„ Elveszett szerelmeink, széttépett leveleink és barátaink hangja a telefonban. A felejthetetlen éjszakák, a mániánk, hogy mindig, mindent átköltöztetünk, az emberek, akiket majd fellökünk, ahogy futunk a busz után, amely úgysem fog megvárni bennünket...
Ez a sok minden, meg még más is. Ez elég, hogy ne omoljunk össze. ”

„ A tanulság pedig az, hogy életünkben akárhogy jönnek-mennek a férfiak - lehet, hogy örömet hoznak, lehet, hogy bánatot okoznak nekünk - de bármi történik, mindig itt leszünk egymásnak, és mindig itt van a csokoládé. ”

„ De nincs még késő! Állj fel, hogyha estél!
S ha könnyed sincs már, sírnak fönn a szentek
a lelkedért, mit olcsó pénzen vett meg
a csábító, - te megcsalt, árva testvér! ”

„ Nincs olyan ember a világon, legyen bár férfi, nő, varázzsal bíró vagy varázstalan személy, aki élete során ne szenvedne el testi, mentális vagy érzelmi traumákat. ”

„ Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg!
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz. ”

„ Mikor az utad járod,
Gyakran elveszted hited,
De ne bántson,
Mert ami elveszett,
Egykor rád talál. ”

„ A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas. ”

„ Ha legközelebb kutyám lesz, már pólyás korában magamhoz veszem, így aztán jó sok időm lesz elveszíteni. ”

„ A tudat, hogy valaki törődik velem, olyan volt, mint két hónapnyi didergés után egy finom, meleg takaró. ”

„ Igaz, hogy a balszerencse csak balszerencse marad, de ha az embernek akad egypár jó társa, aki szabad elhatározásából segítségére van, az nem kis vigasz e sáros földtekén. ”

„ Igazán jól megértette, hogyan érez Grace a könyvei iránt. Ő is hasonló volt fiatalkorában. Minden adandó alkalmat megragadott, hogy elmenekülhessen a fantázia világába, ahol a hősök mindig győzedelmeskedtek. Ahol a démonokat és a gazembereket legyőzték. Ahol az anyák és az apák szerették a gyerekeiket. A történetekben nem volt éhség, nem volt fájdalom. Szabadság volt és remény. Ezekből a történetekből sajátította el a könyörületet és a kedvességet. A becsületet és a tisztességet. ”

„ Ami történt, megtörtént. Most már arra kell gondolnunk, hogy mi a dolgunk. ”

„ Az élet: hasra esés...! És fenékre huppanás...! Bizony, gyerekek...! Bohócok vagyunk, mind...! Mert először van a félelem, a fájdalom, a jaj, istenem!... és aztán a felszabadulás, a derű, a nevetés. ”

„ A képek csak az övéi voltak, senki nem radírozhatta ki őket. ”

„ A szenvedéstől való félelem rosszabb, mint a szenvedés maga. Egyetlen szív sem szenvedett, ha álmait kereste. ”

„ Ez nem a valóság,
De úgysem hiszem el, ha látom.
Mert a tegnap az enyém volt,
És a holnapot is csak érted várom. ”

„ Ahogy múlik az idő, mind több rés támad az életen. De ha az ember frissen tartja az emlékeit, nem száradnak be. Lehet belőlük annyi tapasztóanyagot dagasztani, ami a legveszélyesebb rések betöméséhez elegendő. És amíg be tudjuk tömni a réseket, addig nem süllyedünk el. ”

„ Egyszer-egyszer mindenkit meg kell vigasztalni, mert olykor mindenkit elfog a félelem. ”

„ Kisasszonyok, ne sírjatok!
A férfi mind kalandor,
Fél lába itt, fél lába ott,
Csak gondtalan csatangol.
Ne sírj, leány,
A férfiért,
Légy hetyke, fürge, pörge,
Csak vállat vonj, ha bánat ért -
Hej, táncra, körbe-körbe! ”

