semmiképp nem a megfelelő történik. Aki biztos úton jár, tulajdonképpen halott. ”

„ Meghalt mibennünk valami,
Most halt meg a Remény. ”

„ Az Úristen soha nem csuk be egy ajtót anélkül, hogy kinyitna egy ablakot. ”

„ Lehetetlen alak vagy. Kibírhatatlan. És az a szörnyű, hogy én még mindig szerelmes vagyok beléd. És folyton kiborulok magamtól, amikor újra meg újra észreveszem, hogy még mindig abban reménykedem, én hülye tyúk, hogy egyszer csak rám telefonálsz, vagy egyszerűen becsengetsz, és én ajtót nyitok, és az ajtóban te állsz, és én egy pillanat alatt úgy elgyengülök, hogy majdnem kibicsaklik alólam a két lábam. ”

„ Szavam zenét kívánt, s nem lett, csak dadogás:
de hősi lesz és nagyszerű, ha majd folytatja más;
s bár buktatók közt botladoztam és útvesztőkben tévelyegtem:
utam hiába mégse volt, ha más majd célhoz ér helyettem.
Tehetetlenül éltem, meddőn, lázongva és mogorván.
Füstölve égtem el. Helyettem is légy fényes tűz majd korod ormán. ”

„ Ezernyi titkod

bennem rejlik

számtalan szádon

ajkam fénylik

merész pillanat

téged szeretni

hiányod félni

s reménybe temetni... ”

„ Egyszer eljön majd a nap,
mikor egy rövid perc alatt,
elhagyom a széttört álmokat. ”

„ A jó, a szép és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban. ”

„ Fáradtan mosolygok az égre,
Ma reggel köddé vált egy rémes látomás.
Elnémult minden emlék végre,
Valahol még rám is várhat végállomás. ”

„ Ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe, legalább egy halvány reménysugárra van szükség, hogy esetleg viszonozza érzelmeinket. ”

„ Álnok lakáj a
remény méregpoharát
csempészi elém. ”

„ Az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a titokzatos ismeretlen iránti kíváncsiságunkat, a rácsodálkozás képességét. Higgyünk kicsit a jó vagy a gonosz varázslatában, a lehetetlenben, a csodákban. ”

„ A csodához való viszony alapjaiban határozza meg az ember életét. Nem is az a kérdés, hogy hisz-e benne, mit gondol róla, hanem az, hogy él-e vele. ”

„ Nincs okom félelemre. Mi mindentől meghaltam már és mi mindentől újból feltámadtam. ”