A kategóriához 541 idézet tartozik (bővebb infó)


Kívánom, ifjú barátom, hogy mindig kék legyen az ég ön felett: s akkor, még abban az órában is, amely nékem már ütött, mikor az erdő már sötét, mikor már gyorsan hull a homály, éppúgy megvigasztalódik, mint én, ha az ég felé tekint.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lassanként megszeretem a titkolózást. Már-már ez az egyetlen dolog, amely ebbe a mai életünkbe némi rejtélyt és csodát lophat be. A legközönségesebb holmi is kedves, mihelyt eldugjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az, hogy fájdalmat érzünk, éppoly természetes, mint hogy levegőt veszünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó reggelt, apám. Üres a kezem, de
neked adom ezt a felkelő napot, ami vörös, mindenható,
hogy kevésbé szomorú és boldogabb legyél,
hogy azt hidd, hogy helyesen cselekszel, és én boldog vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ráeszmélt, hogy egész életében mások eszményeit követte, melyeket szavaikkal vagy írásaikkal ültettek el a lelkében, ahelyett, hogy a maga szíve vágyára hallgatott volna. Életpályáját mindig az irányította, hogy mit kellene tennie, nem pedig az, amit teljes szívéből szeretett volna megtenni. Mindig a jövőben élt, és a jelen állandóan kicsúszott a markából. Az eszményei? Arra a vágyára gondolt, hogy az élet ezernyi, semmitmondó tényéből bonyolult és gyönyörű mintát szőjön. De hiszen láthatta, hogy a legegyszerűbb rajz egyszersmind a legtökéletesebb is: amikor az ember születik, dolgozik, megházasodik, gyermekeket hív életre, és meghal! Meglehet, hogy aki megadja magát a boldogságnak, vereségbe nyugszik bele. De ez a vereség bizony sok győzelemmel fölér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egy zöld ágat tartasz a szívedben, előbb-utóbb rászáll egy énekesmadár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kudarc mindig keserű pirula, amit rosszul esik lenyelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Földre szálló angyalod,
ki új csodákkal tér hozzád,
láthatod, én nem vagyok.
De lángot én is gyújthatok,
hogy bánatodnak égboltján
felragyogjon csillagod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kedves szavak nem kerülnek sokba, mégis sokat érnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki elmegy, csak az emlékek maradnak utána, amit mások életében hagyott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott, éppen ott, ahol a fájdalom a legsúlyosabb, a belénk fúródó fájdalom hegyén, nekem úgy tűnik, ott lakozik a vigasz is - csakis ott, és nem másutt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még ha ez az élet nem is az, amit szeretnék, attól még igenis lehet értékes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretett olvasni, mintegy mélyebb ösztön parancsszavára vonzódott a betűhöz és a szellemhez, fegyvernek érezte. De sose adta át magát teljesen egy könyvnek, sose feledkezett úgy bele, ahogy előfordul, ha az embernek az az egy könyv az egyetlen és legfontosabb, mint külön kis világ, melynek körén túl nem száll a tekintet, belezárkózik és elsüllyed benne, hogy még az utolsó betűjéből is táplálékot szívjon. Özönlöttek asztalára a könyvek és folyóiratok, valamennyit megvehette, ott halmozódtak körülötte, s míg olvasott, a még olvasandók tömege nyugtalanította. De a könyveket beköttette. Préselt bőrben, Siegmund Aarenhold szép névjelével ellátva, pompázatosan és önelégülten sorakoztak ott a könyvek, és súlyként nehezedtek életére: terhes kincsként, amelyet nem sikerült meghódítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kudarcból valóban könnyű tanulni. Olyankor motiváltabbak vagyunk arra, hogy levonjuk a következtetéseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet nem vigasz - a szeretet fény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szív művészete a vigasztalás, ami gyakran abban rejlik, hogy szeretetteljesen hallgatunk és hallgatva együtt szenvedünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A könny nyári zápor a léleknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anyám! Ha jönnek, s mondják majd neked
Hogy fiad egy elzüllött, rossz bohém
Ne fájjon értem drága jó szived
Hisz annyi rosszat követtem el én.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Napokon át rosszkedvű volt, szinte életunt. De időnként egy-egy percre visszanyerte egyensúlyát; néha egy-egy percre átjárta szívét annak a tudatnak a boldogító melegsége, hogy ezekben az években nem csak élt, hanem alkotott is valamit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szíved nem egy seb, amit piszkálgatni kell, vajon leválik-e már róla a var. Hagyd, hadd gyógyuljon be. Ha nem birizgálod megállás nélkül, ha adsz rá esélyt, akkor újra ép lesz, hidd el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A napok folyamán a zajló élet és Réka folytonosan mellette álló bátorítása következtében kezdett kissé megnyugodni, lelkileg megerősödni, kevesebbszer beleveszni a reményvesztettség örvényeibe. Saját maga is érezte, hogy a folytonos tevékenység kimozdítja a válságból, létrát ad a szakadékból való kimászáshoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bánat egyetlen gyógyszere a napfény, a friss levegő, a kellemes társaság és a jó zene.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sírj, ha attól jobb lesz! Nincs abban semmi.