„ Néha úgy érzed, a gimi az életed, de ne feledd: egyszer vége lesz! (...) És utána csodás dolgokat fogsz véghez vinni! ”

„ A fantázia és a csoda távoli mentsvár azoknak, akik félnek a valóságtól. ”

„ A fájdalmat és a veszteséget mindenki ugyanúgy éli meg. Nem mindenkinek adatik meg a boldogság és a szeretet, de a fájdalomban és a veszteségben mindenki osztozik. ”

„ Az élmény valódi volt. Belőle sugárzott, és megváltoztatta, melléje vont egy másik embert. Magánya átszakadt, szeretett megint, (...) tudott újra mosolyogni, újra nevetni! ”

„ Ha sötét volt az éjszaka, kétszer olyan fényes lesz a nappal. ”

„ Bár az indokolt és valódi fájdalom nem múlik el egy csapásra, amennyiben ismerőseinkkel beszélünk róla, a folyamat maga mégis enyhítőleg hat a rosszkedv bizonyos fajtájára. Ezek közül az egyik (...) - az a fajta bántalom, amely a folyóhoz hasonlóan sekélyebbé válik, ha szélesítjük a medrét. ”

„ Pár dolgot meg akarok őrizni, amiben még hihetek. Különben sivárrá, értelmetlenné válik az élet. ”

„ Estefelé, ha egyedül élsz,
Van annyi jel, hogy elképzeld.
Vár a világ, s ha bárhova mész,
Rád talál egyszer egy angyal, miért is félsz? ”

„ Valahogy csak lesz. Úgy még sohase volt, hogy valahogy ne lett volna... ”

„ Soha ne sírj, ha véget ér egy álom!
Soha ne sírj, az élet megy tovább.
Itt vagyok én, s csak érted, neked játszom,
A jó barát a bajban is barát. ”

„ Ha megvágod magad, folyhat a véred és biztosan érzed a kínt. De ahogy telik az idő, a seb beheged és a fájdalom megszűnik. Sőt, ha gyógyszert teszel rá, akkor még gyorsabban elmúlik. Az az igazán borzasztó seb, amely a szívedet éri, mert az nagyon lassan és nehezen gyógyul be. A bőrödön és a szíveden ejtett sebek nem sokban különböznek, de amíg a vérző ujjadat bekötöd, a szívedet nem tudod, és sohasem lesz a régi azután, hogy megsérült. Azért ne félj! Létezik gyógyír, amely segít helyre hozni az összetört szívet, de ez a gyógyulás nagyon összetett és csak más adhatja meg neked, egyedül nem hat. Az összetört szív csak egyre vágyik, méghozzá a szeretetre. ”

„ A mesékben nem az a fontos, mennyire igazak. Hanem hogy számodra miféle kincset rejtenek! ”

„ A természet felkarolta, ahogy minden roncsot felkarol. Magányát megvigasztalta, ahogy minden magányt megvigasztal. A természet minden elhagyatottnak segítségére siet. Ahol minden hiányzik, ott egészen odaadja magát. Virággal futtat be minden omladékot. Repkénnyel köti össze a köveket és szerelemmel az embereket. ”

„ Sápadt és meggyötört arcukon halvány mosoly tűnt fel: Igen, itt vannak ők egymásnak mindig mindenben! (...) Hármuknak legalább vigaszt nyújtott ez a gondolat. Az, hogy "itt vannak egymásnak", éppen annyit jelentett a számukra, mint a viharban hányódónak a mentőhajó, és ők tudták, hogy ez valójában mekkora szerencse. ”

„ Az egyetlen elviselhetetlen dolog az, hogy semmi sem elviselhetetlen. ”

„ Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa... Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül. De tudom, hogy a csók erősebb, mint a fegyverek, s egy ölelő karban több élet van, mint amit eddig az összes találmányok és bölcsességek nyújtottak. ”