Kapálózz, kiabálj! Az is belefér.
S ha kiadtál magadból mindent,
szórj minden aggodalmat egy nagy bőröndbe,
zárd le, és így, megkönnyebbült
szívvel vágj bele!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy sor dolog a látszólagos fölöslegessége vagy fájdalmassága ellenére sem haszontalan. Meg kellett történniük velünk ahhoz, hogy általuk kedvesebbnek, értékesnek lássunk valami mást, esetleg ugyanazt, jobb szögből. Az óvatos érzelmi életnél nincs rosszabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hát lehet valaki boldogtalan? Ó, hát mit számít a bajom, a bánatom akkor, ha tudok boldog lenni?! Tudja, én nem értem, hogyan mehet el valaki egy fa mellett, ha nem lesz boldog, hogy látja. Hogyan beszélhet egy emberrel, ha nem lesz boldog, hogy szereti! Ó, csak én nem tudom kifejezni... és hány meg hány olyan gyönyörű dolog van a világon, amelyeket még a legelveszettebb ember is gyönyörűnek talál?! Nézze meg a kisgyermeket, nézze meg Isten szép hajnalát, nézze meg a fűszálat, hogyan nő, nézzen annak a szemébe, aki ránéz önre és szereti önt...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kitekintett a komor éjszakába, váratlanul előbukkant a felhők mögül a hold és fényes, jóindulatú ábrázata mintha azt súgta volna: "Vigasztalódj, kedves lélek! A felhők mögött mindig világít a fény!"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Köszönöm... Akkor is, ha szerinted fölösleges. (...) Sérülések százait hordom magamban, miközben úgy kell tennem, mintha én lennék a világ legboldogabb embere. Ma legalább úgy éreztem, hogy valaki kézen fog, és azt mondja: nem vagy egyedül. (...) Úgy éreztem, hogy szeretnek, hasznos, fontos vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyenlőség szent, ez az emberek atyjának akarata, az emberek kötelessége pedig, hogy igyekezzenek megvalósítani egymás közt. Amikor a népek még komolyan ragaszkodtak hitük szertartásaihoz, az úrvacsora volt az egyenlőség egyetlen formája, amelyet a társadalmi törvények lehetővé tettek. A szegények és a gyengék vigaszt és a vallás ígéretét találták benne, ami megsegítette őket, hogy nehéz napjaikat elviseljék, és jobb jövőt reméljenek utódaiknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Változunk, és felejtünk. Amibe ma belehalsz, holnap már nem fáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azokban a pillanatokban, amikor minden hasztalan, szeretni akkor is tudunk, anélkül, hogy viszonzást, változást, köszönetet várnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember néha nem is sejtené, hogy milyen dolgok gyógyítják meg, egy nagy nevetés, egy őszinte szó és egy idegen erős ölelése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor.
Épp úgy, ahogy a szomorú alkonyoktól.
Talán szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne rágódj azon, hogy felborult a megszokott rend körülötted, feje tetejére állt az egész életed. Honnét tudod, hogy nem lesz-e jobb az élet fejjel lefelé?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudtad, hogy a csillagok mindig veled lesznek. Csak felnézel az égre, és már nem is vagy olyan magányos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt boldog emlékei legyőzhetik a jelen démonait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás